A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-07 / 19. szám
Rákóczi n- emlékmű Kassán II. Rákóczi Ferenc 1735-ben tért örök nyugovóra száműzöttként a törökországi Rodostóban. Hamvait 1906-ban helyezték a Szent Erzsében székesegyház altemplomában. 1935-ben, a fejedelem halálának 200. évfordulója alkalmával merült fel a gondolat, emléket kellene állítani Kassán a fejedelemnek. A város képviselőtestülete a II. Rákóczi Ferenc Lovasszoboralap Emlékbizottság javaslatára 1936. április 29-i ülésén határozatot hozott. Elrendelte, hogy a dóm északi falán emlékművet helyezzenek el. A pályázatot két kassai, Sipos Béla tervező műépítész és Löffler Béla szobrászművész nyerte meg. A bronzbaöntést Buchner Béla kassai műöntödéje végezte el. A feliratot dr. Wick Béla prelátus-kanonok, a város jeles helytörténésze fogalmazta meg. Az emlékmű felavatására 1938. július 24-én került sor. Az emlékünnepélyen, amelyet a Szlovenszkói Országos Kiállítás keretében megrendezett Magyar Napon tartottak, felléptek az egyesített kassai cigányzenekarok, a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegytete, a Lyra és a Katholikus Legényegylet egyesített férfikara. Mécs László pap-költő tartott ünnepi beszédet. Milan Maxoň polgármester méltatta a fejedelem pályafutását. Délután a Városi Színházban folytatódott az ünnepség. Este a magyar cserkészcsapatok adtak műsort. A kassai rádió sugározta az egész eseménysorozatot. 1945-ben, amikor mindenki fellélegzett a nyomasztó háborús évek után, és a szabadságnak örült, barbár kezek összetörték a szabadság eme jelképét. 1966 tavaszán a Batsányi-kör és a Csemadok Kassa-járási bizottsága kérte az illetékes szerveket, helyezzék vissza az emlékművet. Eredetileg a hamvak hazahozatala 60. évfordulóján szerették volna újra felavatni az epitáfiumot, de erre csak 1967 nyarán kerülhetett sor. Ezután szeptember végén a Kör Rákócziestet szervezett, melynek előadója dr. Esze Tamás történész volt. Az ünnepi műsorban a hazai szereplőkön kívül budapesti vendégművészek is fölléptek. Az emlékmű felirata latin nyelven készült, hogy senkinek se sértse nemzeti önérzetét: "Ennek az ősi székesegyháznak sírboltjában nyugosznak az Úrban II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek és édesanyjának, Zrínyi Ilonának, fiának Józsefnek és három hűséges társának csontjai, kiket a kegyetlen balsors által rájuk mért két évszázados hontalanság után a hálás utókor kegyeletteljesen, visszahozott a hosszú számkivetés földjéről, és 1906. október 29-én a legfenyesebb temetési pompával, szent áhítattal és méltó módon ebben a megszentelt sírboltban helyeztetett el psendes nyugalomra. Állj meg vándor! Tiszteld a nagy hősök nagy tetteit és dicső emlékét! Ezt az emlékművet e város lakossága és tanácsa emeltette az Úr 1938-ik esztendejében." Jelen I eg az epitáfium nem látható a dóm restaurálási munkálatai miatt. Ezt a részt kerítés zárja le. Remélhetőleg néhány év múlva újra olvashatjuk a feliratot: Siste viator! Honora tantorum heroum magna merita et praectaram memoriam! BALASSA ZOLTÁN ◄ Az eltávolított emléktábla helye SOROZATUNK AZ TAMOGATASAVAL KÉSZÜL
