A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-14 / 20. szám
AZ OTTHON TE MEG ÉN A KONYHÁBAN Tanácsok nem csak kezdő háziasszonyoknak Vitaminmentó akciók Mivel a tavaszi, primőr, friss zöldség-gyümölcs még olyan drága, hogy csak kevesen engedhetik meg maguknak a fogyasztását, érdemes a még meglevő zöldségeket a lehető legjobban hasznosítani. A burgonyát, miután a legtöbb C-vitamin közvetelnül a héja alatt található, lehetőség szerint már csak héjában főzzük meg, azaz pároljuk vagy gőzöljük. Ha kuktában gőzöljük 10 perc alatt megpuhul, és a héját szinte hártyaszerűen lehánthatjuk. Másik megoldás, ha a héjas burgonyát előmelegített forró sütőben, tepsiben vagy hosszában hat részre vágva a rácson sütjük meg, ekkor a héját is elfogyaszthatjuk. A céklát még szinten kínálhatjuk. Lehetőleg gőzben pároljuk, vagy sütőben süssük. Ha nyersen készítjük, például salátának, reszeljük le, és vagy annyi ecetes-sós-cukrosköménymagos lébe tesszük, amennyi szűkén ellepi, vagy majonézes-kefíres mártásba keverjük. A káposztaféléket bátran fogyaszthatjuk, mert elég sok C-vitamint tartalmaznak. De ne a régi szokás szerint készítsük, hogy a megreszelt káposztát jól besózzuk és várunk míg levet enged, mert a só kioldja a zöldség értékes nedveit. A helyes eljárás: a feldarabolt káposztát éppen csak megsózzuk, és utána összekeverjük a többi hozzávalóval. A saláta leveleket ne áztassuk vízben, mert már 10-15 perc alatt is elveszíthetik vitaminjuk nagy részét. Ne készítsünk salátalének nevezett bő ecetes-cukros löttyöt, és különösen ne órákkal étkezés előtt, mert mire a salátát elfogyasztjuk, a vitaminok nagy része a lébe "menekül". A leveszöldséget is meg kell tanulnunk úgy kezelni, hogy ne főjjön ki belőlük az összes értékes anyag: a csíkokra vagy kis kockákra vágott zöldséget kizárólag a már forrásban lévő levesbe dobjuk, és mindössze néhány percig főzzük. Az almát — legyen annak bármilyen ráncos is a hója — ne hámozzuk meg, mert tavasszal már csak a héja alatt található némi C-vitamin. A savanyú káposztát rendszeresen tegyük az asztalra, mert jóformán az egyetlen zöldség, amelynek még tavasszal is magas a C-vitamin-tartalma. A levét is fogyasszuk el. A hosszú főzési idő kárt tesz benne, ezért a lehető legtöbbször nyers salátát készítsünk belőle, almával, hagymával összekeverve. A tavaszi zöldhagymát becsüljük meg, a szárát soha nem dobjuk el, mert nagyobb mennyiségben tartalmaz C-vitamint, mint az öreg hagyma. (Apróra vágva használjuk fel.) A zöldfűszereket — petrezselyemzöldet, kaprot, zellerzöldet a már megfőtt ételbe szórjuk, és azonnal tálaljuk. (Folytatjuk) ŕ---------------'--------------------------'----------------------------------------Egészségügyi ABC mellhártya, pleura: a tüdőt borító savós lemezkcttőzet, amelynek feladata, hogy a tüdő mozgását segítse. A mellkas belső felszínét is borítja, így a két lemez, mely a tüdőkapuban összefügg, a tüdők súrlódásmentes mozgását teszi lehetővé, mellhártyagyulladás, pleuritisz: a mellhártyák, amelyek mindkét tüdőt borítják, rendszerint a tüdő gyulladásos folyamatai kapcsán betegszenek meg. Megbetegedhet a mellhártya a tüdő gyulladása nélkül is. Mendel-törvény: az öröklődés törvényét először Mendel tanulmányozta növényeken. Alapvető megfigyeléseit, melyek ma is érvényesek, 1865-ben hozta nyilvánosságra. Megállapította, hogy az egyes tulajdonságok öröklődésében az utódok megfelelően nagy száma esetében statisztikai szabályszerűség van. Meniere-betegség: az első leírójáról nevezett kórkép eredetét, okát még nem sikerült tisztázni. Jellemző tünetei: rohamokban jelentkező szédülés, hányinger, hányás, fülzúgás és a kezdetben átmeneti, változó mértékű halláscsökkenés. A feltűnő egyensúlyzavar miatt a halláscsökkenés csak később derül ki. A-vitaminnal rendszerint sikerül javítani a beteg állapotát. meteorizmus: a has felpuffadása a belekben levő gáz összegyülemlése miatt. Kellemetlen, feszítő fájdalmat okoz, teltségi érzéssel és étvágytalansággal jár együtt. meteorobiológia: a időjárási folyamatoknak élőlényekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Régóta ismert, hogy egyes növények és állatok előre megérzik és jelzik az időjárás változásait, mialgia: izomfájdalom miazma: régi, elavult orvosi felfogás szerint mocsarak, holttetemek "kigőzölésébóľ származó levegőszennyeződés, amely betegségeket, járványokat okozhat, mikrotom: olyan eszköz, melynek segítségével emberi (állati, növényi) szervekből, szövetekből előzetes előkészítés után a milliméter ezredrészének megfelelő vékonyságú metszeteket készítenek. A metszetek üveglemezre húzva mikroszkópos vizsgálatra alkalmasak, morbiditás: viszonyszám, amely azt fejezi ki, hogy milyen gyakori egy betegség a lakosság körében mortalitás: viszonyszám, amely egy betegség által okozott halálozás gyakoriságára jellemző moszkító: a szúnyog spanyol neve, melyet az angol nyelv is átvett A moszkítók mind rövidröptűek, de szélviharral, gyors közlekedési eszközökkel messze eljuthatnak, és így az általuk terjesztett trópusi fertőző betegségek távoli országokban is, bár szórványosan előfordulhatnak. Münchausen-szindróma: az irodalomból jól ismert báróról elnevezett tünelegyüttes. A beteg súlyos panaszokról számol be, és tüneteit mesterségesen hozza létre. Sok esetben áll kórházi vagy ambuláns kezelés alatt, számos műtétet is végeznek rajta. Kórosan hazudozik, célja gyakran anyagi előnyök szerzése. Ez sokáig rejtve maradhat. (Folytatjuk) _____________________________________-J A HÉT 19
