A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-10-15 / 42. szám
FIGYELŐ A tudományosság igényével (A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság munkájának mérlege) Az első lépéseket már korábban megtéve, közvetlenül a rendszerváltás után, 1989 december elején alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság. Mivel a Szlovákia területén élő magyar nemzeti kisebbség tudományos igényű néprajzi kutatásának sem intézményes, sem szervezeti kereteit nem sikerült korábban kialakítani, a Társaság céljául a szlovákiai magyar (önkéntes és szakképzett) néprajzkutatók tömörítését, az ország területén élő magyar népcsoportok népi kultúrájának a feltárását, tudományos igényű feldolgozását, a kutatások szervezését, irányítását, az eredmények közkinccsé tételét tűzte ki. E sokszínű feladatcsokorként értelmezhető cél elérése érdekében a Társaság kutatási programokat dolgozott ki és irányít. Ezek közül az elmúlt időszakban a legjelentősebb, a mintegy harminc hazai és magyarországi kutatót mozgató "Honti kutatási program", amelynek keretében a történeti Hont megye magyar és vegyes lakosságú falvainak monografikus igényű néprajzi feltárása folyik. Lényegében ehhez a feladatkörhöz kapcsolható a különféle tudományos konferenciák szervezése. Ezek közül elég legyen itt az 1991 őszén Komáromban, Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi felén című nemzetközi tanácskozásra, illetve 1993. április 2—3-án Tornaiján, Régió és népi kultúra címen megrendezett konferenciára utalni (az utóbbihoz kapcsolódott IV. közgyűlésünk, amelyen a Társaság nevét Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságra változtatta, székhelyét pedig Komáromba helyezte). Ez utóbbi konferencia előkészítéséből, a hozzá kapcsolódó néprajzi kiállítás megrendezéséből tetemes részt vállalt a Társaság Gömörí Helyi Csoportja. Legutóbb, 1993. szeptember 10—12-én, az Európai Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva rendeztük meg Komáromban a Kutatás — feldolgozás — továbbéltetés című nemyl IV. néprajzi továbbképző tanfolyam résztvevőinek egy csoportja a magyarbődi temetőben zetközi népzenei tanácskozást, amelyen a Népzenei Munkaközösség létrehozását is bejelentettük. Az Ág Tibor vezetésével működő csoport dunaszerdahelyi székhellyel fejt ki majd tevékenységet. Az utánpótlás, a néprajzi gyűjtő- és kutatómunka jövőbeni fellendítése érdekében a Társaság kezdeményezésére a nyitrai Pedagógiai Főiskolán néhány szemeszteren keresztül magyar nyelvű néprajzi képzés is folyt. A tervezett magyar egyetem oktatási programtervezete kidolgozásából ugyancsak kivettük a részünket. Évente megrendezzük néprajzi továbbképző tanfolyamainkat, amelyeken kezdő néprajzgyűjtők (elsősorban közép- és főiskolás fiatalok, kezdő pedagógusok) részesülhetnek néprajzi alapképzésben. Mindezekhez kapcsolódik publikációs, ismeretterjesztő tevékenységünk. A Társaság kezdeményezésére másfél esztendőn keresztül a Szlovák Rádió Magyar Adásában kéthetente jelentkezett a Néprajz mindenkinek című előadás-sorozat, amelynek egyes darabjait rendszeresen közölte az A Hét is (a tudományos ismeretterjesztő relációt időközben, sajnos, egy folklorizmusközpontú műsor váltotta fel, holott — véleményünk szerint — a kettő egymás mellett is szépen megférhetett volna). A Társaság kiadásában jelenik meg 1990 óta negyedévenként a Hírharang című tájékoztató füzet, benne a szlovákiai magyar és nem magyar, valamint magyarországi és európai néprajzi információkkal. Az Utánpótlás című füzetsorozatunk a Néprajzi Továbbképző Tanfolyamainkon végzett gyűjtőmunka eredményeiből közöl válogatásokat, a fiatal néprajzgyűjtők első szárnypróbálgatásait adva közre. Az Adattári Közleményekben a Társaság tulajdonában lévő, több mint 10 ezer lapnyi néprajzi adattár anyagából közlünk válogatásokat. A Népismereti Könyvtár (amelynek ez ideig három kötete látott napvilágot) kismonográfiákat, tanulmánygyűjteményeket ad közre. A több mint másfélszáz tagot számláló Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság élénk szakmai kapcsolatban áll a hasonló hazai és külföldi szerveződésekkel, múzeumokkal, tudományos intézetekkel. Liszka József (a szerző felvétele) várunk az anyanyelv Erős A Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága 1990. március 24-én alakult meg Kassán. Taglétszáma változó, 60—70 fő. A társaságot 15 tagú választmány és héttagú elnökség irányítja Jakab István elnök vezetésével. A szervezési feladatokat Lőrincz Ildikó titkár végzi. A társaságban jelenleg hat szakcsoport működik: anyanyelvi nevelési (vezetője Németh Éva), dialektológiai (Sándor Anna), élőnyelvi (Szabómihály Gizella), helynévgyűjtő (Teleki Tiborné), nyelvi ismeretterjesztő (Mayer Judit), terminológiai (Csuka Gyula). Az aránylag alacsony taglétszám ellenére a társaság sokrétű tevékenységet fejt ki. A Csemadok illetékes szerveivel közösen rendezik a Kazinczy Napokat, ezeken a társaság tagjai rendszeresen előadóként is szerepelnek. A dialektológiai szakcsoport nyaranta szemináriummal egybekötött nyelvjárásgyűjtést tart. A terminológiai szakcsoport az évenkénti két—három szakmai összejövetelen aktuális fordítási problémák megoldásán fáradozik, céljaik között szerepel több szótár kiadása; egy megfelelő színvonalú, korszerű szlovák— magyar és magyar—szlovák nagyszótár létrehozása érdekében már két nemzetközi szótártam konferenciát is szerveztek Szencen. Rendszeresen ülésezik a kétnyelvű egészségügyi szótár munkabizottsága is. A társaság számos rendezvényen társrendezőként működött közre, ilyenek voltak: a nemzetközi kétnyelvűségkutató szakszeminárium (1990 december), az MTA Veszprémi Magyarságkutató Munkabizottságának pozsonyi magyarságkutató szemináriuma (1991 április), a nyitrai élőnyelvi konferencia (1992 szeptember), az Arany A. László-emlékülés (1993 július). A társaság eddig már kétszer szervezte meg (az SZMPSZ támogatásával) a középiskolások országos helyesírási versenyét, a második évfolyamba már 19 iskola diákjai kapcsolódtak be. A győztesek mindkét alkalommal részt vettek a magyarországi országos döntőn, ahol kiváló eredményeket értek el. A szakcsoportokban — elsősorban a főiskolai és egyetemi hallgatók, valamint a pedagógusok bevonásával — jelentős tudományos és kutatómunka folyik. A dialektológiai szakcsoport tagjai az elmúlt két évben Rozsnyó környékén gyűjtöttek, ebben az évben a Nyitra környékén már korábban felgyújtott anyagot egészítik ki egy Zobor-környéki nyelvatlasz kiadásához. A toponímiai szakcsoport a múlt évben nagyarányú gyűjtőmunkát kezdeményezett Szlovákia valamennyi magyarlakta járásában; a helynévanyagot füzetek formájában kívánják publikálni. A szlovákiai fiatalok nyelvhasználatának feltérképezése végett az élőnyelvi szakcsoport 1991 —92-ben több szlovákiai és magyarországi gimnáziumban végzett kérdőíves gyűjtést; a Szlovákiában beszélt magyar nyelv jellegzetességeinek minél pontosabb megismerése és leírása a célja a most induló kétéves programnak is. A társaság szakemberei rendszeresen szerepelnek a rádió nyelvművelő adásában, illetve nyelvművelő, nyelvi-ismeretterjesztő cikkeket jelentetnek meg a szlovákiai magyar sajtóban. A társaság megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet a nyelvi érdekvédelemre is: az eredeti helységnevek visszaadásával kapcsolatos nyelvészeti szakvéleményt közzétették a sajtóban és megküldték a kormánynak is. A helységnévadással és az utcanév-változtatásokkal kapcsolatban körlevéllel fordultak a nagyobb települések polgármestereihez. Az ún. alternatív iskolák bevezetése ellen az elnökség nyílt levélben tiltakozott stb. Szabómihály Gizella
