A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-08-06 / 32. szám

hideg szelek hosszan tartó munkája kihatással lehet a vegetációra is, ami előre kiszámíthatatlan következmé­nyekkel járhat. Nyitra város honatyái mindent elkö­vettek, hogy a robbantást megakadá­lyozzák, de Maga Ferenc mérnök szerint a robbantás megtörtént. Egye­lőre Zsérén szélcsend van. Nyári jojó AZ A UÉ.T NyÁE-l IÁ.É.PE.Á) E szamunkban mar a harmadik résszel folytatjuk a hagyományos nyári kepes versenyünket. Minden forduló után értékes díjakat sorsolunk ki azok között, akik helyesen tippeltek. Az öt héten át tartó verseny végeztével pedig további értékes dijakat nyerhetnek azok, akik legalább három helyes megfejtést küldenek be. Ünnepeltek Gerencséren Nyitragerencsér fennállásának 880. év­fordulóját 1993. június 10—11-én ünnepelték, amelyről elmondhatjuk, hogy egy kicsit a zoboraljai régió ünnepe is volt. Szombaton délelőtt az iskolások vették birtokukba a sportpá­lyán felállított színpadot, majd délután "gyermekdiszkó" volt. Az esti főműsort Finta Rezső, Ge­rencsér polgármestere nyitotta meg. Tartalmas beszédében hangsúlyozta az identitástudat megőrzésének fontossá­gát, szólt a régió vegyesajkú lakossá­gának együttéléséről, valamint arról is, hogy nem engedhetjük meg azt a veszélyes játékot, hogy éket verjenek közénk... Az ünnepségek másnapján folytató­dott a Poszter Kupáért — kispályás labdarúgás —, a döntőbe jutásért való küzdelem. Délután a műsor a hagyo­mányos zoboraljai régió közös csoport­jának fellépésével, a Párta-párta bemu­tatásával kezdődött, majd a közönség figyelemmel kísérhette Dinnyés József előadóestjét, melyben közreműködött még Scllei Zoltán előadóművész és Jáki Ferenc költő is. A közönség lelkesedéssel fogadta Ferenczy Anna színművésznő szavalatát és a geren­­cséri lakodalmas bemutatóját is. Az emlékünnepség keretében átadták a sportpálya mellett épült új "sport­­csarnokot" öltözőivel, zuhanyozóival, klubhelyiségével és a hetven személyt befogadó — emeleten elhelyezett — szállodájával. Ugyanakkor Ferenczy Anna szülőházában megnyílt a geren­­cséri tájház; Simck Viktor — a zoboraljai táj és nép életét ábrázoló — képeiből rendeztek alkalmi tárlatot. Végezetül talán még annyit, hogy Gerencséren épül az új kultúrház is, a kirekesztettség érzését nem éreztük sehol, ám aggasztó, hogy a községnek már évek óta nincs magyar iskolája és a magyar nyelv oktatásának bevezetése Szellemi fejtörőnk harmadik fordulójában egy nemrégen született afrikai országba ka­lauzoljuk el olvasóinkat. Bí­zunk benne, hogy nem lesz túlságosan nehéz feladat ki­találni, melyik államról is van szó, hiszen ez a térség az elmúlt években gyakran sze­repelt a híradásokban. Saj­nálatos tény, hogy a világ számos részében dörögnek a fegyverek, hosszasan el­húzódó háborúk folynak. A szóban forgó országban is évtizedeken át véres össze­csapásokra került sor a szemben álló felek között. A most megalakult új állam lakói kezdetben békés esz­közökkel kívánták elérni ha­zájuk függetlenségét, de egyetlen etíópiai kormány sem volt hajlandó erről a kérdésről érdemi tárgyaláso­kat folytatni, így szinte elke­rülhetetlenné vált a fegyveres összetűzés, amely igazából senkinek sem volt jó. Noha Etiópia természeti adottságai a térség más országaihoz viszonyítva kedvezőbbek, az ország gazdasága — a vég nélküli háborúskodás miatt is — egyre inkább hanyatlott, s a bajt csak tetézte, hogy közel húsz éven át egy kommunista katonai diktatú­rában voltak kénytelenek az ország különböző nemzetisé­gei élni. Az új ország és Etiópia kényszerházassága alig százéves múltra tekinthet vissza, s tulajdonképpen a gyarmatosítás következmé­nye. A Vörös-tenger partjánál elterülő vidéket fokozatosan olasz telepesek szállták meg, felismerve annak stratégiai jelentőségét a Szuezi-csator­­na megnyitását követően. Ez még a múlt század kilencve­nes éveiben történt. Néhány évtizeddel később Mussolini csapatai leigázzák Etiópia népét és a partvidéki terület is az olasz gyarmat részévé válik. A második világhábo­rúban az angolok kiszorítják az olaszokat és az ötvenes évek közepéig az ö elképze­léseik szerint alakulnak az események ezen a tájon. Hailé Szelasszió — a négus —, Etiópia császára részle­ges önállóságot biztosít a partvidéki tartománynak, az 1974-ben végrehajtott kato­nai államcsíny után azonban az egyes nemzetiségek kö­zött etnikai konfliktusok tá­madnak, amelyeket csak vé­res eszközökkel lehet — ideiglenesen — lecsillapítani. Miután a kommunista rend­szer tartalékai kimerültek és a súlyos aszály is katasztró­fával fenyegetett, megkez­dődtek a tárgyalások a tar­tomány önállósulásáról, amelyet végül is az 1993 áprilisában tartott népszava­zás szentesített. Az új államnak súlyos örök­séggel kell szembenéznie, bár vitathatatlan, hogy adott­ságai kedvezőbbek, mint Eti­ópiáé. A tengerparton sóle­párlók működnek, fejleszthe­tő a halászat, s a növény­termesztés és az állatte­nyésztés szempontjából is kedvezőek a feltételek. Ér­dekes, hogy az új állam nem etnikai alapon szerveződött, hiszen egy-egy népcsoport képviselői a határ mindkét oldalán megtalálhatók. Val­lásilag sem egységes, mivel muzulmánok és koptok egyaránt élnek itt. A függetlenség kikiáltása óta egyre több emigráns tért vissza hazájába. Ez azért nagy jelentőségű, mert so­kan közülük szakképesítést szereztek az emigrációban, sőt, viszonylag nagy a dip­lomások aránya. KÉRDÉS: Nos, vajon sikerült-e kita­lálniuk, melyik új afrikai or­szágról van szó? Hogy egy kissé megkönnyítsük a fel­adatot, megadunk három or­szágnevet. 1) Bosznia-Hercegovina 2) Eritrea X) Panama A beküldendő válaszhoz, kérjük, csatolják a verseny­szelvényt is. Nyári ~T0~X<? f3~] ' VHíSF-NYS/M VF-NY is valahol még csak a csíráiban létezik. MOTESIKY ÁRPÁD Képes versenyünk támogatói: TKI) Elektronik (Pozsony), HŐS (Vercbély), Berkes Tibor (Nyitra), Ág Press (Zseliz), Garancia üzletház (Léva), AGRIS (Léva), De Lux (Vcrebély).

Next

/
Oldalképek
Tartalom