A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-28 / 22. szám
Taksony (Matúškovo), amelyet az oklevelek 1138-ban említenek először (Villa Toscun), Galánta mellett található. Lakói 1947-ig magyar nemzetiségűek. Ekkor a lakosság nagy részét Magyarországra telepítik, helyettük az Alföldről, Tótkomlósról szlovákok települnek ide. Az itt található falumúzeum e két népcsoport lakáskultúráját mutatja be. A műemlékileg védett lakóház ma Taksony legrégibb lakóépülete. Az utcai front festett felirata szerint, amelyet a falumúzeum beredezése alkalmával újítottak fel, Panyik Ferencné építette 1847-ben. A vályogfalú, fehérre meszelt ház ollólábas, szelemenes tetőszerkezetét nád fedi. A ház alaprajzi beosztása eltér a környék építkezési stílusától. Az utcára egy ablak tekint, előtte a léckerítéssel lezárt "saroglás" utcai tornácot, valamint az aszimmetrikusan elhelyezkedő ablak mellé, a telek határára épült kis kamrát találjuk. A kis kamrába építették a padlásfeljárót, a fedett utcai tornác alatt helyezték el a kamra és részben az első szoba alatti pince lejárót, amelynek ajtaja a talajszintbe simul. A helyi gyakorlatban, környék építkezésének megfelelően szalagtelkes építkezés volt jellemző: a telek határára épültek a lakóházak, ezt követték a gazdasági épületek, a kamrák és az istállók. A lakóház ablaka alatt, az utcán voltak a földbe mélyített, gondosan lezárt gabonásvermek. Az itt látható épület alaprajzi elrendezése nemcsak a környék, hanem Közép-Európa építkezési gyakorlatára sem volt jellemző. A szakirodalom is csak néhány hasonlóan épített házat említ. Az utcai tornácot is lezáró hatalmas pillérek közötti "utcaajtón" belépve a téglával kirakott nyitott tornácra érünk, amelyet minden nagyobb ünnep alkalmával, amikor a falakat is fehérre meszelték, téglavörös falfestékkel festettek be, csakúgy mint a konyha padlózatát, amelyet még fehérrel is kockáztak. Maga a lakóház a szokásos alaprajzi beosztást (szoba—konyha—szoba) követi. Az udvarról először a konyha előterébe, a "pitvarba" lépünk, amelyet a mestergerendát tartó "pillérek" választanak el a "kéményallától". Az utca felé lévő szobában és a konyhában módosabb taksonyi gazda lakását mutatták be. A hátsó szobában helyezték el, a tótkomlósi gyakorlatnak megfelelően, a tótkomlósi módosabb gazda tisztaszobáját. Az alföldi bútorstílusok között jelentős helyet foglalnak el a Békés megyei, ezen belül pedig a tótkomlósi asztalosbútorok. A műemléképület berendezésével az volt a cél, hogy a jövő nemzedéke számára legalább egy kis részt megőrizzünk őseink kulturális örökségéből. SZANYI MÁRIA
