A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-25 / 26. szám
Szánalom helyett segítség! "Ö IS AZ ÉN GYEREKEM..." Párkányban a termálfürdőben egy szép arcú fiatalasszony tanítgatta úszni szellemileg fogyatékos tíz—tizenkét év körüli fiát. A gyerek nem tudott koordináltan mozogni, torz vigyorából, furcsa, éles hangú kiáltásaiból úgy tetszett, élvezi a vizet. Nem messze a fiúcskától két testes asszonyság üldögélt a vízben, és egymást túlharsogva "beszélgettek". Egyszer aztán a gyerek teljesen véletlenül az egyik arcába rúgott. Na, erre aztán a jó százkilós hölgy kimagaslott a vízből, és szinte magánkívül kiabált. Az ilyen gyereknek az intézetben a helye, nem az egészséges emberek között, mert — a hölgy szerint — "ilyenek csak zavarnak, és rossz hatással vannak a többiekre". A gyerek anyja e szózuhatag hallatán csak annyit tudott kinyögni, hogy "ő is az én gyerekem, és nem adom intézetbe, ha az egészségem engedi, felnevelem magam." Majd fogta rémült csemetéjét, és átvonult a medence másik oldalára. A két hölgy egy ideig még dühöngött, aztán ismét beszélgetésbe merültek. A körülöttük fürdözők vegyesen reagáltak a történetekre. Volt, aki a két kövér nőnek adott igazat, mások pedig a sérült gyermekét nevelő édesanyával éreztek együtt. SZŰNJÖN MEG AZ ELLENSZENV Szlovákiában már tizenhárom éve működik A szellemi fogyatékosakat segítő szlovákiai társulás, melyet a mentálisan fogyatékos gyermekek szülei, szakemberek és a sérült emberek iránt együttérzést tanúsító egyének hozták létre. A társulás tíz éven keresztül részét képezte annak a szervezetnek, mely más fogyatékosokat is magába tömörített. 1990-ben a társulás önálló jogi szubjektum lett. Jelenleg 1500 tagja van, s huszonnyolc regionális központban fejti ki tevékenységét országszerte. A társulás munkáját több jelentős külföldi és nemzetközi szervezet segíti — pl. a német Lebenshilfe, amely 127 ezer ECU-val támogatta a társulást —, ezenkívül hatékony segítséget nyújtanak a hazai szakemberek (pszichológusok, orvosok) is. A társulás május huszonkettedikén nemzetközi konferenciát tartott Pozsonyban, amelyen céljaikról, a megoldásra váró feladatokról, valamint a szellemi fogyatékosok jelenlegi helyzetéről esett szó. Dr. Mária Šustrová, a társulás elnöknője elmondta, hogy a szellemi fogyatékosok ellátása gyakran akadályba ütöközik. Azok az intézetek, amelyekben a sérült emberek otthonra találtak, anyagi gondokkal küszködnek. Kevés az olyan munkahely, ahol felügyelet mellett alkalmazni tudnák ezeket az embereket. Sok gond van az oktatásukkal is. A társulás fennállása óta szorgalmazza a korai diagnosztizálás színvonalának javítását. Ha mielőbb fény derül a rendellenességre, könnyebben lehet gyógyítani, illetve nagyobb az esély arra, hogy javítani tudnak a beteg állapotán. A társulás minden lehetséges eszközt megragad azért, hogy jobbá tegye a sérült emberek életkörülményeit, erősítse szociális biztonságukat, javítson az egészségügyi ellátásuk színvonalán, és megteremtse számukra a megfelelő oktatás feltételeit. Mivel az 1994-es esztendő a család nemzetközi éve lesz, a társulás kér mindenkit, ha teheti, segítse azokat a családokat, melyek szellemileg fogyatékos gyermeket nevelnek. A pozsonyi konferencián a szellemi fogyatékosokat segítő szlovákiai társulás azzal a kéréssel fordult a polgárokhoz, hogy legyenek toleránsabbak fogyatékos embertársaikhoz, szenteljenek nekik fokozottabb figyelmet, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megszűnjön a sérült emberek iránti ellenszenv. HÍRMONDÓ KAMONCZA MÁRTA Mi kerülhetne a felsöszeli Csemadok krónikájába? Noha a krónikaírás nem az én feladatom, mégis szeretnék néhány fontosabb tavalyi eseményről megemlékezni. A Csemadok-tagok száma aránylag magas: 560 fő, melyet 26 tagú vezetőség irányít Renczés László vezetésével. De nem mindenki tartja szívügyének a kultúrmunkát. Főleg az énekkari tagok és a vezetőség szervezi a különböző rendezvényeket. Minden év januárjában háromnapos kirándulást szervezünk Felsőoresányba az énekesek és családtagjaik részére. Ez mindig kettős célt szolgált: egyrészt bővítettük repertoárunkat, felkészültünk a februári nótaestre, másrészt megismertük hazánk szép tájait. Februárban egész estét betöltő műsorra került sor. Az első részben az énekkar mutatkozott be népdalfeldolgozásokkal, de a műsoron nóták és cigánydalok is szerepeltek. Önkéntes alapon, kedvtelésből csináljuk mindezt. Persze, ugyanez nem állítható a zenészekről, akik bizony lefölözik a bevételt. Külön örömöt jelentett számomra a mintegy 300 fős közönség. Meglepetésként hatott a leánykar szereplése. A lányok új tagok az énekkarban, s először mutatkoztak be a közönségnek. Sikerük hatására számuk a tavasz folyamán megduplázódott. További fontos esemény falunk életében az ökumenikus imanap. Énekkarunk nőtagjai ebbe is szívesen bekapcsolódnak. Csodálatos érzés volt a vegyes ajkú éneklőcsoporttól magyar, szlovák, német és latin egyház énekeket hallani. A 13 éve működő énekkar rendszeresen bekapcsolódik a Tavaszi szél... népdalversenybe. így volt ez tavaly is. A deáki elődöntőn továbbjutott a vegyeskar és a férfikar, valamint a három szólista: Dömötör Gizella, Pónya Zsuzsanna és Gálik Anikó. A májusi diószegi döntőből már csak a férfiak jutottak tovább. A területi válogatót Párkányban tartották. Az erős mezőnyben csoportunk nem juthatott tovább, de az ottlét is felejthetetlen élményt nyújtott. Azelőtt a nyári szünetben a csoport is pihent, a vezetője, Mészáros Magdolna is, illetve újabb terveket szőtt. A múlt évben azonban énekkarunk meghívást kapott a Baranya megyei Újpetrére. Augusztus 20-tól 23-ig voltunk vendégei az ottani polgármesternek és az egykor odatelepitett felvidékieknek. A találkozón háromszor léptünk fel: az újpetrei római katolikus templomban, a művelődési otthonban és a villányi borfesztiválon. Megrázó volt a templomi hangverseny után találkozni a 45 éve kitelepített széliekkel, akik könnyes szemmel szorongatták megsárgult fényképeiket, s keresték az ismerős arcokat. Döbbenetes volt hallgatni vallomásaikat a sok meghurcoltatásról, szenvedésről. Dalainkkal a szülőföld üdvözletét tolmácsoltuk nekik. Novemberben Nádszegen részt vettünk az énekkarok járási fesztiválján. Sajnos, csak négy kórus fogadta el a meghívást. Számunkra külön élmény volt, hogy a művelődési központ videofelvételt készített a műsorról, s nekünk is elküldte. December sem fukarkodott rendezvényekben. Negyedikén évzáró gyűlést tartottunk. Ezt egybekapcsoltuk az Anyanyelv Hete akcióival, s meghívtuk a budapesti irodalomtörténészt, Pomogáts Bélát, aki Illyés Gyula munkásságáról beszélt. Kodály Zoltán évfordulója alkalmából nagyszabású akciót szerveztek Galántán. Ebbe mi is bekapcsolódtunk. A Kodály Kórusok I. Nemzetközi Fesztiváljára érkezett kórusok közül szállást és étkezést biztosítottunk a szolnoki vegyeskarnak, de templomi koncerten is szerepeltünk velük a helyi evangélikus templomban Befejezésül mit is mondhatnék? Azt, hogy ha összefog a tagság, sok mindent meg lehet valósítani. Egy kis jóakarattal kellemes élményeket szerezhetünk embertársainknak, s egyben ápolhatjuk hagyományainkat. Megtaníthatjuk gyermekeinket kulturális értékeink megbecsülésére. MÉSZÁROS MAGDOLNA A VI. Nagyfödémesi Nyári Művelődési Tábor Pozsony, Pozsony-vidék, Galánta területi választmányai a társrendezői az idei nagyfödémesi Csemadok-táborozásnak. A szervezők és társrendezőik az idén elsősorban az iskolás fiataloknak szeretnének kellemes napokat szerezni a nagyfödémesi sportpályán megrendezésre kerülő táborozás alatt. Szeretettel várnak minden alap- és középiskolás fiatalt és természetesen az idősebb korosztály tagjait is. A művelődési tábor előzetes programja: Július 1 (csütörtök) — reggeltől gyülekező 16.30 — tábornyitás, találkozó hazai és külföldi ifjúsági lapok szerkesztőivel: 21.30 — tábortűz, ismerkedés, népzene Július 2 (péntek) 10.00 — találkozó Barak Lászlóval 16.30 — találkozó Bödők Zsigmonddal, beszélgetés a csillagokról, csillagászatról 20.00 — vendégeink a parlamenti képviselők 22.00 — csillagles Bödők Zsigmonddal Július 3 (szombat) — délelőtt számítógépes játékok az alapiskolában 16.30 — beszélgetés Motesiky Árpáddal vadászatról, vadászírókról 19.30 — a galántai Kodály Zoltán Daloskor hangversenye a nagyfödémesi templomban 21.00 — beszélgetés a bősi vízlépcső gondjairól szakemberek bevonásával Július 4 (vasárnap) délelőtt számítógépes játékok 10.00 — sportjátékok, vetélkedők 20.00 — találkozó Dénes György költővel 21.00 — tábortűz, hazai költők megzenésített verseinek hallgatása, tanulása Dusík Gáborral Július 5 (hétfő) — számítógépes játékok, sportolás, vetélkedők 15.00 — táborbontás 15.30 — kopjafaavatás A HÉT 9
