A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-08-13 / 33. szám
TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL SOROZATUNK AZ János tiszteletére, akinek itt nyugszanak földi maradványai. A kápolna angyalszobrai, az oltár határvonalai és a szentségtartó ajtaján levő reliefek, valamint a térdeplő Esterházy érsek márványszobra Donner Rafael György híres szobrászművész munkája. O készítette 1734-ben a hatalmas barokk oltárt is, amelynek maradványa, egy ólomból készült szoborcsoport, most a diadalívtől jobbra levő sarokban áll. A szoborcsoport Szent Mártont ábrázolja lóháton, amint megosztja palástját a koldussal. A pozsonyi székesegyházat joggal nevezték koronázó dómnak, mert 1563-tól 1830-ig tizenegy magyar királyt és nyolc királyi feleséget koronáztak meg falai között. Ennek az emlékét őrzi a torony csúcsán, 85 méter magasságban elhelyezett vastagon aranyozott korona, melynek magassága 1,57 m, súlya 3 mázsa, és a négyzet alakú párna felülete 4 négyzetméter. A dóm alatt elterülő kriptában nyugszik többek között Pázmány Péter, Jozef Ignác Bajza, a Pálffy-család tagjai, valamint sok más egyházi és világi előkelőség. BOKROS KATALIN P ozsony egyik jellegzetessége a karcsú tomyú Szent Márton-dóm, melynek építését a XIV. században kezdték meg egy régebbi, a Megváltó nevet viselő templom helyén. A monumentális gótikus stílusú székesegyházat körülbelül 150 évig építették. Korvin Mátyás uralkodása idején, 1461 és 1487 között az eredeti kicsi szentélyt a mostani nagyobbal cserélték fel. A hármashajó kerületi falai átlag 1,5 m vastagok, a szentély fala 926 mm. Az egész belső tér hossza (a sekrestyével együtt) 69,37 m, a szélessége 22,85 m. A hajók magassága átlag 16 m, a szentélyé 18,5 m. A hármashajó boltozatát a XV. században építették hozzá az északi hajóhoz, ezzel betakarták az addigi főbejáratot. A déli oldalon viszont (a Rudnay tér felőli oldalon) gótikus, hálós boltívű reneszánsz előcsarnokot emeltek. A XVIII. században a templom északi falához Esterházy érsek támogatásával egy barokk kápolnát építettek Alamizsnás Szent
