A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-25 / 26. szám
KRÓNIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN - ROZSNYÓI JÁRÁS KISKOVÁCSVÁGÁS (Kováčová) A Csermosnya-patak völgyében fekvő kisközség. 1346-ban említik először mint a Bebekek tulajdonát. Ekkor Kouachy alakban szerepel az okiratokban, de 1364-ben már mint Kovachwagasa. 1881 - ig a tornai váruradalom tartozéka, később az Andrássyak tulajdona lesz. A XVI— XVII. században annyira elnéptelenedett, hogy 1720-ban vlach eredetű, pásztorkodással foglalkozó telepesekkel népesítik be a falut. 1828-ban mar 115 portát és 929 lakost írnak itt össze. Sajnos az utóbbi évtizedekben a lakosság száma drasztikusan megfogyatkozott. A település határát főleg erdöseg alkotja, a termőföldje nagyon kevés, így a lakosok szénégetésből, pásztorkodásból éltek, s a környező bányákban dolgoztak. A falunak nagyon jól működő, hires vízimalma volt, századunk harmincas éveiben élte virágkorát, amikor is a tulajdonosa Lyocsa István volt Abban az időben a szeles környék itt óröltette a gabonáját. Az épület még ma is áll, sajnos eléggé rozzant állapotban. Katolikus templomát 1866-ban építették. Felekezeti megoszlás: 112 katolikus, 4 református és 3 evangélikus. A polgármester Szirotnyák Emilné. A A krasznahorkaváraljai mauzóleum bejárata 31 tagot számláló Csemadok-alapszervezet elnöke Kocsis Károly. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélésnek van itt szervezete, melynek elnöke Szirotnyák Emil. A községnek nincs iskolája, a gyerekek Dernőn tanulnak. Népszámlálási adatok: 1980: 178 lakosból 163 magyar (91,6 %) 1991: 127 lakosból 112 magyar (88,19 %) KÖRÖS (Kružná) A berzétei uradalom részeként 1243-ban kerül az Ákos nemzetség birtokába. A XIII. század végén a Máriássyak a földbirtokosai, akik megalapítják a falut. Nevével 1327-ben találkozunk először írásos alakban (Keurus ). Ekkor már a Bebekek tulajdona. Ezt követően a gömöri Batlz fia Miklósé, ezután pedig egy királyi döntés alapján újra a Bebekeké lesz A falu birtokosai az ezt követő időszakban is nagyon sűrűn váltogatják egymást. A falualapító Máriássy-család 1489-ben kapja vissza a községet, s hosszú ideig az övék is marad. Nemesi kúriájuk is volt a faluban. Mivel Kőrös kevés termőfölddel rendelkezett, a lakosok pásztorkodással, szénégetéssel tartották fenn magukat. Egy időben Szénégető Kőrösnek is nevezték, bizonyíték erre egy 1775-ből származó pecsétnyomó, melyen neve ebben a formában szerepel. Foglalkoztak még favágással is, s voltak, akik a környező bányákban kerestek megélhetést, vagy pedig napszámba mentek. Fontos szerepet játszott az itteniek megélhetésében az erdei termények gyűjtögetése, mellyel főleg az asszonyok és a gyerekek foglalkoztak A körösi kofák ismertek mind a mai napig a rozsnyói (sőt távolabbi) piacon is. Református temploma 1692-ben épült, 1876-ban kibővítették és újrafedték. A katolikus kápolna építési éve 1880. Felekezeti megoszlás: 243 református, 131 katolikus és 75 evangélikus. A polgármester Fábián András. A Csemadok-alapszervezetnek 55 tagja van. aktívan tevékenykedik éneklőcsoportja. A szervezet elnöke Kamzík Tiborné. A magyar politikai mozgalmak közül a Magyar Polgári Pártnak alakult itt szervezete. Iskolája nincs a községnek, a gyerekek Rozsnyóra járnak. 1991-ig kozigazgatasilag Rozsnyóhoz tartozott. Népszámlálási adatok: 1980: 543 lakosból 511 magyar (94,0 %) 1991: 534 lakosból 471 magyar (89,76 %) KÖRTVÉLYES (Hruáov) A tornai varuradalom tartozéka volt, azonban a tatárjárást követően 1243-ban IV. Béla király egy részt a földesuraknak ad. így lett a Bebek-család pelsőö ágának a tulajdona. 1340-ben Kertheules néven szerepel először a falu az okiratokban, 1561 -ben már mint Kerthweles, 1786-ban pedig Körtvélyesh a neve Utolsó birtokosai az Eszterházyak voltak. A lakosság főleg gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel és földműveléssel foglalkozott. Az első Csehszlovák Köztársaság előtt a két előbbiről különösen híres volt Körtvélyes. Református temploma 1784-ben épült. A községtől északnyugatra 3 kilométer távolságra fekszik a Szent Anna kápolna, mely feltehetőleg a XIV. század első felében épült mint szőlőhelyi kápolna, később kegyhellyé vált. Hogy mikor, annak pontos dátuma nem ismeretes, valószínű, hogy a XVII. század végén, vagy a XVIII. század elején. A július 16-án tartott búcsút nemcsak a katolikusok, hanem a reformátusok is látogatták. A régészeti feltárások alkalmával freskómaradványok is előkerültek, ugyanis a kápolnát többször is átépítették. Jelenleg műemlék, de nagyon rossz állapotban van. Felekezeti megoszlás: 245 református, 76 katolikus és 5 evangélikus. A falu polgármestere Sebő Gyula A Csemadok 59 taggal működik, elnöke dr. Rákay Sándorné. aki egyben elnöke az Együttélés politikai mozgalomnak is. Alsó tagozatos magyar iskoláját 1992-ban állították vissza. Népszámlálási adatok: 1980: 420 lakosból 401 magyar (95,5 %) 1991: 364 lakosból 280 magyar (76,92 %). 61 roma KRASZNAHORKAVÁRALJA (Krásna Hôrka) Krasznahorkaváralja nevét 1322-ben említik először az okiratok ekkor mint Karaznahurka szerepel Területét azonban már a régebbi írásos emlékekben is feltüntetik, mégpedig 1243-ban Ronagaz kent IV. Béla ekkor adományozza a területet a Bebekek őseinek, az Ákos nemzetségbeli Domokosnak es Miklósnak. Domokos (kesóbb Bebek) 1290-ben eladta a birtokot a szepesi Máriássy-családnak, akik 1318—1322-ben várat építenek itt. A Bebekek hosszú pereskedés után visszaszerzik a birtokot, a várat pedig ezt követően átépítették és jelentősen megerősítették A császárral szembeni hűtlenségük miatt a birtokuk a császárra szállt, az utolsó várúr — Bebek György — pedig Erdélybe távozik 1578-tól Andrássy Pétert bízza meg az uralkodó a várkapitánysággal, s egyben megkapja annak tartozékait is. Andrássy Mátyás már megkapja III. Rudolftól a Bebekek többi birtokát is. Az Andrássyak Így jelentős birtokra tesznek szert, fokozatosan megerősítik hatalmukat, a XVIII. században Magyarország leggazdagabb feudális családjai közé tartoznak. Vezető szerepüket megtartották egészen az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásáig. A régi várat helyreállították, kibővítették új lakószárnyakkai. 1680-ban a régi és középső vár objektumait összekötötték, s a vár ebben a formában maradt meg 10 A HÉT
