A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-22 / 4. szám
KRONIKA TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — G ALÁNT AI JÁRÁS NAGYFÖDÉMES (Veľké Úlany) A községről szóló első írásos forrás 1221-ből való, FUDEMUS mint a pozsonyi vár tartozéka. A település helynevének etimológiai vizsgálata arra enged következtetni, hogy Nagyfödémes a királyi méhészek lakóhelye volt (fedém, födém - méhkas, kaptár). A községet a XV—XVI. század fordulóján a császári seregek pusztították, majd 1541- ben a török csapatok dúlták fel. Ezt támasztja alá az 1664-es török adóösszeírás, mely szerint a faluban csak 4 fejadófizető személy élt, és 4 háztartás volt. A kuruc mozgalmak is érintették a falut. 1683-ban Thököly Imre Nagyfödémesen tartózkodott. A XVIII. században a Pálffy-család nagy uradalmat épített ki a községben. A mai Szlovákia területén itt jött létre az első cukorgyár 1831-ben, Lacsny Mihály kezdeményezésének köszönhetően. Katolikus temploma a XVI. században épült a reneszánsz és a barokk jegyében. 1756-ban kibővítették. A községben teljesfelépítésű magyar alapiskola működik. A falu polgármestere Nágel Eduárd. A Csemadok-alapszervezet elnöke Konecsny László. Népszámlálási adatok: 1980: 4248 lakosból 3205 magyar (75,4 %) 1991: 4141 lakosból 3112 magyar (75,1 %) MAGYMÁCSÉD (Veľká Mača) Nagymácséd kezdeti története szorosan kapcsolódik Kismácséd történetéhez, ugyanis a szakirodalom az 1326-ban kelt oklevelet, melyben a MACHED alak szerepel, mindkét községre vonatkoztatja. Egy 1390-ben készült összeírás szerint már egyháza is volt. 1473-ban találkozunk először az okiratokban a helynév formájával NAGMACHED alakban. A törökök pusztítását látszik igazolni az 1664-ből való adóösszeírás, mely szerint Nagy és Kismácséd helységekben 5 fejadófizető személy élt, és 4 háztartás volt összesen. A XVI. században Báthori Andrásnak és a borostyánkői várnak volt itt birtoka, később mint a semptei vár tartozéka az Esterházycsaládé, majd Angelika Alsasse dHennin hercegnő tulajdonába jutott. Katolikus temploma, melyet 1880-ban kibővítettek, barokk-klasszicista stílusban 1783-ban épült. A községben teljesfelépítésű magyar alapiskola található. A község polgármestere Noszek Ferenc, a Csemadok-alapszervezet elnöke Madarász Edit. Népszámlálási adatok: 1980: 2727 lakosból 2501 magyar (91,7 %) 1991: 2531 lakosból 2243 magyar (88,6 %) NÁDSZEG (Trstice) A községet viszonylag későn, a XVI. században — 1554-ben — említik először az oklevelek NAGYASD alakban. 1715-ben Nádszegen 58 adófizető személy élt. A község a XVII. században az Esterházy-család kezébe került. 1839-ben a községhez tartozó Kőse pusztán egy gazdasági központot hoztak létre, ahol főleg juhtenyésztéssel foglalkoztak. A pusztán még a XIX. században is működött a sóház és sólerakodóhely. Katolikus temploma, mely szt. Istvánnak van felszentelve a század elején, 1908-ban épült neogótikus stílusban. A községben teljesfelépítésű 1—8. osztályos magyar alapiskola van. A falu polgármestere Bugár Tibor. A Csemadok-alapszervezet elnöke Révész József Népszámlálási adatok: 1980: 3786 lakosból 3627 magyar (95,8 %) 1991: 3761 lakosból 3596 magyar (95,6 %) NEGYED (Neded) Egyike a járás legrégibb településeinek. Az 1113-ban Kálmán király által összeíratott zobori apátság birtokait tartalmazó okiratban olvashatjuk először NIGET alakban. A község helyneve a négy számnévből vezethető le. A XV. századtól egészen a múlt századig a nyitrai püspökségnek voltak itt birtokai. A török hódoltság korából ránk maradt adóösszeírás szerint 1664-ben 49 fejadófizető személy élt itt, és 29 háztartás volt a községben, valamint egy egykerekű malom a Vágón. 1787-ben 461 ház és 2584 lakos volt a faluban. Katolikus temploma 1780-ban épült klasszicista stílusban, a református egyház temploma pedig 1937-ben, viszont a tornya 1784-ből való. Teljesfelépítésű alapiskola található a faluban. A község polgármestere Szabó József. A Csemadok-alapszervezet elnöke Kiss Gyula. Népszámlálási adatok: 1980: 3636 lakosból 2473 magyar (68,2 %) 1991: 3220 lakosból 2160 magyar (67,1 %) PERED (Tešedíkovo) Az első oklevél, melyben a községre utaló adattal találkozunk 1237-ből való. A község helyneve személynévből vezethető le. Egyes források szerint ősi kun település. A XVI. században az esztergomi érsekség birtoka, 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké. Az 1664-ben készült török adóösszeírás arra enged következtetni, hogy a települést elkerülték a török portyázók. Az említett összeírás szerint Pereden 61 fejadófizető személy élt, és 47 háztartás volt. Az 1848—49-es szabadságharc alatt 1849. június 20—21-én a község csata színhelye volt. Katolikus temploma egy régebbi templom helyére 1803-ban épült klasszicista stílusban. A községben teljesfelépítésű 1—8. osztályos magyar alapiskola működik. A polgármester Pásztor Árpád, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kollár László Népszámlálási adatok: 1980: 3952 lakosból 3350 magyar (84,7 %) 1991: 3815 lakosból 3283 magyar (86 %) RÉTÉ (Reca) A települést 1256-ban említik az oklevelek RETHE alakban. A pozsonyi vár birtoka volt. A XV—XVI. században a Kőrtvélyesi-, a Márkus-, a Karátsony- és a Dóka-családnak volt itt birtoka. A Rákóczi-szabadságharc idején Bornemissza János kuruc csapatai a község határában ejtették foglyul Maximiliam Starhemberg tábornokot, a császári hadak kinevezett új parancsnokát 1708. február 15-én. Rété volt Pozsony vármegyében az ellenreformáció idején meghatározott két artikuláris hely egyike, ahol törvény engedélyezte a református hit szabad gyakorlatát. Református temploma a XVII. században, katolikus temploma a XVIII. században egy barokk kápolna helyére épült 1817-ben. A községben alsó tagozatos magyar alapiskola található. A falu polgármestere Mária Vražovičová. A Csemadok-alapszervezet elnöke Metzner Valéria. Népszámlálási adatok: 1980: 1502 lakosból 776 magyar (51,6 %) 1991: 1225 lakosból 625 magyar (51 %) SÓKSZELÖCE (Selice) A település Magyarsók és Szelőce egyesítésével jött létre 1948-ban. Az említett két község mára teljesen összeépült. Az okiratok Szelőcét már a XI. században említik mint királyi birtokot, mely később a pannonhalmi apátság, majd a XVIII—XIX. században a Hunyady-, Károlyi- és a Majtényi-család kezébe került. Magyarsók települést az okiratok a XIII. században említik először. A község nevét puszta személynévből, illetve a régi "sok"falu, település értelmezésével magyarázzák. A semptei vár tartozéka volt, a XVI. században a Thurzó-, Forgách-, Pekry- stb. családok voltak a birtokosai. A XIX. században a Hunyady- és a Károlyi-családnak volt itt nagybirtoka. A török hódoltság korában mindkét falut feldúlták a török csapatok. A községben található két templom közül a r. katolikus a régebbi, mely 1878-ban klasszicista stílusban épült. A református gyülekezet templomát a régi, XIX. században épült templom helyére 1936-ban építették. Sókszelőcén teljesfelépítésű 1—8. osztályos magyar alapiskola működik. A község polgármestere Szabó Sándor. A Csemadokalapszervezet elnöke Lovász Erika. Népszámlálási adatok: 1980: 3124 lakosból 2606 magyar (83,4 %) 1991: 2756 lakosból 2094 magyar (76 %) Összeállította: Bukovszky László (Folytatjuk) A HÉT 11
