A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-08-27 / 35. szám
KINCSÜNK AZ ANYANYELV középkori páncélban. A legenda szerint a szobor Szilveszter napján, éjfélkor nagy csörömpöléssel megfordult a tengelye körül. Az Óvárosházában már a múlt század végétől a Városi Múzeum kapott helyet. A Nyerges utca (Sedlárska) elején áll a híres Zöldház, Pozsony egyik legrégibb épülete. Alapja szintén gótikus. Neve onnan ered, hogy falait régen kívül-belül festményekkel díszítették és a középkori festő különösen sok zöld színt használt. Itt gyülekeztek hajdan az országgyűlésre feljövő nemesek. Később kapásborozó lett, sőt színdarabot is játszottak benne. A pozsonyi szőlősgazdákat régen kapásoknak nevezték. A ház oldalán levő dombormű is a vendéglátásra utal. A Ferenc-rendiek egykori templomát és a kolostort 1272-ben IV. (Kun) László király építtette, de már előbb éltek a városban ferences szerzetesek. A templom mostani homlokzata és berendezése barokk. A ferences templomban választották királlyá a mohácsi csata után Habsburg Ferdinándot. Később a pozsonyi dómban megkoronázott királyok és királynék első útja ide vezetett. A város szempontjából évszázadokon át külön szerepe volt a kolostortemplom harangjának. Ez hirdette a kereskedőknek a nyitás és a záróra idejét. Tűz esetén a tűz irányába mutató zászlót tűztek ki a toronyba. Szemben vele szintén régi házak állnak, melyekben ma borozók találhatók. A Klarissza-templom egyhajós gótikus stílusú 34 méter magas tornyának a neve Jagelló-torony. A zárda a XIII. században eredetileg a cisztercita apácák tulajdona volt, de 1500-ban leégett, később Pázmány Péter újjáépíttette és a klarisszáknak adta. Amikor az apácarend megszűnt, az épület egy időre a nagyszombati jogi főiskoláé lett, később itt nyílt meg a katolikus gimnázium, amelybe Bartók Béla is járt. Erre emléktábla hívja fel a figyelmet. Jelenleg itt van a Pedagógiai Könyvtár. Az Orsolya apácák templomát eredetileg a magyar és a szlovák evangélikusok számára emelték, késő reneszánsz stílusban, 1659-ben. A Wesselényi-féle összeesküvés után a templomot elkobozták és 1672-ben ide hívták be az Orsolyákat, hogy gondoskodjanak a város katolikus lányainak neveléséről. Az irgalmasok temploma, egykori rendháza és kórháza, gyógyszertára a XVII. század elején épült. A kolostor falába illesztett ágyúgolyó a napóleoni harcokra emlékeztet. Az egykori evangélikus líceum a Konvent utcában van, mai alakját 1855-ben kapta, az eredeti iskolát 1783-ban építették. Az iskola növendékei közül meg kell említenünk Jókai Mórt, aki itt tanult, hogy tökéletesítse német tudását. A líceum falán emléktábla hirdeti, hogy a szlovák irodalom és a cseh történelemjelesei közül itt járt iskolába Ľudovít Štúr, Ján Kollár, František Palacký, Húrban, Sládkovič és még sok kiváló nemzetébresztő, irodalomszervező. Az evangélikus nagytemplom egy régi fatemplom helyén épült a németek számára 1774—1776 között. A kistemplom pedig a magyar és a szlovák hívek számára Walch Mátyás tervei alapján készült. Falában több híres tudós ember sírkövét is megőrizték, köztük van Bél Mátyás is. A református templomot 1913-ban építették, neoromán stílusban, Wimmer Ferenc, pozsonyi építész tervei szerint. A főpályaudvar épülete 1871 óta áll. Meg kell jegyezni, hogy az első vonat nem innen, hanem a város közepétől indult 1848-ban Marcheggre, majd a pályát 1850-ben meghosszabbították egészen Pestig. Pozsony érdekessége és sokáig legnagyobb épülete a Manderla-ház volt, mely 1935-ben épült. Helyén egy kocsma állt, amelynek két bejárata volt, az egyiken a gazdagok, a másikon meg a szegények járhattak be. Hogy ezt ki állapította meg, nem tudjuk. Pozsony város történetét Ortvay Tivadar, a múlt század jeles történetírója hét vaskos kötetben adta ki (1892—1912). Mi, sajnos, ennek csak a töredékét eleveníthetjük fel. Rengeteg útikalauz, helytörténeti tanulmány foglalkozik a város mai életével is. Pozsonyban székelnek a kormányhivatalok, a politikai pártok és számos művelődési, kulturális intézmény. Sok egyeteme, főiskolája van, általában a fiatalok városának nevezik. A vagyipar fellegvára, több élelmiszer- és közszükségleti cikk gyára, építőipari üzeme, kórháza van. A környék falvaiból, kisvárosaiból naponta sok ezren járnak be ide dolgozni. A legdinamikusabban fejlődő városok egyike. Míg a második világháború után 140 ezer lakosa volt, ez a szám mostanára már szinte a háromszorosára nőtt. 1968-ban befejezték a pozsonyi vár restaurálását. A vár ma a Szlovák Köztársaság elnökének a székhelye. 1971-ben közigazgatásilag ide került Dunacsúny (Cuňovo), Horvátjárfalu (Jarovce), Óroszvár (Rusovce), Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice), Vereknye (Vrakuňa), Dévényújfalu (Devínska Nová Ves) és Záhorská Bystrica. A város határában, sőt a Duna mindkét partján lakótelepek százai épültek. A város jelenlegi főpolgármestere Peter Kresánek. A lakosság összetétele az idők folyamán sokat változott. Míg 1910- ben 33 ezer német, 20 ezer magyar és 11 ezer szlovák élt a városban, addig 1961-ben 283 ezer szlovákot, 11 ezer csehet és 16 ezer magyart mutattak ki. Pozsonynak egy magyar gimnáziuma és két magyar alapiskolája (az egyik Pozsonypüspökiben) van, a Komenský Egyetem magyar tanszéke működik itt. Népszámlálási adatok: 1980: 380 259 lakosból 18 731 magyar (4,9 %) 1991: 440 070 lakosból 19 505 magyar (4,43 %) Összeállította: OZSVALD ÁRPÁD Ne fordítsunk gondolkodás nélkül! A legkellemetlenebb feladatok egyike könyvek, filmek, színdarabok és például tévéműsorok, rádióműsorok címének lefordítása, különösen akkor, ha a szóban forgó művekről, műsorokról a fordítónak semmiféle közelebbi tájékoztatás nem áll rendelkezésére, s néha talán még a szerzőjük nevét sem tudhatja meg. Most itt azokra a tévé- és rádióműsorokban szereplő magyar címekre gondolok, amelyek például a Nap című hetilapunk hasábjain jelennek meg, és bizony nem mindig hibátlanok. Egyes esetekben lehet a hibás cím oka a bővebb információ hiánya, máskor azonban felületesség vagy félreértés okozza a hibát. Előfordul például, hogy világirodalmi rangú műről van szó, amelynek van elfogadott magyar címe, s ezt illenék ismerni, és nem volna szabad szolgai módon lefordítani a szlovák vagy német címét. S éppúgy előfordul, hogy a cím fordítója félreérti a német, a szlovák vagy cseh szöveget. Elhiszem, hogy a magyar nyelvű műsor elkészítésére nagyon kevés az idő, mégis több figyelmet kellene fordítani a műsorcímek fordítására; bizonyos esetekben azért bele lehetne nézni a szótárba vagy a lexikonba! Lássunk most néhány példát világirodalmi művek címének helytelen használatára! "Szemet szemért" olvashattuk a műsorban, és nem volt nehéz rájönni, hogy Shakespeare Measure for Measure című színművéről van szó, amelynek szlovák címe: Oko za oko. Csakhogy ennek a darabnak a magyar címe mindig is ez volt: Szeget szeggel. Itt nem lehet azon vitatkozni, hogy az eredeti angol címnek melyik fordítása a helyesebb, vagy hogy miért ne lehetne a színmű cime magyarul is Szemet szemért, hiszen ez is azt jelenti, hogy a rosszat rosszal szokás megfizetni. A szóban forgó Shakespeare-mű címe Szeget szeggel formában él a magyar irodalmi tudatban, s ezen nem szabad önkényesen változtatni. "Hatan és a szerző" — közli a magyar műsor. Itt sem nehéz rájönni, hogy Pirandello darabjáról van szó, amelynek elfogadott magyar címe: Hat szerep keres egy szerzőt. Érdekes a dologban az, hogy az eredeti olasz, továbbá a német és a cseh cím is pontosan megfelel a magyar címnek, vagyis nemigen érthető, miért változtattak rajta. Egy Verdi-operát így tüntetett fel a magyar műsor: "A sors ereje". Ez szó szerinti fordítása az opera szlovák címének, amely: Sila osudu. Ezt az operát azonban magyaml A végzet hatalma címen ismerjük. "A nap lebukása előtt" — ez a cím szerepel a magyar műsorban. Ez esetben Gerhart Hauptmann Vor Sonnenuntergang című színművéről van szó, melynek magyar címe helyesen: Naplemente előtt. Szlovák címe: Pred západom slnka, tehát lényegében ugyanaz, csak a fordító szó szerint fordította a "západ slnka" kifejezést. Nem állítom, hogy sohasem szabad a nap lebukása szókapcsolatot használni, de az adott esetben ez feltétlenül hiba. És most nézzünk meg néhány félreértést! "Mibe vágta Vince a fejszéjét" — olvashattuk a tévéműsorban. Aztán a képernyőn megjelent a szlovák cím: "Ako sa Vinco zaťal". A zaťať szlovák igének — egyebek közt — valóban van bevág, belevág jelentése. Csakhogy a címben a zaťať sa ige szerepel, s annak átvitt értelmű jelentése: megmakacsolja, megköti magát. Vagyis a magyar cím helyesen: Hogyan makacsolta meg magát Vinco. Egy krimifilm címe így szerepelt a magyar nyelvű műsorban: " Tölténytár ". Nos, a film cseh címe Brokovnice volt, s ez a szó tudvalevőleg sörétes puskát jelent. Arról is volt a filmben szó; a gyilkosságot sörétes puskával követték el. A tölténytár csehül zásobník nábujú, esetleg nábojník, aszerint, milyen fegyverhez tartozik. Akadna példa még több is, de azokról majd egy más alkalommal szólok. MAYER JUDIT A HÉT 11
