A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-08-13 / 33. szám
MINERVA A Pinatubo kitörésének éghajlati hatása Az éghajlatkutatók az utóbbi három évtized során évről évre igyekeznek a lehető legpontosabban meghatározni Földünk évi átlagos hőmérsékletét. Erre a légkörünkben egyre jobban felszaporodó és ma még beláthatatlan következményekkel járó üvegházhatású gázok — elsősorban a szén-dioxid — hatásmechanizmusának a tisztázása végett van szükség. Ma már bizonyítottnak tekinthető, hogy a tíz évre jutó átlagosan tízmilliomod résznyi CO-szaporodáshoz az utóbbi harminc évben nagyjából három-négy tized foknyi globális hőmérséklet-növekedés társult. A folyamatok azonban rendkívül bonyolultak, s igen sokféle 'zaj' módosíthatja az alapvető hatásokat. Hiszen a légkör összetételében beállt különféle változásoknak nem csupán hőmérséklet-növelő, hanem a hőmérsékletet-csökkentő, vagy egyéb, például a sugárzást átbocsátó képességet módosító következményei is lehetnek. Az 1991 áprilisában 635 évnyi nyugalom után ismét működni kezdett a Fülöp-szigetek Pinatubo nevű vulkánja. Akkori mintegy őthetes tevékenysége során óriási mennyiségű vulkáni port, hamut és különféle gázokat (elsősorban kén-dioxidot) bocsátott ki magából. Jóllehet a kén-dioxidnak a földi üvegházhatásban való részesedése elhanyagolható, annál komolyabb szerepe lehet a Földünket a rövidhullámú ultraibolya sugárzástól védő magaslégköri ózonnak a lebontásában. A magaslégkörbe jutó por- és hamuszemcséknek viszont a Föld felszínére érkező látható és annál nagyobb hullámhosszúságú sugárzásokat gyengítő hatásuk van. Ez a jelenség mintegy 'negatív üvegházhatás'-ként működik, és a globális átlagos hőmérsékletet csökkentő következményekkel jár. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy az apróbb por- és hamuszemcsék hasonlóképpen szétterültek addigra a felső légkörben; ez lehet a magyarázata annak, hogy az éves átlaghőmérsékletek növekedésének évtizedes irányzata 1991-ben nem folytatódott tovább, s mintegy 0,1 Celsius-fokos csökkenést tapasztaltak. Egybevetve a Pinatubo kitörését az El Chichon és az Agung korábbi, hasonlóképpen hatalmas kitöréseivel, úgy tűnik, hogy a vulkáni porfelhő szétterjedésének hőmérséklet-csökkentő hatása mindhárom esetben megnyilvánult. Ezek az adatok megerősitik a 8—10 évvel ezelőtt készült komplex éghajlatmodellek számításainak azokat az eredményeit, amelyek a magaslégköri fényclnyeló por kritikus szerepére hívták fel a Figyelmet. A tartósítás és a Pentagon Az élelmiszer-tartósítás Ígéretes újdonságával kecsegtetnek a Washington Egyetem pullmani laboratóriumában folyó kísérletek. Ezek során észrevették, hogy bizonyos áramerősségnél a mikroorganizmusok sejtjeinek fala széthasad. Innen az ötlet, hogy az élelmiszereket hő- vagy sugárkezelés, sőt hűtés nélkül is konzerválni lehet akár egy év időtartamra, mégpedig úgy, hogy sem aromájukat, sem friss ízüket nem veszítik el, ha rövid időre nagyfeszültségű elektromos impulzusoknak teszik ki őket. Semmilyen mikroorganizmus, baktérium vagy gombaspóra nem marad életben a kezelés után. A Pentagon egymillió dollárral támogatja a kutatást, hiszen katonai érdek fűződik ahhoz, hogy tartós élelmiszerekkel láthassák el a csapatokat olyan helyzetekben, amikor friss élelmezésre nincs mód Tiniszex Nemi ingerek már jóval a biológiai érés előtt érik a gyermeket. Egy svéd felmérés szerint a 12 éves gyerek napi 35—40 percet gondol a szexre. Magyarországon a 15—18 év közötti iskolás gyerekeknek közel fele él szexuális életet. Ezek többsége a tévéből, 23 százalékuk a barátoktól, 38 százalékuk orvosi könyvekből "tanul". A teherbe esések aranya 30 ezrelék, 18 ezrelék meg is szüli gyermekét. Megállapított tény, hogy a gyakori partnerváltás, a tapasztalatlanság és a nem kellő védekezés miatt a tinik a legveszélyeztetettebbek a nemi betegségek és az AIDS szempontjából. A melatoninhoz hasonló enzim egy baktériumban Az ember napi biológia ritmusát — ébrenlétének, aluszékonyságának, alvásának egymásutánját — jobbára a tobozmirigy kiválasztotta melatonin nevű hormon határozza meg. Sötétben ebből a hormonból több, nappal kevesebb termelődik. A melatonin a tobozmirigyből a köztiagynak a látótelep alatti hipotalamusz nevű részébe két olyan területre jut, amely a látóideg közvetlen közelében van. Sötétben a melatonin csökkenti e területek villamos aktivitását, míg ha a szembe jutó fény a látóideget aktiválja, hatására a tobozmirigyben alábbhagy a melatonin kiválasztása. így alkalmazkodik biológiai óránk a világosság és a sötétség váltakozásához. Az USA marylandi Bethesda Kórházában a Rhodobacter capsulatus baktériumban az emberi melatonin szerkezetére erősen hasonlító enzimet fedeztek föl. Ez nem valaminő belső órának a működését szabályozza, hanem szürkületben a fotoszintézist fokozza. Kettőjük nagy hasonlósága azt valószínűsíti, hogy közös molekuláris őstől származnak, s szerkezetük talán azért hasonló ennyire, mert változatlan maradt az a fő feladatuk, hogy bizonyos folyamatokat a fény mennyiségétől függően szabályozzanak. Ezen enzim hasznosításával a Surrey-i Egyetemen olyan pirulát igyekeznek készíteni, amely — például egy hosszabb repülőút vagy elnyújtott műszak után — átrendezi biológiai ritmusunkat, s ezáltal megkönnyíti alkalmazkodásunkat a megváltozott fényviszonyokhoz. ORVOSI RENDELŐ A daganatos batagsigak megelőzése Rógóta ismert tóny, hogy hazánkban a daganatos betegségek igen gyakoriak, és hogy a volt Csehszlovákiában például a mellrák vagy vastagbélrák előfordulását tekintve a világranglista élén tanyáztunk. Annak ellenére, hogy régóta tudjuk, jobb a bajt megelőzni, mint gyógyítani, csak most, az egészségügy pénzügyi helyzetének katasztrofálissá válásával kerülnek egyre inkább előtérbe a megelőzés gyakorlati kérdései. A daganatos betegségek keletkezését kiváltó, úgynevezett rizikótényezők három csoportba oszthatók. A szervezetünket és annak immunrendszerét egyaránt gyengíthetik stresszhatások, a környezetünkben jelenlevő különféle mérgező anyagok és a helytelen táplálkozás. Pszichológiai szempontból az embereket négy csoportba oszthatjuk, ebből hármat erősen veszélyeztet a rákbetegség kialakulása. Az első csoportot önfeláldozó típusként jellemezhetnénk. Az ebbe a csoportba tartozók a reménytelenséget, a depressziót elfojtják. A másik típus agresszív, soha semmivel nem elégedett. A harmadik csoportot alkotók mindig mást szeretnének, tele vannak félelmekkel, hangulatemberek. A negyedik típus a belső függetlenség állapotában él, szabadnak érzi magát, nem reagál különösebb érzelmekkel a körülötte zajló életre. Akinek sikerül ezt a filozófiát elsajátítania, lehet hogy sivárabb lesz az élete, de bizonyos mértékig védve lesz a ráktól. Hogy mennyire függ a rákbetegség a táplálkozási szokásoktól, arra két példát említénék meg. Ötven évvel ezelőtt Svédországban főleg konzervált és füstölt élelmiszert fogyasztottak. Akkor az összes rákbetegség 50 százaléka az emésztőrendszer szerveit támadta meg. Mára — intenzív felvilágosító munkával sikerült a táplálkozási szokásokat megváltoztatni a friss, nem kemizált gyümölcsök és zöldségek javára — ezek a rákbetegségek 17 százalékra csökkentek. Kazahsztánban, ahol népi szokás a forró tea ivás — tízszer gyakoribb a gyomorrák, mint a Baltikumban, ahol a teát lehűtve isszák. Szintén ismert, hogy egyes vallási szekták tagjainál vagy például a vegetáriánusoknál, akik előnyben részesítik a fekete kenyeret, a hüvelyeseket, főleg a babot, a nyers vagy a párolt zöldséget, a gyümölcsök közül az almát és a körtét, az egyes rákbetegségek úgyszólván elő sem fordulnak. Ugyanakkor körükben jóval kisebb a szív- és az érrendszer betegségeinek az előfordulása is. Fájó téma tájainkon a környezetszennyezés. Hadd említsem csak a nitrogénvegyületeket az ivóvízben, a különféle kénszármazékokat a levegőben, a kadmiumot, higanyt és az ólmot az élelmiszerekben. Nagyon időszerű magunkévá tenni ezért egy újkori tízparancsolatot, mert különben az amúgy is alacsony átlagéletkorunk tovább fog csökkenni: 1) Tartsd be a helyes táplálkozás szabályait! Ez nemcsak a dohányzás mellőzéséből, az alkoholfogyasztás csökkentéséből és a sok gyümölcs- és zöldségfogyasztásból áll, hanem abból is, hogy az étkezésre elegendő időt szakítunk, és nyugodt körülmények között táplálkozunk. 2) Növeld a mozgás, a fizikai terhelés szerepét az életedben! A rendszeres futók körében kisebb a rák előfordulása, amit azzal magyaráznak, hogy futás közben a test szövetei oxigénnel telítődnek. 3) Igyál naponta körülbelül 1,5 liter egészséges vizet, mely legyen testhőmérsékletű és kemény! 4) Nyáron járj rendszeresen úszni, télen sízni vagy legalább sétálni a friss levegőn! 5) Igyekezz minél többet friss levegőn tartózkodni a szabad természetben! 6) Légy mértéktartó evésben, ivásban! 7) Aludj és pihenj lehetőleg rendszeresen egy megadott időben, legalább 8 órát naponta! 8) Sajátítsd el a pozitív gondolkodást! 9) Ne hanyagold el a megelőző orvosi vizsgálatokat akkor sem, ha egészségesnek érzed magad! 10) Szentelj figyelmet az élettani funkciók megváltozásainak! DR. PÁLHÁZY BÉLA A HÉT 15
