A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-08-27 / 35. szám
SZABADIDŐ RENDETLEN NAPLÓ^H ZS.NAGY LAJOS Újabb UFO-történetek A Hét egyik régebbi számában közzétettem két UFO-történetet, mellesleg megjegyeztem, hogy még legalább kétszáz hasonló magnófelvételem van a fiókomban. Azóta a kedves olvasók állandóan levelekkel bombáznak, telefonon hívnak: legyek szíves közöljem az említett magnófelvételeket. Nem, a régi felvételeket nem közlöm, hanem közreadok néhány vadonatúj felvételt. íme: D. Gáspár, nyugalmazott magyarirodalom-tanár Amióta nyugdíjaztak (korkedvezménnyel) azóta méhészkedek, van tíz családom, nem szeretek dicsekedni, de azért annyit talán megjegyezhetek, hogy szépen jövedelmeznek, s mivel egyedül élek, elmondhatom, hogy nem élek rosszul, erre mifelénk rengeteg az akácfa, és az akácméz a legkelendőbb... ez nyilvánvaló. De most nem erről akarok beszélni. Tegnapelőtt estefelé kimentem a Ringóba, tudniillik, most ott vannak a méheim. Száz méternyire lehettem a kasoktól, amikor teljesen váratlanul leszállt elém egy UFO, rögtön tudtam, hogy UFO, mert teljesen hangtalanul jött és bíbor lángok csapkodtak ki belőle köröskörül. Nem mondom, egy kicsit meglepődtem, sikítani akartam, de nem jött ki hang a torkomon. Az UFO-ból, amely olyan volt, mint egy hatalmas tányér, hirtelen kiugrott három pasas, rettentően nagy, kopasz fejük volt és iszonyúan vékony végtagjaik. Például a kezük olyan volt, mint az én mutatóujjam, viszont rettentően erősek voltak: megragadtak, s egy-két másodperc alatt bevonszoltak az UFO belsejébe. Az UFO berendezése furcsa, szecessziós volt, az egyik Napóleon-korabeli fotelhez oda volt kötözve egy fiatalember. Rögtön megismertem őt és tátva maradt a szám: Petőfi Sándor volt. — Ismered őt? — kérdezte az egyik nagyfejű. — Természetesen — válaszoltam — ő a mi Petőfink. Dehát hogy került ide? — Ott szedtük össze elszórt csontjait Segesvár mellett, amikor jött a nagy temetési nap, és rekonstruáltuk őt. — Pompásan sikerült — mondtam —, de miért van megkötözve? És miért van a szája zsebkendővel betömve? — Mert valamit mégis eltoltunk. Figyelj csak! Kirántotta a zsebkendőt a költő szájából. Petőfi elvigyorodott, rendesen kilátszottak híres farkasfogai és énekelni kezdett. Isten bizony szépen énekelt: "Malý domček pri Dunaji stojí, aký je ten malý domček drahý..." stb. — De hiszen ez a híres Távolból című költemény: "Kis lak áll a nagy Duna mentében..." — Persze, hogy az — szólt a nagyfejű UFO-s — de az istennek nem hajlandó magyarul elénekelni. Valami hibát követtünk el, amikor az agyát összeraktuk. Csak szlovákul hajlandó beszélni. Még a leghíresebb versét is úgy szavalja, hogy Talpra szlovák, itt van Mečiar. Ezért tömtem be a száját. Irodalomtanár vagy, nincs valami ötleted? Mit kéne vele csinálni? — Szerintem be kellene íratni valamelyik szlovák iskolába. Akkor biztosan visszaszeretne a magyar nyelvbe. Az UFO-soknak tetszett az ötlet, mosolyogva kezet fogtak velem, elkísértek a méhesemig, azután villámgyorsan elrepültek Petőfivel együtt. Azóta nem láttam őket. H. Tamás, a filozófia doktora Éppen nagyon szomorú voltam, mert meghalt Z. Pista barátom, aki pedig megígérte nekem, hogy megszeretteti vélem a matematikát. Elhittem neki, noha én néha azt sem tudom, mennyi kétszer kettő. Erre fel ő fogta magát és beléfulladt egy tóba. Most tehát én itt vagyok — iszonyú matematika-nélküliségben. Megyek a Duna partján, zokogok magamban, siratom Pistát. És ekkor szép csöndesen mellém ereszkedik egy UFO. És kiszáll belőle egy UFO-s, kedvesen karon ragad és betessékel a gépébe. És megmutatja nekem Jézus Krisztust. És azt mondja nekem, hogy ő itt a főparancsnok. És azt kérdi tőlem Jézus Krisztus: szeretném-e, ha föltámasztaná Znám István matematika-professzort? És én azt mondom Jézus Krisztusnak: Semmit sem szeretnék olyan nagyon. És Jézus Krisztus: De hiszen ő meg sem halt! Ő volt a matematika Istene. Az Istenek viszont nem halnak meg. És Jézus Krisztus megérintette a homlokomat, és azt mondta: távozzak békével. És én kiszálltam az UFO-ból. És ők elrepültek. Szkukálek Lajos illusztrációja Keresse a képen Az autóbusz utasai közül valaki megszökött a feleségétől. Csak ezt tudjuk róla: nem hord sem kalapot, sem sapkát, nincsen se bajusza, se szakálla. Ruhája nem csíkos és nem kockás. Nem visel szemüveget és nem cigarettázik. Vajon felismeri-e Ót? A HPT 04