A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-09-03 / 36. szám
EGTAJAK AMBROSE BIEROE (éhén Türelem nénémnek kis michigani gazdaságában volt egy kedves tehene. Pedig nem lehetett ráfogni se azt, hogy derék pára, se azt, hogy hasznot hajtó jószág, mert szabad idejének egy percét sem fordította volna a tejkiválasztásra vagy a gyönge borjúhús megtermesztésére, hanem teljes tehetségével a rúgás módszereinek tökéletesítésén fáradozott. Képes volt naphosszat rúgni, aztán még éjfélkor is fölkelni, és rúgni. Rúgott az mindent — tyúkokat, disznókat, kapubálványt, vándorkövet, madarat röptében vagy fölszökkenö halat — mert a rugódozásban egyetemes, mondhatni, katolikus lélek volt ez a tormáshús-szökevény. Nem tekintette az érdemet. Mint az öreg Timotheus, ki "gyarlóságot égig nevel", olyan volt az én Türelem néném tehene, csak éppen, hogy egy Drydennál későbbi költő szavával éljek, a rúgása "szaporodtán izmosodott”. Öröm volt nézni, mint nyit magának utat a népes szérűskertben. Kirúgott jobbra, kirúgott balra, s ha szerencséje kedvezett, egyidejűleg akár öt-hat háziállatot is a levegőben tartott. Amilyen számosak, éppoly szívet gyönyörködtetőek voltak a rúgásai. Művésziességükben egy napon nem lehetett említeni mindenféle pallérozatlan tehénrúgásokkal, mert ahogy zenei műkedvelők vannak, a tehenek jó része is csak "fül után" rúg. Türelem néném tehenét azonban egyszer megfigyeltem, amint az út szélén állva i kérődzött, s láthatólag mélyen aludt közben ' — ilyen békésen csak akkor kérődzik az ember, mikor vasárnap délelőtt fordul a 1 másik oldalára. Mellette túrt, mit sem sejtve ; a leskelő veszélyről, talán éppen szívszerelemről álmodozva, egy hatalmas fekete kan disznó — széltében-hosszában legalább akkora, mintegy választási rinocérosz. Aztán egyszerre — bár nem is tudom, hol kezdődött ez az "egyszerre", mert a tehén bele sem rezdült, kérődzését egy pillanatra nem szüneteltette —, fontos, hogy a kan disznó egyszerre eltűnt onnét, búcsúszó nélkül. Messzi a sápadt ég alján csöpp fekete pont szállt sebesen, mint a hullócsillag, boldogabb vidékre, a nagy hegyeken túlra. Talán a kan disznó. Tehenek csutakolása nem hinném, hogy általános volna, még Michigan államban sem — mivel azonban ez a tehén a fejésre nem szorult, valami hasonló gyötrelmes gondoskodásban részesíteni kellett. A kényeztetésnek kellemetlenebb módját találni pedig keresve sem lehetett, mint a csutakolást. A tehén legalább így vélekedett felőle, bár a néném szerintem csak a javát kereste. Cseléd másképp el nem szegődhetett hozzá, csak ha vállalta, hogy minden reggel megcsutakolja a tehenet. Felmondani aztán úgy mondtak fel, mikor már az új seprő ideje letelt, s a rendszabályban látták a maradandóságot, hogy még egyszer utoljára, maradék erejükkel ellazsnakolták a büdös állatját, aztán hazavánszorogtak a vackukra. Nem tudom, hány munkavállalói viszonyt bontott fel a tehén, de a környék nyomorékjaiból ítélve elég sokat — bár meglehet, hogy némelyikük felmenő ágon állt rokonságban a néném cselédeivel, mások viszont ragály útján nyomorodtak meg. Szerintem a néném gazdálkodási módszere volt a hibás. Igaz, hogy a munkaerő egy fityingjébe nem került, mert a cselédei még az első bérfizetés előtt otthagyták, de a tehén híre megjárta a környező megyéket s államokat, ilyenformán a néném mind nehezebben jutott munkáskézhet, és, ami a legfontosabb, nem volt, aki a kedves tehenét csutakolja. Széliében beszélték, hogy a néném gazdaságát a tehén rúgta széjjel — s e durva metaforában azt is kifejezésre juttatta a közbeszéd, hogy a földek hiányos művelése csakúgy, mint a gazdasági épületek, kerítések szomorú állapota a tehenet sínyli. Ókosan beszélni a nénémmel nem lehetett — megvallott mindent, meg nem fogadott semmit. Néhai férje is addig töprengett a gazdaság ezer baján, míg a sok töprengés időnek előtte a sírba vitte. Temetését egy nappal el kellett halasztani, amíg új temet-3 kezési vállalkozót nem kerítettek, mert az w elsővel az történt, hogy megözvegyült né- 5 ném, bizalma jeléül, odaállította a tehenet 5 csutakolni. * Türelem néném azóta se tette ki magát J a házassági piacra. A tehén szerelme kiszorított a szívéből minden természetes és 3 hasznos érzelmet. Mikor azonban látta, hogy 2 a csűr üres, és a gabona lábon áll, kerítésére 19 A HFT
