A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-11 / 24. szám
OTT JÁRTUNK taság, az áru szállítólapokon ott van a vásárló előtt, és ami a lényeg, itt minden olcsóbb, mint a belvárosi boltokban. — Nincs távol a Garancia cég áruháza a város szivétől? — kérdeztük Lackovská Máriát, a részlegvezetőt. — A távolság nem jelenthet akadályt egy hétvégi bevásárlásnál, amikor nálunk legalább egy százassal kevesebbet költ el a vásárló, ami a mai világban nem kis pénz. Ennek tudatában nemcsak hétvégeken, hanem a hét minden napján jönnek a vásárlók — válaszolta a tapasztalt üzletes asszony. Azután Tóth Bélától az alkalmazottak száma felől érdeklődtünk: —Jelenleg 54 alkalmazottja vem a "Garancia” családi vállalkozásnak, de tudni kell, hogy a belvárosban is bérelünk üzleteket, a textil- és szőnyegüzletet a lányom vezeti. A fiam az áruházban vezeti az ipari részleget, de nemcsak ül az irodában, hanem részt vesz a munkában is. — Mi volt az oka, hogy otthagyta a szőlészetet? — Több okról is lehetne beszélni... Egy kisebb szőlőgazdaság — mintegy negyven hektárnyi — vezetésével bíztak meg Damás-A mezőgazdász... Deák György mérnök lévai irodájában az első pillanattól kezdve jól éreztem magam. A falra függesztett muflonkos trófeája tette hangulatossá az iroda levegőjét. Deák mérnök életpályája sem tartozik a simán induló, gördülékeny életmódokhoz. Édesanyja aranyosmaróti lány volt, akit feleségül vett egy magyarországi, sárbogárdi főintéző. Ám édesapját tízesztendős korában elvesztette, és így néhány évvel később, 1948-ban visszatelepültek Aranyosmarótra. Az érettségi után, onnan került a brünni mezőgazdasági akadémiára. Eredetileg az erdészeti szakmát szerette volna kitanulni, de miután a főiskola a második esztendőben ketté vált, úgy határozott, hogy az állattenyésztést választja. Léván kezdett el dolgozni, ahol később komoly feladatokat valósított meg az apróállat-tenyésztés terén, és sikerült kidolgoznia egy átfogó sertésprogramot is, valamint Léván hozzálátott a lótenyésztéshez, a versenylovak képzéséhez is. Ám legkedvesebb emlékei a Zselízi Állami Gazdasághoz fűzik, ahol jó pár millió veszteséggel záró egységet vett át, amelyet tehetséges szakemberek bevonásával sikerült gazdaságossá varázsolni. Node, jött a magánvállalkozások lehetősége, és így 1991-ben négy társ bevonásával megalakították a Tekovia Levice" közösvállalatot, amelynek profilja kezdetben a mezőgazdasági cikkekkel való kereskedelem volt. Később bérbe vettek két malmot is, de a múlt esztendőben úgy döntöttek, hogy (a termelés az alapja mindennek) saját és bérbe vett földön gazdálkodnak majd, birtokuk mára 350 hektárra duzzadt. A birtokot az állami gazdaság gépeivel — bérmunkában — dolgoztatják, de idővel szeretnék a gépeket is megvásárolni, átvenni, természetesen a gépesítökkel együtt. Kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak a Csemadok-rendezvények támogatását, Deák György az alábbiakat válaszolta: — Én mindig internacionalista légkörben éltem, már a származásomnál fogva is. Ráadásul a feleségem morva, brünni lány volt. Itt, ezen a délvidéken, ahol együtt élnek magyarok és szlovákok, fontosnak tartom a magyar kultúra támogatását, de támogatjuk a karitatív megmozdulásokat is. Sajnos az utóbbi években mintha romlana a légkör Léván is. A vállalkozók • Deák György és Ábel Gábor • A Garancia cég legnagyobb áruháza a Csemadok lévai tv titkára • Ifj. Ábel Gábor (a kép baloldalán) barátaival A bársonyos forradalom után szinte egyszerre harsogták az alkalmi szónokok és a botcsinálta politikus-közgazdászok: hogy ha újat akarunk felépíteni, akkor a régit alapjaiban le kell bontani. Értették ezt a társadalompolitikára, a gazdaságra, az iparra és a régi rendszer minden mutatójára. Ennek már teljében a negyedik esztendejét tapossuk, ámde azt mondhatnám, hogy bizony a "leosztás" a régi maradt és az új formák még nem működnek, meglehetősen gyenge vagy gyér a vállalkozó réteg. Kibontakozását és teljes működőképességét gátolja az adórendszer is, de különösen az ország kettészakadása után bedugultak a pénzforrások, aminek következtében — egyik napról a másikra — jutottak csődbe, adták fel a küzdelmet egyes vállalkozók, és búcsúztak alig kibontakozó álmaiktól. Ezúttal azonban olyan vállalkozókat kerestünk fel a Lévai járásban, akik a mellőzöttség és nehézségek ellenére sem hátráltak meg a mindennapi gondok, terhek elől... Végezetül talán még annyit, hogy sajnálatunkra a másik társ. a százdi illetőségű Baka Zoltán mérnök nem volt jelen beszélgetésünkön, pedig tőle szerettünk volna választ kapni, hogy mitől lesz az a föld "nyereséges", amely az állami gazdaság kezei között veszteséges volt?... Áruház a város szélén... Tóth Béla közismert borászati szakember, vincellér volt. Ö vezette a zselizi szőlőgazdaságot. Ám 1992 áprilisában Léva peremvárosában bankkölcsönök útján megvásárolt egy épülettömböt, amelyben a totalitárius rendszerben pártiskolázásokat tartottak. Rövidesen kiépítette belőle a "Garancia" magánvállalatot: alul hatalmas élelmiszerbolttal, gyorsbüfével, fent pedig ruha és egyéb ipari cikkekkel. Az élelmiszer-önkiszolgálóban rend és tisz2 A HÉT
