A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-26 / 13. szám
Hálás közönséggel büszkélkedhet a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ: műsorai szinte kivétel nélkül nagy sikerre számíthatnak. Ilyen nagy sikere volt február 26-án a magyarországi Vagantes trió koncertjének is. Az együttes három éve alakult, s a régi magyar zenét próbálja népszerűsíteni korabeli hangszereken. Pozsonyi műsoruk — A régi magyar zene gyöngyszemei című — egy valóban jól sikerült válogatás volt a XV—XVII. századi vallásos, lakodalmi és vitézi énekekből. A rokonszenves trió tagjai, Tóth István, Szabó István és Kálmán Péter külön is bemutatták hangszereiket a közönségnek, melyekhez hasonlókra ma már csak hangszermúzeumokban bukkanhatunk Láttunk-hallhattunk például barokk gitárt, lantot, kobozt, zergekürtöt stb. Az együttes "szóvivőjétől", Tóth Istvántól megtudtuk, hogy korabeli hangszereiket úgy próbálják használni, ahogyan annak idején őseink játszottak rajtuk Ettől a kijelentéstől később zavarba jöttem, mert az együttes tagjai néha olyan lendülettel játszottak, hogy egy-egy katonadal, lakodalmi ének ritmusa igencsak emlékeztetett a mai popzene ritmusára, s a húros hangszerek kezelése is olykor a rockgitárok megszólaltatásának a technikáját idézte. S az ilyen tüzesebb és "maibb", tehát a megszokottabb ritmus hallatán a közönség egyre lelkesebben tapsolt... Természetesen nincs szándékomban megbántani a közönséget, mert, mint már említettem, ez a közönség általában nagyon lelkes és hálás, csupán azt hiányolom, hogy a PMKK hasonló rendezvényein kevés a szakember. Hiszen az ilyen alkalmakkor — csekély kivételtől eltekintve — szinte mindig ugyanazok az arcok köszönnek vissza ránk, ami rendjén is lenne, de nem ártana, ha a kulturális központ rendezvényeit a laikusokon kívül nemcsak magyar, hanem szlovák szakemberek is látogatnák-bet-Helyreigazítas A losonci Scherer Alapítvány nevében értesítem Önöket, hogy a “Kulturális napok a Zoboralján' című írásban (1993. II. 12. 7. sz.) tévesen jelent meg a rendezvényt támogató szervezet neve. A rendezvényt nem a Csemadok Losonci Járási Választmánya, hanem a losonci Scherer Lajos Alapítvány támogatta anyagilag. S nem is kis összeggel. Elvárható lenne, hogy a szerző utánanézzen a tényeknek. Mivel nem kis — és az Alapítvány céljait bántó — tévedésről van szó, igényeljük, hogy a lapban a fenti tényeket tartalmazó helyreigazítást tegyenek közzé. Tisztelettel köszönjük Puntigán József ► VÁMOSLADÁNY (Mýtne Ludany) A szentbenedekrendi apátság alapítólevelében, mely 1075-ben kelt, Vámosladány is a községek sorában szerepelt. Ez idő tájt, valamint a következő évszázadokban LÓDÁN, vagy LUDÁN alakban írják nevét okleveleink. A lévai uradalom szervezésekor a lévai várbirtokok közé került, annál is inkább, mivel a község sosem szerepelt az esztergomi káptalan javadalmai között. Az ősi katolikus templom már 1332-ben fennállott. A református templom 1785-ben épült. A község polgármestere és a Csemadok alapszervezet elnöke Vitái István. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélés tevékenykedik. Népszámlálási adatok: 1980: 1115 lakosból 601 magyar (53,9 %) 1991: 948 lakosból 500 magyar (52,7 %) ZALABA A Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtokai közé tartozott. Erről egy 1349-ben kelt oklevél tanúskodik, mely Miklós és fia László kérésére azt igazolja, hogy Zalaba első koronás királyuk óta őseik birtoka. 1437-ben egyike ama községeknek, melyeket Zsigmond király Lévai Cseh Péternek elzálogosított. A múlt század elején még a herceg Eszterházy hitbizomány része volt, de a század utolsó évtizedeiben már Huszár István és a gróf Pongrácz család birtokában találjuk a határ zömét. Itt él Csontos Vilmos költő. A polgármester Michlian Etelka. A Csemadok alapszervezet elnöke Veszelei Sándor. A magyar pártok közül az Együttélés tevékenykedik. A református templom 1789- ben épült. Népszámlálási adatok: 1980: 262 lakosból 246 magyai (93,9 %) 1991: 192 lakosból 181 magyar (94,3 %) ZSELIZ (Želiezovce) A települést Selyz, Seliz néven említő legrégibb okiratok 1274-ből származnak. Az akkori jobbágyfalunak volt temploma, malma és kőhídja is. A ma hozzá tartozó Mikolát már a szentbenedeki apátság alapítólevele is említi. A XIV. század közepéig koronabirtok volt, majd a Becsei család birtokába került: Becsei Imre és fia Töttös bírták. Nagy kiterjedésű uradalom gazdasági központja és székhelye lett. 1411 körül már mezővárosi jogállása volt. Püspöki Nagy Péter városi címerkönyve szerint "a XVII. század elején Zseliz az Eszterházy család érdekeltségévé vált. Az uradalom ekkor két család kezében volt: a Zerdaheli Dersffy és az Erdődy Pálffyak kezében. Zseliz és az uradalom legnagyobb része házasságkötések révén került az Eszterházyak birtokába". Rákóczi vezérlő tábornoka, Bottyán János 1709 májusában pontonhidat készíttetett itt a Garamon. Az Eszterházy család 1720-ban épült kastélyában 1818-ban és 1824-ben Franz Schubert zeneszerző is megfordult házitanítóként. 1970 óta helyi múzeumszoba emlékeztet itteni vonatkozásaira s nevét viseli a kastélyt övező park, amely a Csemadok országos népművészeti rendezvényeinek színhelyeként ismert a szlovákiai magyarság körében. Zseliz 1960-ig járási székhely volt. Jelenleg a vidék gazdasági és kulturális központja. A helyi alapiskola igazgatója Tímár János. Polgármestere Dobrovicky László. A 880 tagú Csemadok alapszervezet elnöke Farkas István. A magyar tannyelvű gimnázium igazgatója Gublk Jenő. A politikai mozgalmak közül az Együttélés Melczer László mérnök, az MKDM Mihók Mihály, az MPP pedig Juhász András vezetésével tevékenykedik. Népszámlálási adatok: 1980: 6635 lakosból 3564 magyar (53,7 %) 1991: 8370 lakosból 4493 magyar (53,7 %) ZSEMLÉR (Žemliare) Az első írásos emlékek Semlar néven említik 1075-ben. Először a garamszentbenedeki apátsághoz, majd 1565-től az esztergomi érsekséghez tartozott. 1729-ben a községet elhagyták a kálvinista magyarok és szlovákok települtek be. A római katolikus templom 1806-ban épült. A község polgármestere Szulényi József. A Csemadok alapszervezet elnöke Boros Ernő. A magyar politikai mozgalmak közül az MKDM tevékenykedik. Népszámlálási adatok: 1980: 212 lakosból 179 magyar (84,4 %) 1991: 173 lakosból 142 magyar (82,1 %) * A Lévai járás egyike azon járásoknak Szlovákiában, ahol a lakosság lélekszáma 1980—1991 között nem emelkedett, hanem csökkent. Míg 1980-ban 122 240 személy élt itt, addig 1991-ben csak 120 592 személy. A magyar népesség Is fogyott. 1980-ban 40 499 magyar (33,13 %), 1991-ben viszont több mint 2000 fővel kevesebb — 38 155 magyar (31,64 %) élt a járásban. Az egyéb nemzetiségűek közül 1991 -ben 978-an csehnek, 995-en romának vallották magukat. A Településlexikonban nem említett helységek közül még az alábbiakban él számottevő magyar népesség: Tolmács (Tlmače) — 185 (3,38 %) Szántó (Santovka) — 90 (9,67 %); Győröd (Veľký Ďur) — 49 (3,52 %); Alsópél (Dolný Piai) — 46 (4,38 %). Összeállította: Ábel Gábor A HÉT 11
