A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-04 / 23. szám
HÍRMONDÓ Az MSA I. közgyűlése A Márai Sándor Alapítvány azon intézmények egyike, amelyeknek egy-egy rendezvényük szervezésekor nem kell garasoskodniuk. így hát elképzeléseiknek, terveiknek csupán fantáziájuk szabhat határt. Mindezt első közgyűlésük alapján merem állítani, hiszen arra előadóként és résztvevőként csupa élvonalbeli hazai és külföldi szakembert sikerült megnyerniük. Nem szólva nagyszabású támogatási és egyéb terveikről, amelyek a kisebbség életének csaknem valamennyi területét felölelik. A Pozsonyban május 7-én megtartott közgyűlésen az alapítvány névadójáról, Márai Sándorról Turczel Lajos tartott előadást. Hunčik Péternek, az alapítvány igazgatójának beszámolója után megválasztották az alapítvány új kuratóriumát és igazgatótanácsát. A kuratórium elnöke újból Grendel Lajos lett, az igazgatótanács élére ismét Hunčik Péter került. A közgyűlés utáni előadások témája a kisebbségek és a liberalizmus problémája volt. Az Angliában élő Schöpflin György (a "Nyugatos" Schöpflin Aladár unokája) pl. úgy vélekedett, hogy a sztereotípiák ideje lejárt. A nemzetek nem fognak megszűnni, hanem modern formában maradnak meg. Az USA-ban működő Ludányi András a kisebbségi kérdés amerikai felfogását boncolgatta. A cseh Bólék Severa a liberalizmus összetevőiről beszélt és arról a problémáról, hogy a liberalizmust csaknem mindenütt másképpen definiálják. Soňa Szomolányiová a szlovákiai liberalizmus buktatóival foglalkozott előadásában. Este Márai Sándornak, a polgári értékrend, a szabad polgár, szabad ember gondolata megtestesítőjének az írásaiból az író unokahúga, Márai Enikő előadóművész adott elő szemelvényeket. (melaj) Prikler László felvételei • Hunčik Péter, az alapítvány igazgatója (balról) és Grendel Lajos, a kuratórium elnöke • A közgyűlés résztvevői [I/T |MK,. j «v ✓ wp*ML KV* J3L — BUGÁT PÁL EMLÉKEZETE (Tudományos Társaságunk Gyöngyösön koszorúzott) A jeles orvostörténeti évfordulókban gazdag 93-as év egyik kiemelkedő eseménye 1993. május 5-én zajlott a Heves megyei Gyöngyösön. Gyöngyös szülötte volt Bugát l*ál, a reformkor nagy magyar orvosa, aki a nemzetet "műszabatosan" szólni tanította. Szülővárosának önkormányzata karöltve a helybéli Bugát Pál Kórházzal, a Gyöngyösi Városvédő és Szépítő Egyesülettel, illetve a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Gyöngyös V'árosi Szervezetével születésének 200. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendezett. Az emlékülést megelőzően Bugát Pál szülőházának helyén emlékoszlop avatására került sor. Az emlékoszlop tövében a Bugát Pál Kórház orvos-igazgatója, dr. Lukács Tóth Gyula tartott megemlékezést, majd az emlékülés szervezői megkoszorúzták Gyöngyös legfrissebb Bugát-emlékél. A Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság nevében e sorok írója helyezte el a tisztelet koszorúját Bugát emlékoszlopára. A tudományos ülés megnyitó előadását Varga Sándor, Bugát emlékének lelkes gyöngyösi ápolója tartotta. Diafclvétclek segítségével bemutatta a Gyöngyösön ma fellelhető Bugát relikviákat, emléktáblákat, festményeket. Másodikként a Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság tagja, dr. Kiss László orvostörténész, tárta fel Bugát felvidéki kapcsolatait. Bugát 1823-ban és 24-ben pár hónapig Bakabánya majd Selmecbánya orvosa volt. Bakabányai működésének fontos dokumentumát a lévai levéltárban kutatta fel az. előadó, s annak tartalmával elsőként a gyöngyösi emlékülés hallgatói ismerkedhettek meg. Bugát 1842- bcn részt vett a magyar orvosok és természet vizsgálók besztercebányai vándorgyűlésén, 1865 ben pedig a pozsonyi vándorgyűlésnek lett volna az alelnöke. Sajnos, az 1865. július 9-én bekövetkezett halála miatt már nem jöhetett el Pozsonyba. A következő előadó, a Szlovákiában is jól ismert budapesti történész, Vigh Károly, a tudomány és tudományos ismeretterjesztés Bugát korabeli állapotát ismertette. Kiemelte Bugát szerepét a Természettudományi Társulat megalakításában 1841-ben, illetve annak felvirágoztatásában. E témához, kapcsolódott a Természet Világa főszerkesztőjének, Slaar Gyulának előadása is, aki a Természettudományi Társulat folyóiratának, a Természettudományi Közlönynek múltját s jelenét vázolta a hallgatók elé. A lap ma a Természet Világa néven jelenik meg, s fő feladatának tekinti az ifjúság természettudományi érdeklődését ébren tartani s helyes irányba terelni. (Ami a napjainkban "elszabadult" alternatív, para "tudományok" hatása miatt nem is olyan könnyű feladat.) Az ifjúság felkarolását szolgálja az immár második évtizedébe lépő Bugát Pál Természetismereti Vetélkedő, melynek k<x>rdinálását a Természet Világa végzi, s döntőjét Gyöngyös városa rendezi meg minden év augusztusában. A vetélkedő sikereiről s az utóbbi években a határontúli iskolások számára is nyitott játékos megmérettetés tapasztalatairól Abonyi Iván tartott szuggesztiv, gondolatokat ébresztő beszámolót. Az. emlékülés után a volt gimnázium kiváló diákjainak emléktábláját koszorúzta meg a jelenlévők nevében a Gyöngyösi Zeneiskola igazgatója, iľj. Jakkel Mihály. Bugáton kivül — a volt neves diákok közül — elég Bajza József és a két Vachott, Vacholt Sándor és Vahol Imre nevét említeni. Az. előadásra való felkérés Tudományos Társaságunk presztízsének növekedését jelenti. A gyöngyösi gazdag program pedig jelzi Társaságunk tevékenységének a jövőben követendő irányait: nagy elődeink emlékének méltó ápolását, a tudományos ismeretterjesztés hatásfokának javítását, diákjaink bekapcsolását a Természet Világa által rendezett vetélkedőbe. Dr. Kiss László ______________________________ 8 A HÉT
