A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-09-03 / 36. szám
OTTJÁRTUNK CÉLUNK A TALÁLKOZÁS Keresztény fiatalok Érsekújvárban Csaknem félezer tizen-huszonéves jött el augusztus 6-a és 8-a között Érsekújvárba, hogy részt vegyen a IV. Érsekújvári Ifjúsági Találkozón. "Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségesen legyen!" (Jn. 10.10) — e gondolat jegyében zajlott a háromnapos összejövetel. Magyar Béla hitoktató, a találkozó szervezője elégedetten nyilatkozik az összejövetelről. — Három közös elmélkedésen vettünk részt — mondja. — Ezek témája a találkozás volt. Ahhoz, hogy teljes életet éljünk, élhessünk, fontos találkozni Jézussal, ne magunknak éljünk, mert az a halált jelentené, s nem az életet. A fiatalokkal arról beszélgettünk, ők vajon hogyan élik meg ezeket a találkozásokat. Találkozásukat Jézussal, önmagukkal, felebarátaikkal... Milyenek ezek a találkozások? A fiatalok tudnak-e, akarnak-e különbséget tenni jó és rossz, az életet adó és életet bitorló személyek, események, dolgok között? Milyennek tartja a fiatalok megnyilvánulásait? — Mindenekelőtt azt húznám alá, hogy nekünk, hitoktatóknak nagyon hasznosak az ilyen összejövetelek, közös elmélkedések. Ezek alkalmával megtudjuk, mi foglalkoztatja a fiatalokat, milyen gondokkal, problémákkal küszködnek, hogyan élik meg mindennapjaikat, az emberekkel való találkozásaikat. Ezek a fiatal keresztények, akik idejönnek hívő emberek. Érdekes, hogy legtöbbjük szülei nem vallásosak, sőt az idén olyanokkal is találkoztam, akik gyermekotthonból érkeztek. Ők érzik azt, hogy életükben helye van Istennek, próbálnak Jézus tanításai szerint élni. Aktívan bekapcsolódtak a közös elmélkedésekbe, s meg vagyok győződve arról, hogy lelkileg megerősödve távoztak az összejövetelről. A régi és az új Zakeus "Élt Jerikóban egy Zakeus nevű gazdag ember... Aki alig ismert magára — akire alig ismernek rá az emberek!" (Lk 19, 2—10) A találkozón sokszor elhangzott az ismert történet Zakeusról. Arról, hogy milyen volt régen, s mennyire sikerült megváltoznia. A régi Zakeus lelki sötétségben élt. Zsugori volt és csaló, mindenkiben ellenséget látott, csak a pénzét szerette és mindenáron gazdag akart lenni. Az új Zakeus viszont már bőven oszt a rászorulóknak, jóváteszi az okozott kárt, testvérként közelít felebarátaihoz, s Jézusé akar lenni. A lelkiismerete jó, szívében öröm és béke uralkodik. Talán ez a történet "fogta meg" a garamkövesdi Vojta Richárdot is, aki tinédzser évei vége felé véletlenül "betévedt" egy templomba, végighallgatta a szentmisét, mely olyan hatással volt rá, hogy attól kezdve rendszeres látogatója lett Isten házának. Richard kellemes külsejű, szimpatikus fiatalember, aki autószerelőként dolgozik, munka mellett pedig az érettségi vizsgájára készül. A találkozó után mosolyogva megköszönte a szervezőknek, a konyhai személyzetnek és mindazoknak a fáradozását, önfeláldozó munkáját, akik valamilyen formában hozzájárultak e rendezvény megszervezéséhez. — Néha egy kedves szó, egy mosoly csodákra képes — állítja Richárd. — Én nagy örömmel vettem részt ezen a találkozón. Sokat adott nekem ez a néhány nap. Hasznosak voltak számomra a közös elmélkedések, beszélgetések, véleménycserék. Jól éreztem magamat a hasonlóan gondolkodó emberek között. Lelkileg megerősödve, feltöltve, jó barátokkal gazdagodva távozom innen. Jövőre, ugyanitt! A IV. Érsekújvári Ifjúsági Találkozó szervezésében segítettek: a helyi városi hivatal, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagjai és természetesen az érsekújvári hívek is. Mit adott ez a találkozó a helyi esperesnek, Gyurcsó Zoltánnak? _ — Igazi gazdagodást jelentett. Úgy érzem, a fiatalok látóköre is bővült, egy kissé megváltozott a véleményük, főleg a hivatalos egyházzal kapcsolatban. Közeledtünk egymáshoz. Közeledtünk Jézushoz. Érezni lehetett, hogy a résztvevőkre nagy hatással voltak az elmélkedések. A hangulat is jó volt, s az a meggyőződésem, hogy ez a találkozó nagyon nagy ajándék volt a fiatalok számára és a mi számunkra egyaránt. Ami a szervezést illeti, volt valami, amit jövőre másképpen fognak megrendezni, mint az idén? — A következő találkozón már korcsoportonként fogjuk elosztani a résztvevőket. Most tizen-, huszonévesek és harminc körüli fiatalok is egy csoportban voltak, és bizony egy tinédzsert teljesen más jellegű dolgok foglalkoztatnak, másmilyen gondokkal küszködik, mint akár egy évtizeddel idősebb társai. A háromnapos összejövetel vasárnap délelőtt szentmisével ért véget, amelyet Tóth Domonkos püspök celebrált. — Az idén vagyok itt harmadik alkalommal — mondja. — S minden alkalommal nagyon szívesen jövök a fiatalok közé, akiknek szeretném megköszönni azt, hogy eljöttek ide. Ugyanúgy szeretném kifejezni hálámat a szervezőknek, s mindazoknak, akik segítségükkel, fáradozásaikkal hozzájárultak a találkozó megrendezéséhez. Véget ért tehát a IV. Érsekújvári Ifjúsági Találkozó. A szervezők talán már azon gondolkodnak, milyen is lesz, milyen gondolatokkal, témákkal foglalkozik majd a következő évben megrendezendő ötödik találkozó, hiszen a fiatalok úgy búcsúztak el egymástól, hogy: jövőre, ugyanitt! Magyar Béla végezetül az összejövetel egyik zárógondolatát ismétli: "Vasárnapról vasárnapra találkozunk: tanít, megerősít, jelenlétéről biztosít... örök életben részesít..." (Ap.Csel.2,42— 47) Prikler László illusztrációs felvétele KAMONCZA MARTA A HÉT 3