A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-10-15 / 42. szám
BIZTONSÁGPOLITIKA Szeptember derekán a szlovák védelmi minisztérium a Kelet- Nyugat Tanulmányok Intézetével karöltve háromnapos nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát szervezett Pozsonyban. Ezen részt vett Bába Iván magyar külügyi államtitkár-helyettes, akit először arról kérdeztünk: milyen elvárásokkal érkezett a rendezvényre? — Régebben ismerjük már a Kelet-Nyugat Tanulmányok Intézetét, mely mintegy öt éve foglalkozik a közép- és keleteurópai térséggel. Én már több rendezvényükön részt vettem. Az intézet tevékenysége egyre hasznosabb, hiszen éppen ez az intézet segített létrehozni a Kárpátok Eurorégiót is. A mostani konferencia témája az volt, hogyan érvényesülhet a polgári ellenőrzés a biztonságpolitika terén. Szó volt a sajtó és a biztonságpolitika viszonyáról, a regionális és a szubregionális együttműködés lehetőségeiről. A viták és a magánbeszélgetések is rendkívül érdekesek voltak. Magas szintű volt a részvétel, hiszen a meghívottak között találhattuk Wim van Eekelent, a NATO politikai főtitkárának első helyettesét, a Nyugat-európai Unió főtitkárát. Eljött Tarasyuk ukrán külügyminiszter-helyettes, Cornel Codito, Iliescu elnök tanácsadója és több magasrangú biztonságpolitikai szakértő Lengyelországból, Csehországból, Magyarországról, valamint Szlovákiából. Mindezt összevéve igen értékes és hasznos eszmecseresorozat volt, melynek végeredménye körülbelül a januári NATO csúcstalálkozón fog megmutatkozni. Azokat a gondolatokat, amelyek itt a szakértők részéről elhangzottak, nyilvánvalóan összegyűjtik valamilyen dolgozatban, amelyet aztán a NATO országok rendelkezésére bocsátanak a közép-európai országok, pl. a Visegrádi Négyek NATO-hoz való viszonyát illetően. — A konferencián elhangzott olyan kijelentés, amely új volt az Ön számára? — Nem volt új számomra az a vélekedés, miszerint nagyon rövid időn belül nem várható a közép-európai térség teljes jogú NATO-tagsága. Újdonság volt ezúttal a szlovák-magyar viszony nem volt téma. — Ha már szóba került a szlovák-magyar viszony, ho-ÉS NEMZETISÉGI KÉRDÉS viszont az, hogy komolyan gondolkodnak valamiféle társult viszony létrehozásán a NATO- val. Hasonlóan, mint az EK-val létezik. Ezt a gondolatot a nyilvánosság előtt felelős politikusok eddig még nem mondták ki. — A NATO részéről hangzott el ez a kijelentés? — Nem a NATO részéről, hanem az Észak-atlanti Szövetség országaiból érkezett szakemberek mondták ki, s nyilvánvalóan érződik, hogy komolyan foglalkoznak a kérdésssel. — Pozsonyi tartózkodása során volt-e lehetősége kétoldalú megbeszélésekre, találkozott-e például szlovák részről valakivel? — Viszonylag hosszú és hasznos eszmecserét folytattunk Tarasyuk ukrán külügyminiszterhelyettessel, Rudolf Adammal, a német külügyminisztérium politikai elemzésekkel foglalkozó főosztályvezetőjével, valamint az Európai Közösség politikai elemzőjével. Szlovák politikusokkal most nem tárgyaltam. A fogadásokon találkoztunk, de gyan látja: e területen történt-e elmozdulás a holtpontról? — A szlovák-magyar kapcsolatok terén úgy tűnik, hogy a holtpontról kimozdulva előrehaladás is történhet. Ennek a folyamatnak vannak különböző állomásai. Bizonyos kérdésekben teljes mértékű az egyetértés. Ilyen pl. a határátkelőhelyek megnyitásának kérdése. Jó az együttműködés biztonságpolitikai téren is. Gazdasági kérdésekben is történt előrelépés, hiszen életbe lépett a középeurópai szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás. Ugyanakkor vannak olyan problémák, melyek nincsenek megoldva. Én már augusztusi pozsonyi látogatásom során elmondtam, melyek ezek a kérdések, és azt is, hogy ezeknek megoldása a szlovák félre vár. Itt a kisebbségeket érintő problémákról van szó. A szlovák kormánynak, illetve a parlamentnek meg kell hoznia azokat a törvényeket, amelyek következtében az itteni magyarság körében a légkör javulni fog, és a megelégedettség érzése kezd
