A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-10-22 / 43. szám
MINERVA ÖTZI, A TITOKZATOS Két évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett a hír: az olasz—osztrák határ közvetlen közelében, kb. 3200 méterrel a tenger szintje felett két német turista (Erika és Helmut Simon) egy jégbe fagyott tetemet talált, amelyről utóbb kiderült, hogy több mint ötezer esztendőt töltött a jégkoporsóban. A méltán szenzációs régészeti felfedezésről annak idején a világsajtó is beszámolt, de inkább a megtalálás körülményeiről és az első lelkendező szakértői vélekedésekről. Időközben a kutatók alaposabban is szemügyre vették Ötzit (a becenév a helyszínre utal, ui. arra húzódik a németül Ötztaler Alpennek nevezett hegyvonulat), akiről megállapították, hogy egy 25—40 év közötti férfi volt, s teteme nagyon jó állapotban vészelte át az elmúlt évezredek megpróbáltatásait. Sajnos a bejelentést követően csak négy nap múlva érkeztek a helyszínre az innsbrucki (Ausztria) egyetem munkatársai (kiegészülve a rendőrség képviselőivel, hátha bűntényről van szó), s addigra már többen is megpróbáltak közelebbről megismerkedni a lelettel. Ez a kíváncsiság helyrehozhatatlan károkat okozott. Az illetéktelen "szakértők" annyira feldúlták a lelőhely környékét, hogy utólag már nem lehetett rekonstruálni, milyen helyzetben is pihent a jégbe fagyott férfi. Ráadásul a "kiszabadítási műveletek" során több helyen eltörték Ötzi csontjait, s leszakították a nemi szervét is. A régészek Innsbruckba szállították a tetemet, és mélyhűtőbe helyezték, hogy így gátolják meg a viszonylag épen maradt bőr penészedését és a mumifikálódon lágy részek elbomlását. A radiokarbon vizsgálatok szerint Ötzi halála óta kb. 5300 év telt el, a férfi életkorára pedig a koponyavarratok, illetve a fogak elhasználódottsága alapján következtettek. Bármennyire is alaposak voltak azonban a vizsgálatok, számos kérdésre mind a mai napig nem sikerült egyértelmű választ adni. Az egyik legfontosabb kérdés Ötzi jégbefagyásának és konzerválódásának a mikéntje. Közismert ui., hogy az alpesi gleccserek fokozatosan lecsúsznak (kb. 500—600 év alatt) a hegytetőkről a völgyekbe, s közben megolvadnak, és újra megfagynak. E folyamatok során a jégbefagyott tárgyakra nagy nyomó- és nyíróerő hat, s csekély a valószínűsége annak, hogy egészben maradnak. Feljegyezték pl., hogy egy XVI. században jégbefagyott svájci zsoldoskatona tetemét a mozgó gleccser százméteres körben "szétszórta", pedig alig ötszáz év telt el a halála óta. A szakemberek szerint Ötzinek szerencséje volt, mert egy olyan helyen zárta magába a jégsír, ahol a terepviszonyok megakadályozták a gleccser vándorlását, és a hőmérséklet sem ingadozott nagyobb mértékben. Ez ugyan hihetően is hangozhatna, de arra már nem ad magyarázatot, hogy mikor és hogyan mumifikálódott a tetem. Ötzi használati eszközeivel és ruháival sincs minden rendben. Meglehetősen "lenge" öltözékben találtak rá, egyéb ruhadarabjai több méteres körzetben szétszórva hevertek. Közvetlenül mellette egy rézfejsze és egy félig kész íj feküdt. Különösen ez az utóbbi eszköz izgatja a régészeket. Vajon minek kellett Ötzinek magával cipelnie egy még el sem készült fegyvert, holott a szóban forgó magasságban még terhek nélkül is fárasztó a gyaloglás. Elgondolkoztató az is, hogy Ötzi sarujának anyaga a radiokarbon kormeghatározás alapján kb. 800 évvel "fiatalabb", mint viselője. Természetesen nem kizárt a hiba lehetősége, már csak azért sem, mert a tetemmel ellentétben Ötzi "cuccait" nem Innsbruckban, hanem a németországi Mainz múzeumában őrzik és tanulmányozzák. Kezdetben főleg az osztrák és a német szakemberek foglalkoztak Ötzivel, s mivel nagy horderejű felfedezésnek tűnt a megtalálása, nem is szívesen engedtek más nemzetiségű kutatókat a közelébe. Ez felkeltette annak gyanúját, hogy talán tudományos misztifikációról van szó, s ezek az aggályok nem éppen megalapozatlanok, hiszen csak ebben a században is több olyan régészeti felfedezés bizonyult utóbb csalásnak, amelyről kezdetben mint óriási szenzációról beszéltek és cikkeztek. Mindenesetre ha a jégbe fagyott ember utólag hamisítványnak bizonyulna, akkor az egyik legzseniálisabb csalással lenne dolgunk.-lamér-A Truckcenter Bratislava Kft. a következő szolgáltatásokat ajánlja fel a VOLVO típusú tehergépkocsik, utánfutók és autóbuszok tulajdonosainak (más típusú járművek javítását is vállaljuk): gépkocsijavítás, olajcsere és zsírozás (Mobil) tesztelés (fék, fénybeállítás, geometria, kerékcentírozás közvetlenül a gépkocsikon stb.) pótalkatrészek és egyéb kiegészítők árusítása gázolaj-árusítás (nafta), 1 liter 16,— Sk őrzött parkolóhely utánfutók és BPW, ROR, SAP futószerkezetű kocsialvázak javítása (fékrendszer, kerékcsapágy) VOLVO típusú tehergépkocsik árusítása és bérbeadása utánfutók árusítása tehergépkocsik, utánfutók és autóbuszok gumiabroncsainak szervizelése fizetési lehetőség DKV-hitelkártyával állandó karbantartás esetén (olajcsere stb.) 10 százalékos árengedmény NON STOP mozgószerviz és autómentő-szolgálat egész Európában: Tel.: Szlovákiában 0901 700 426 EuroTel Tel.: Külföldről 0042 901 700 426 EuroTel Munkaidő: Hétfő—péntek: 8.00—17.00 óra Szombat: 8.00—14.00 óra Munkaidőn túl hívják a NON STOP mozgószervizt! Cím: TRUCKCENTER BRATISLAVA, spol. s r.o. Kaukazská ul. (Petržalka) 851 01 Bratislava Tel.: 0042 7 830 141, 830 114 Tel.: 0042 7 838 540 Ha minőségi szolgáltatásokra vágyik, látogasson meg bennünket! A HÉT 15
