A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-30 / 31. szám
SZABADIDŐ kérdésekre adtam választ, amelyeket nem hozzám intéztek. Egyszer — Sarah születésnapján — lakaptam a gramofonról a lemezt, és kidobtam az ablakon. Na és? Különc vagyok, semmi több, nem igaz? Bolond vagyok ugyan, de nem közveszélyes. Úgy tűnt, hogy kilábalok a betegségből. Ismét dolgozni kezdtem és pénzre tettem szert. Ezután megbeszéltük egy napon, hogy az újévet régi barátaink körében töltjük el. Lesznek ott vagy harmincán. Csupa ismerős. Ezt tehát a nagy alkalom. Értsenek meg engem. Kezdetben nem volt könnyű. Például az az eset a dollárokkal. Zsugori ember vagyok, s mégis belementem az egészbe. Akkor is hevesen dobogott a szívem, amikor az írógépet kidobtam az ablakon. Megütöttem a titkárnőt, akit egykoron meghempergettem az iroda szőnyegén. Szóval — szerepeltem, nem is akárhogy. Tipikus asszociális eset leszek a szeretet, a nagy egymásratalálás ünnepén. A kandalló mellett ülök majd, a kezemben egy pohár whisky. Úgy hallgatok majd sokáig, mint a sír, senkivel sem állok szóba. Néha mereven belenézek a csillárba és... értik? Pontosan éjfél előtt öt perccel hirtelen felugrok, eldobom a poharat, egyenesen a nagy tükörbe. Valaki lecsendesít. Azt az alakot egyszerűen leütöm. Ezután — sűrű káromkodások közepette — a kandallóhoz lépek és felkapom a nehéz piszkavasat. Ezzel a piszkavassal verem széjjel Sarah koponyáját. — Miért? — kérdezik majd. — Miért tetted, Villy? A válaszom: — Sarah eldugta a bilimet. Sehol sem találom. Van a dolognak egynéhány érdekes oldala. Most nem lesz unalmas vizsgálati fogság, rendőrségi nyomozás. A gyilkost már többször ápolták a diliházban, tehát az alak beszámíthatatlan. Letartóztatnak és rövidített eljárással átdobnak Saint Edwardba. Talán egy-kót évig a magánzárkába zárnak. Ott csücsülök majd a dühöngök társaságában, de aztán majd megengedem, hogy az orvostudományt fényes siker koronázza. Miért ne? Nem akarok én senkit sem a másvilágra küldeni, a szerepjátszásnak vége. Idővel tökegészségesnek nyilvánítanak, a dokik plecsnit kapnak, és megnyitják előttem a nagykaput. Egyre nő bennem az izgalom. Úgy érzem, hogy lassan-lassan erőt vesz rajtam az őrület, hiszen hónapok óta készülök erre a nagy pillanatra. A pohár a tükörben, a kezemben a piszkavas, hehehe. Boldog újévet! Önök most azt hiszik, hogy százszázalékos őrült vagyok. Ohohó! Nagyszerű! Tehát sikerült! Mindenki azt hiszi rólam, hogy őrült vagyok. Megértenek engem? Az iraki nagy perverz "Az iraki nép által istenként tisztelt Szaddám Húszéin valójában nem más, mint egy homoszexuális őrült" — nyilatkozta egy amerikai lap munkatársainak a diktátor egyik extestőre. A deltás fiatalembertől — aki egyúttal elhagyott "szeretője" is az iraki uralkodónak — azt is megtudhatják a lap olvasói, hogy míg a Nagy Vezér hazája iránt érzett olthatatlan szerelméről papol, addig dollármilliókat emel ki az államkasszából csak azért, hogy valóra váltsa régi vágyát: felépítse a homoszexuálisok paradicsomát Görögországban. A riportot hitelesíti az a néhány félreérthetetlen fénykép, amelyet egy "kandikamera" segítségével sikerült a fotóriporternek készítenie Szaddám Húszéin privát szerelmi fészke közelében Khalkiban. Évente 200 kiló heroin Kábítószercsempész-fogás Franciaországban Több hónapos nyomozással sikerült felszámolnia a francia rendőrségnek egy olyan kábítószercsempészbandát, amelynek tevékenysége szinte egész Nyugat-Európára kiterjedt. A banda évente mintegy 200 kilogramm heroint hozott be a Távol-Keletről. A drog első állomása Hollandia volt, innen Belgiumon át juttatták el Franciaországba. Az "elosztóközpont" Párizsban működött, vezetője egy francia állampolgárságú, de az egykori Indokínában született férfi volt. A bcmda milliós üzleteket bonyolított le, mert a francia kábítószerpiacon egyetlen gramm heroin körülbelül ezer frankot ér, és hasonló az árfolyam több más nyugat-európai országban is. A drogot az ázsiai országokban működő kínai bűnszövetkezetek útján szerezték be, de a szétosztásban is közreműködtek azoknak a nyugat-európai kínai városnegyedekben működő szervezetei. A francia rendőrök szerint "valódi ázsiai maffia" szervezetére sikerült rábukkanni. Hitler hamutartója Jeruzsálemben A jeruzsálemi Yad Vashem Holocaustmúzeum különös ajándékot kapott: egy hamutartót és egy földgömböt Hitler Adolf íróasztaláról — mondta Yitzhak Arad, a múzeum igazgatója az AP amerikai hírügynökség munkatársának. Az adományozó egy 90 esztendős finn zsidó, aki tisztként szolgált a Vörös Hadseregben, és az elsők között érkezett Hitler berlini bunkerébe 1945. május 3-án. Kérte, hogy nevét ne hozzák nyilvánosságra. A furcsa ajándék tartalmaz még egy kapcsolót is Hitler íróasztaláról és a Führer kanapéjából származó bútorszövetet. Arad azt mondta, hogy a tárgyakat nem fogják kiállítani, hanem a Yad Vashemi archívumban helyezik el. Arra a kérdésre, vajon a jeruzsálemi múzeum miért volt hajlandó elfogadni Hitler-emléktárgyakat, Arad azt válaszolta: meg akarják akadályozni, hogy kereskedjenek velük. "Jobb, ha ezek a tárgyak nem kerülnek magánkézbe, hanem archívumban raktározzák el őket". A hamutartót a fenekén látható bevésés szerint 1935-ben ajándékozta Hitlernek egy argentínai náci szervezet. A Daily Mirror és a magyar libamáj A címben említett angol újság leleplező cikket közölt arról, hogy az előkelő londoni Harrod’s áruházban dobozonként 75 fontért kapható magyar libamáj tömött libáktól származik. A libatömés Nagy-Britanniában tilos, mert állatkínzásnak minősül. A Daily Mirror már közölt egy ciiket a magyar libatenyésztésről, s akkor azt irta meg, hogy Magyarországon élve kopasztják a libákat, és az így nyert tollat exportálják Angliába párnakészítés céljaira. Most azt ecseteli a lap tudósítója, hogy a kopasztás kínjai után fél évvel ugyanazokat a libákat tömésre fogják, és két hét alatt 40 kiló főtt kukoricát nyomnak le a torkukon, amitől májuk a normálisnak nyolcszorosára nő. Az angol lap barbár szokásnak nevezi ezt a módszert (az is), és a magyar libamáj és tollpihe behozatalának letiltását sürgeti. A Daily Mirror szerkesztőségében valakinek nagyon a bögyében van a magyar libatenyésztés... TILOS A PLAKÁTRAGASZTÁS Az egyformának tűnő két rajz között kereken 25 különbséget fedezhet fel a jó megfigyelő! A HÉT 21
