A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-30 / 18. szám
INTERJÚ szakmára, hanem emberségre is nevelte tanítványait. A harmadik találkozónk témája a vállalkozás volt. Célratörő, világos és tömör előadást hallhattunk Kurucz Miklóstól, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársától "Szövetkezeti mozgalmak Nyugat- Európában" címmel. Saját példájukkal illusztrálta egy-egy vállalkozás sikerét, illetve kudarcát két fiatal vendégünk — Szabó Béla Dinnyésről, aki fácántenyésztéssel és gombatermesztéssel .foglalkozik, és Hajdú István Galgahévízröl, aki szinte gyerekkorától kezdve gazdálkodó. A negyedik összejövetelünkre tavaly december elején került sor Kemencén. Ezúttal az oktatásügy témakörét jártuk körül. Meghívott vendégeink — Pőcze Gábor és Trencsényi László, az Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési Központjának munkatársai — a "településbarát" iskolamodellekről számoltak be előadásukban. A népfőiskola témaköréből természetesen nem maradhatott ki a társadalmi, lélektani kérdések boncolgatása, megbeszélése sem. Ellátogatott közénk Orosz Katalin pszichológus és Békési Ágnes szociológus is, és ily módon nemcsak a galgahévízi népfőiskolái törekvésekről szerezhettünk tudomást, hanem közösen beszélhettünk arról is: létezik-e manapság "megtartó család", melyek azok a körülmények, amelyek válságot idézhetnek elő egy család életében, vajon elkerülhetők-e, s feltétlenül elkerülendők-e a konfliktushelyzetek. Tudom, nem csupán ezek a felejthetetlen előadások hoztak össze bennünket. Kis közösséggé formálódtunk a közösen végzett munka, játék hatására is. Amikor például adventi koszorút, karácsonyi szalmadíszeket készítettünk Nagy Júlia irányításával, vagy mézeskalácsot sütöttünk s azokra nemcsak a díszítések, hanem a hallgatók nevei is felkerültek... Emlékezetesek maradnak számunkra a társas-estek is, amikor például Kemény Sára népdalokat énekelt nekünk csodálatos hangján, vagy amikor Jean-Pierre, az egyik francia vendégünk táncolni tanított bennünket; vagy azok a beszélgetések, melyek alkalmával megnyíltunk, s olyan dolgokat is elmeséltünk egymásnak magunkról, amit eddig a hozzánk legközelebb állóknak sem. Soha nem felejtem el "Balogh bírót Balogról", a mindig vidám Bálik Gittát, a kedves Czibuiya Magdit, Molnár Lacit, a kántorpolgármestert, Seres Robi tréfás megjegyzéseit, az Ilonákat Ipolybélről, Hídvégi Sándort és Kovács Kálmánt Bernecebarátiból... Azon túl, hogy a további együttműködés szándéka sokunkban megnyilvánult — többen szeretnének népfőiskolát szervezni, animátor-képzést indítani, összehívni falujukban a tenni vágyó embereket —, elhatároztuk, hogy kirándulást szervezünk Szlovákiába, és végigjárjuk az Ipoly völgyi Népfőiskola hallgatóinak lakóhelyeit, szülőfaluját. Felkeressük az Ipolyszalkai Fonál Kör tagjait is, akik nagyon kedves levelet intéztek hozzánk, s amelyre közösen írtunk választ. BUNDOVICS JUDIT Kárpátalja, Beregszász f Interjú Basilidesné Andor Edittel, a'THÉBA" Nemzetközi Színiakadémia igazgatónőjével Az utóbbi egy-két évben több színitanoda is nyílt Magyarországon. Néhányuk neve ismerősen cseng a színház és a színjátszás iránt érdeklődő fiatalok körében itt, a Felvidéken is. Említhetnénk Goór Nagy Mária színitanodáját vagy a Bodnár Sándor Drámai Akadémiát, amelyet Usztics Mátyás vezet. "Az ember tragédiája" premierjén beszélgettem a komáromi Jókai Színházban az egyik legnevesebb magán színitanoda igazgatónőjével, Basilidesné Andor Edittel. — Mindenekelőtt kérem szóljon néhány szót önmagáról! — Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végeztem mint francia szakos tanárnő. Ezenkívül elvégeztem a filozófia—esztétika szakot is, és a Képzőművészeti Szakközépiskola grafikusi oklevelét is megszereztem. Elsősorban azonban énekes vagyok. Tulajdonképpen azért mondom el mindezt, hogy miért is mertem vállalkozni egy felsőfokú oktatási intézmény vezetésére. — Mikor és milyen céllal indította útjára a "THEBA " Nemzetközi Színiakadémiát? — Még 1981-ben megalapítottam a THEBA Stúdiót. Magyarországon ez volt az első magánjellegű színészképző iskola. Kiváló eredményeink, valamint az, hogy olyan szakembereket nyertem meg, akikkel a felsőfokú oktatást is biztosítani tudtam, adta az ötletet és a merészséget, hogy 1992-ben meginduljon az első nappali tagozatos évfolyamunk is. Célunk, hogy a színművészet iránt érdeklődő, ahhoz tehetséget érző fiatalok a színészmesterséghez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat elsajátíthassák. — Felvázolná, hogy milyen koncepció alapján folyik az oktatás? Mely tantárgyakat tanítják? — A "THEBA" felsőfokú képzést nyújtó akadémia. A megfelelő színvonalú oktatás érdekében hároméves képzést biztosítunk nappali tagozaton, napi nyolc órában. Gyakorlati tárgyak mellett elméleti tárgyakat is oktatunk. A hallgatók ezekből félévenként vizsgát tesznek. A vizsgák részét képezi egy-egy színdarabrészlet vagy teljes színdarab bemutatása szakmai bizottság előtt. Tanáraink között a legkiválóbb színészeket, színházi szakembereket és az ELTE tanárait tudhatjuk. A bcszédművészetet Bárdy György tanítja, a magyar irodalmat Czine Mihály tanár úr (ELTE) oktatja. A beszédtechnikát Ford Krisztina és Hernádi Krisztina, az egyetemes világtörténetet pedig dr. Vincze Lajos (a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanárai) viszi. De sorolhatnám tovább. A tanárok neve, az általuk közvetített tudás garancia a minőségre. Tantárgyaink között szerepel még a baled, a színészmesterség, szöveg és drámaelemzés, kellékhasználat, jelmezviselés, színháztörténet, esztétika, drámapszichológia. — Mivel ez egy magánjellegű intézmény, az oktatásért természetesen tandíjat kell fizetni. Mennyi ez az összeg? — Az az összeg, amelyet a hallgatók most befizetnek — nyolcezer forint havonta. Jövőre ezt sajnos ezer forinttal meg kell emelnünk. Bár munkánkat két alapítvány is segíti, olcsóbban sajnos nem megy, a Théba Stúdió Alapítvány és a Basilides Alapítvány inkább csak munkalehetőségeket szerez a hallgatóinknak. Kisebb szerepekre ajánlom be a hallgatókat budapesti színházakhoz, statisztálni azonban nem engedem őket. Változatos műsorokat is szerkesztünk, amelyekkel ünnepi esteken, nőnapon, gyereknapon a művelődési házakban önállóan felléphetnek, s ezzel még némi pénzt is kereshetnek. — A tájékoztatóban olvasom, hogy a 93-94-es tanévben előkészítő évfolyamot is indítanak, és az oktatást esti tagozaton is beindítják. — Ezt azért szeretném, mert nem helyeslem azt a felvételi rendszert, hogy valakit meghallgat egy bizottság, és öt perc után ítélkezik. Ha úgy gondolom, hogy az illető nem éri el a főiskolai szintet, akkor egy előkészítő osztályba irányitom, vagy a munkája mellett esti tagozaton próbálja ki saját tehetségét. Vannak későn érő típusok is, ezeknek miért okozzak kudarcot mindjárt az első pillanatban. Ebből a szempontból sokkal rugalmasabbnak tartom a mi iskolánkat, mint egy megkövesedett állami főiskolát. — Várják-e az itteni magyar fiatalok jelentkezését? — Természetesen igen. Most is van nagyon tehetséges hallgatónk innen Komáromból. Örülnénk, ha minél többen jelentkeznének mind Felvidékről, mind Erdélyből vagy a Vajdaságból. Számukra talán még valamilyen ösztöndíjat is tudnánk szerezni. A jelentkezést levélben várjuk a "THÉBA" Nemzetközi Színiakadémia címére (Budapest 1081, Népszínház u. 16.). — Köszönöm a beszélgetést. FEKETE ZOLTÁN A HÉT 7
