A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-21 / 21. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — KOMÁROMI JÁRÁS ŐRSÚJFALU (Nová Stráž) Már a honfoglaláskor benépesült, s Kézai szerint Örs Kun vitéz nemzetsége birtokolta. A XIII. században Örs is szerepel az okiratokban Vrs alakban. IV. Béla 1256-ban Sefrid comesnek adományozza, s tóle szerzi meg az esztergomi érsek.1387-ben Vrs— Újfalu néven szerepel. A török időkben elpusztult. Későbbi birtokosok a Nádasdy- és Sárközy-, majd a Zichy-család. A község a szabadságharc alatt ütközet színhelye volt. A későbbi időben Darányi Ignácnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya. Valamennyi pusztája a honfoglaláskor faluként szerepelt, a községhez tartozó Vadaspuszta Mátyás király egykori vadaskertjétől vette nevét. Katolikus temploma 1910-ben épült. A Duna két töltése közötti Darányi-kastély kertje közel hathektáros védett park. Felekezeti megoszlás: 920 katolikus, 85 református, 39 evangélikus. 1980-tól közigazgatásilag Komáromhoz tartozik. Önálló Csemadok alapszervezete (251 tag, szervezettség 21 %) aktív tevékenységet fejt ki, az alapszervezet elnöke Bedecs Istvánná. Itt kerül megrendezésre évente a Nyári Honismereti Tábor, valamint ez évben először a Járási Dal- és Táncünnepély. A községben négyosztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik, 1462 lakójából 1193 magyar nemzetiségű, 82 %. SZILAS (Brestovec) Kun László királyunk 1272-ből származó oklevele mint egyházi birtokot említi. A török alatt megsemmisült, majd a Bajcsy-család birtoka volt. Későbbi közbirtokosok voltak a Pázmán-, Dancsy-, Laky-, Kósa-, Végh-, Pálffy- és a Csóka-családok. A múltban híres volt lótenyésztéséről, 1899-ben és 1965-ben árvíz pusztított a községben. Szilas híres személyisége dr. Pázmány Zoltán (1869— 1948) író, műfordító, szakíró, a Pozsonyi Királyi Akadémia jogtanácsosa, egyetemi magántanár, a Római Árkádia Akadémia tagja, a Magas Német Lovagrend Mária-keresztese. Felekezeti megoszlás: 280 katolikus, 78 református. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (111 tag, szervezettség 23 %). A község polgármestere Vajlik Gyula, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kardos Péter. Iskolája 1977-ben szűnt meg, utolsó igazgatótanítója Madi Irén volt. Népszámlálási adatok: 1980: 580 lakosból 572 magyar (99 %) 1991: 493 lakosból 488 magyar (99 %) TANY (Tôň) A XII. században jegyezték fel először létezését villa Thau castrensium alakban. 1268-tól egy oklevél Thon néven említi mint komáromi várbirtokot, és így szerepel a XV. században is. 1460-ban oppidum Thany, vagyis város és vámszedő joggal bír. Hajdan halászok népesítették be, és feltehető, hogy neve a halásztanya elnevezésből ered. Régebben két Tany szerepelt, Nagy és Kis jelzőkkel. 1615-ben Tanyi Ferenc kap rá nádori donádót. Későbbi birtokosok még a Szegedy-, Zichy-, Laky-, Fehér- és Keszegcsaládok, majd a Kálnoky grófoknak volt itt nagyobb birtokuk. A Haraszti-dűlő Horozt néven a XIII. században még faluként szerepelt mint a komáromi vár tartozéka. Református temploma az 1832—34-es években épült. Felekezeti megoszlás: 311 katolikus, 280 református. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak, és a Csemadok is aktív tevékenységet fejt ki (155 tag, szervezettség 20 %). A község polgármestere Tóth Imre, a Csemadok-alapszervezet elnöke Szabó Magda. Magyar tanítási nyelvű négyosztályos alapiskolájának két összevont osztályában 36 tanuló tanul. Népszámlálási adatok: 1980: 943 lakosból 874 magyar (93 %) 1991: 847 lakosból 792 magyar (93 %) VÁGFÜZES (Vŕbová nad Váhom) 1968-tól önálló község, előtte Keszegfalvához tartozott mint a Vágbalparti-tanyák egyik központja, Keszegfalvai-sziget néven, így történelmük is nagy részben azonos. A hozzátartozó Kingyes-tanyán (a Feszty-család birtokán) készítette Feszty Árpád festőművész számos híres képe mellett a Körkép vázlatrajzait. A környéken élő. főleg martosi emberekről mintázta az ősmagyar arcokat. Gyakori vendége volt itt apósa, Jókai Mór is. Az 1960-as évek végén összedőlt épület mestergerendáját a Komáromi Duna Menti Múzeum őrzi, Feszty barátainak feljegyzéseivel. Felekezeti megoszlás: 389 katolikus, 15 református, 15 evangélikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok-alapszervezet is (100 tag, szervezettség 21 %). A község polgármestere Bugris Katalin. A közelmúltban elhunyt és szívvel-lélekkel a közért munkálkodó Nagy Mihály helyett a Csemadok új elnöke Ruhás Terézia lett. Magyar tanítási nyelvű 1—3. összevont osztályos iskola működik a községben. Hozzátartozik Agyagos — (Hliník) — 58 lakosával. Agyagos már 1386-ban fennállott, és egy 1439-ből származó feljegyzés szerint az esztergomi érsekség birtoka. Népszámlálási adatok: 1980: 551 lakosból 509 magyar (92 %) 1991: 520 lakosból 480 magyar (92 %) VIRT (Virt) Első említése 1256-ban Werth néven ismert, majd Virt és Virtpuszta néven szerepel. A XVII. század elején Pyber László prefektus kap birtokot. Műemlékké nyilvánított, védelmi típusú reneszánsz kastélya a XVII. században épült és a XIX. században átépítették. Fontos védelmi szerepet játszott a Zsitva torkolatánál. Továbbá műemlékként védett Baróti Szabó Dávid (1739—1819) sírja a temetőben. Klasszicista költőnk élete utolsó évét itt, a Pyber-kastély kertjében épült kislakban töltötte. Ma a Pyber-kastély és a kertjében felépített két diákszálló a közgazdasági egyetem tulajdona. Virt a közelmúltig közigazgatásilag Dunaradványhoz tartozott, 1990. január 1-jén önállósult. Katolikus temploma közadakozásból épült 1764-ben. Felekezeti megoszlás: 239 katolikus, 15 református. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (79 tag, szervezettség 33 %). A dunaradványi alapszervezettel közösen évente megrendezik a Baróti Szabó Dávid Napokat. A község polgármestere Kovács János, a Csemadokalapszervezet elnöke Szabó Béla. Iskolája 1976-ban szűnt meg, utolsó tanítója Vojtek Jánosné volt. Jelenleg a tanulók Marcelházára járnak iskolába. Népszámlálási adatok: 1980: 380 lakosból 270 magyar (71 %) 1991: 332 lakosból 237 magyar (71 %) Összeállította: KISS MIHÁLY (Folytatjuk) Az egykori Sarlósok találkozója az őrsújfalusi táborban 10 A HÉT
