A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-05 / 45. szám
r A keleti régié gondjai Beszélgetés KÖTELES LÁSZLÓ parlamenti képviselővel Ha azt mondom Kelet-Szlovákia, az emberek többségének szinte akaratlanul a romakérdés, a munkanélküliség, a vasmű, a környezetszennyeződés meg a bűnözés jut az eszébe. S hogy az oktatásügy se maradjon ki a képből, néhány szlovák honatya jóvoltából a Királyhelmeci Városi Egyetem is beivódott a köztudatba. Köteles Lászlónak, az Együttélés Politikai Mozgalom parlamenti képviselőjének éppen a kelet-szlovákiai régió a választási területe. A vele készült beszélgetésben részletesen foglalkozunk a bevezetőben említett gondokkal, valamint az utóbbi hetek sokat emlegetett "ügyével", a Királyhelmeci Városi Egyetem létrehozásával. — Kezdjük az utóbbival. A parlament huszonkettedik ülésén Roman Kováč miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az intézmény létrejöttének törvényességét az ügyészség fogja kivizsgálni. Mi az ön véleménye erről? — Az egész egyetem ügyét egy nappal annak megnyitása előtt Igor Chamula, a Szlovák Nemzeti Párt képviselője vetette fel. Éles kirohanásokat intézett az intézmény létrehozása ellen. Szerinte ez Szlovákia szuverenitásának megsértése. Felszólalását nagyon jól időzítette. Mi nem akartunk reagálni, mondván, most az az érdekünk, hogy az egyetem nyugodt körülmények között működjék, s ennek nem segítene az efféle hírverés. Egyébként arra a kérdésre: milyen törvényt sért a Királyhelmeci Városi Egyetem létrehozása, senki sem tudott konkrét paragrafussal válaszolni. Láttuk, hogy az "ügy" egyre inkább kezd elmérgesedni, ezért felkértük Roman Kováč miniszterelnök-helyettest, aki az oktatásügyet is felügyeli a kormányban, hogy mondja el, miért törvénybe ütköző a Királyhelmeci Városi Egyetem, amikor Szlovákia számos településén működik hasonló intézmény. A miniszterelnök-helyettes mintegy háromnegyed órán keresztül ismertette a felsőoktatási törvényt, ám az intézmény létrehozásával kapcsolatban egyetlenegy ellenérvet sem tudott felhozni. Annyit mondott, hogy az ott szerzett diploma egy darab értéktelen papír, s a városi egyetem nincs bejegyeztetve, holott Pásztor István, Királyhelmec polgármestere egyértelműen kijelentette, hogy az egyetemet regisztráltatták. Végül Roman Kováč bejelentette: a Királyhelmeci Városi Egyetem létrehozásának törvényességét az ügyészség fogja kivizsgálni. Úgy gondolom, hogy ehelyett a kormány inkább köszönettel tartozik a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemnek azért, mert hajlandó az oktatást vállalni a Királyhelmeci Városi Egyetemen. Egy olyan területen, ahol eddig felsőoktatás egyáltalán nem volt. Azt hiszem, hogy a rosszindulat nyilvánvaló, valószínűleg azért, mert ott az oktatás magyar nyelven folyik. — Ön a parlament környezetvédelmi bizottságának a tagja. Kelet-Szlovákiában a környezetszennyezés mellett van még egy égető probléma: az ivóvízellátás kérdése... — Én már többször interpelláltam a parlamentben ebben a kérdésben. Novemberben a környezetvédelmi bizottság felmérést végez majd a Bodrogközben és az Ung vidéken, ekkor az ivóvízellátást fogjuk vizsgálni. Nagy segítséget jelentett az a huszonhatmillió korona, amelyet a földművelésügyi miniszter utalt ki az Alsó-Bodrogköz ivóvízellátási problémáinak megoldására. Sík területeken gondot jelent a szeméttárolók létrehozása, valamint a szennyvíztisztítás. — Szlovákia keleti részében a munkanélküliség is többnyire nagyobb, mint az országos átlag. Jelenleg milyen a helyzet e téren? — Az ország öt legnagyobb munkanélküliséggel küszködő járásához tartozik a Tőketerebesi és a Rozsnyói járás. További járások, a Kassa-vidéki, a Nagymihályi, illetve a Bártfai is Szlovákia első tíz legmagasabb munkanélküliséget számontartó járása közé tartozik. Az okok ismertek és hasonlóak, mint az ország többi területein. Az állami vállalatok fizetésképtelenek, elbocsátják a munkaerőket, a magánszektor viszont még nem olyan erős, hogy sok embert tudjon foglalkoztatni. Mindehhez jön még a romakérdés is. Sok magánvállalkozó egyszerűen nem hajlandó romákat alkalmazni. Sőt, már előfordult olyan eset, hogy Kassa egyik elég jó nevű szállodájába, a Slovan Szállóba nem akartak beengedni egy főiskolai tanárnőt, csak azért, mert cigány. Aztán megesik olyan is, hogy a krumpliföldeket katonasággal kell őriztetni a Szepessógben, hogy roma polgártársaink ne lopják el a termést. — A közelmúltban nagy felhördülést keltett Szepesváralja polgármesterének határozata, miszerint a roma lakosság este tizenegy után nem mehet ki az utcára... — Meggyőződésem szerint, ez egy mesterséges probléma volt. A polgármester jó taktikai érzékkel hozott egy olyan rendeletet — noha tudta, hogy ez törvénysértő —, amelyet tizenöt nap után akart érvénybe léptetni. Tehát elég időt adott arra, hogy a közvélemény foglalkozzon vele. A szlovák parlament például háromszor tárgyalt a szepesváraljai esetről. Ezzel a polgármester elérte azt, hogy ha máshová nem is, de Szepesváraljára mindig jut rendőr, így a település közbiztonságának kérdése megoldódott. — Ön már többször interpellált a parlamentben a romakérdéssel kapcsolatban. Hogyan látja, ezt a problémát meg lehet oldani a közeljövőben? — Szerintem a nevelőmunkára kellene nagy súlyt fektetni. Már a gyerekekbe fokozatosan bele kellene "táplálni" a felelősségérzetet, a sorsuk iránti felelősséget. Ehhez szükséges a cigányóvodák és -iskolák működése, amelyekben a gyerekek szintjének megfelelően folyna az oktatás. Sajnos, pénzhiányra hivatkozva nemhogy új cigányóvodák nyílnának, hanem például a Kassavidéki járásban fokozatosan szüntetik meg ezeket. Ezzel megint csak egy
