A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-19 / 12. szám
HÍRMONDÓ XXIV. Kazinczy MŰSOR: 1993. március 18. (csütörtök) Thália Színház 14.00 Megnyitó 14.15 Az Anyanyelvi Konferencia célja és feladatai (Pomogáts Béla) 14.45 A szlovákiai magyar tankönyvek nyelvi állapota A magyar nyelv helyzete tankönyveink tükrében (Cs. Nagy Lajos — N. Császi Ildikó) A matematika- és földrajztankönyvek elemzése (Horváth Géza) Építészeti és műszaki tankönyveink nyelvi színvonala (Bartusz Gyula) Biológia-tankönyveink mai állapota (Cguka Gyula) Tankönyvkiadásunk problémái (Sima Éva) V(ta 19.00 "Élni míg élünk..." összeállítás Ady Endre műveiből a Thália Színházban 1993. március 19. (péntek) Thália Színház 8.30 A kisebbségi magyar sajtó nyelve Nyelv és sajtónyelv (Szathmary István — Budapest) Az erdélyi magyar sajtó nyelve (Péntek János — Kolozsvár) Napok Kassán Az erdélyi magyar sajtó kérdései (Szabó Zsolt — Kolozsvár) A kárpátaljai magyar sajtó nyelve (Kótyuk István — Ungvár) A vajdasági magyar sajtó nyelve (Ágoston Mihály — Újvidék) Vita 14.00 A szép magyar beszéd országos versenyének döntője Thália Színház Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Ipariskola 19.00 Lajtai-Békeffy: A regi nyár Színházi előadás a Thalia Színházban 1993. máricus 20 (szombat) Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Ipariskola 8.30 Gyakorlati foglalkozás az A szép magyar beszéd versenyének résztvevőivel (Deme László) Thália Színház 8.30 A szlovákiai magyar sajtó nyelve A szlovákiai magyar politika sajtó nyelve (Szabómihály Gizella) Címadás a szlovákiai magyar sajtóban (Simon Szabolcs) 10.00 A szép magyar beszéd versenyének eredményhirdetése 10.30 Vita 12.00 Befejezés "Embernek lenni jó..." avagy tűnődés Ugye, kissé naivan hangzik a fenti kijelentés itt és most — fényév távolságra attól az utópisztikus világtól, ahol "minden szólam hallható..."? Pedig vallom, hogy az a mesés álomvilág, tiszta figuráival együtt átvarázsolható gondterhes hétköznapjainkba, legalábbis egy rövidke időre. Állítom ezt azután, hogy a komáromi Jókai Színház művészei A padlás című darab bemutatásával már több mint ötven alkalommal képesek voltak erre a csodára. Az örök-kölyök szól belőlem, amikor elárulom, hogy ez a félig A PADLÁSról mese, félig musical az egyik kedvencem. Már a hajdani Vígszinház-beli produkció megfogott, azután a hazai előadások láttán olyannyira beleszerettem, hogy nemcsak Komáromban, hanem például Győrben, Szencen is "fellopództam rá". Biz'isten volt olyan magas, mint a magyar fővárosban (mármint a színvonal)! Úgy tűnt, hogy a szellemek nem ismernek határokat, merthogy az északi teátristák is épp oly' szellemesen és megkapóan lejtettek, daloltak, mint déli társaik. Pedig némely művelődési házban túlméretezettnek bizonyult a díszlet (talán azért, mert ez ideig a színpadon is csak a múlt árnyai kísérthettek...), másutt kissé mélynek a "süllyesztő" (és túlságosan elmélyültnek a belézuhanó aktot...), ám ezek az apróságok szemernyit se vontak le az összhatásból. A "miért?"-re hosszadalmas lehetne a válasz, miközben szólnék pókháló lepte gyermekkori emlékekről, egy denevérekkel őrzött titkos magaslati zugról, csillagoknak kifecsegett illúziókról...no, és persze a Kis herceg bolygójáról, amely mindig padlásközelben keringett. Azután visszaszáilnék a mába, és arról írnék, hogy fél siker, ha egy társulat a Presser Gábor—Sztevanovity Dusán—Horváth Péter triász alkotását játszhatja, amely egyaránt szól kicsikhez és nagyokhoz. A sikerből nagy mértékben kivette részét Korcsmáros György rendező (a Győri Nemzeti Színház igazgatója), illetve munkatársa, Dráfi Mátyás, Csanádi Judit díszlet- és Veress Gabriella jelmeztervező, Devecseri Veronika (pesti) koreográfus, Lőrinci Géza, Zsákovics László zenei vezető, és természetesen a társulat tagjai. Rádióst Balogh Olivér, Sünit Benes Ildikó, Mamókát Szentpétery Aranka, Barrabás gengsztert és Révészt Holocsy István, illetve Vörös Lajos, a több száz éves szellemeket Bajcsi Lajos, Bandor Éva, illetve Varsányi Mari, Pöthe István és d. Németh István, Témüller önkéntest Dráfi Mátyás, illetve Varga Tibor, Detektívet Ropog József, Üteget Kukola József, Robinson robotot pedig Csontos Róbert, illetve Reiter Zoltán alakltotta-alakítja. Érdemes még megemlíteni a Rubik Emő-féle ■Varázskönyvet’, amelynek "néha a képei életre kelnek...’. Hát igen, talán az. eddiginél gyakrabban kellene esténként is játszani ezt a darabot! Szerencsére, A padlás március 22-ón délben és este is állni fog a pozsonyi Ružinovi Művelődési Házban. Vajon a főváros környéki színházbarátok közül hányán lesznek kíváncsiak a "helyre, ahol minden megtörténhet"? Ne feledjék: "kell egy hely... embernek lenni jó’!!! MISKÓ ILDIKÓ Fotó: Nagy Tivadar 8 A HÉT
