A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-08 / 2. szám
mféle A magyar vadászok nyelve A farkasok és medvék elkötelezett ismerője Jurán Vidor vadászírónk volt. Évtizedeken át figyelte, tanulmányozta és tudományos alapossággal foglalkozott eme két becses erdei vadunk életkörülményeivel, szokásaival. Tanulmányai és könyvei a vadásznyelv szempontjából is fontosak, mivel különös figyelmességgel írta őket. Korának jeles újságírója, lapszerkesztője és vadászati szakírója volt. Ámde, tanulmányaiban, nyelvészeti vizsgálódásaiban Zay Imre gróf is foglalkozott a medvével. Tőle tudjuk, hogy a cammogó medve a legkisebb zajra is meghőköl, és kétlábra áll. A nép talpasnak, mackónak, és bannyasnak nevezi. Hároméves koráig bocs a neve, hatéves korában, amikor már fejlett, "gályamedvének", vagy örvös- és bálványmedvének becézik. Téli szállására "beveri" magát, tehát nem megy, vonul, vagy húzódik. A medve koslat, a párzás ideje a kos latás, majd az anyamedve köly két vet. A sebesült medve elbődül, a vizet nem issza, hanem habzsolja. Nyilván nem merítettünk ki mindent a medve körüli kifejezésekből, mivel a nép ajkán más-más változatokban élnek. Sok a tévhiedelem a medve körül, különösen, ami az emberre való veszélyességét illeti. Szögezzük le, hogy a medve is fél az embertől, és elmenekül, csak akkor támad, ha sebzett, vagy ha a bocsokat óvja az anyamedve, esetleg ha hirtelen, váratlanul meglepjük. Ilyenkor az önvédelem ösztöne hatása alá kerül. A vadászstatisztikák azt mutatják, hogy az állítólag önvédelemből lőtt medvék hátulról kapták a gyilkos golyót. Tehát menekültek, csupán a lelkiismeretlen vadász az "önvédelem" kontójára akarta hárítani jogtalan cselekedetét. A medve ugyan vegetáriánus, vagy mindenevő, de ha rákap a birkapecsenyére, akkor megtámadja a nyájat, vagy a gulyától elmaradó, elcsellengő borjút. Az ilyen pecsenyeszerető medvét "vérmedvének" hívnak a vadászok. A farkast: toportyánféreg, ordas, ástyán, réti kutyó és erdei filemile névvel illette, becézte a népi nyelv. Az üvöltő farkas bundájára áhítoztak a vadászok, különösen ott, ahol pénzjutalom ütötte a szerencsés vadász markát. A pénzjutalmat mára eltörölték. Ezzel is nyilván mérsékelni óhajtják a túlhajtott és túlfűtött farkasvadászatokat. Lassan-lassan a farkas is védelemre szorul, a túlzott és korlátlan kilövése óvatosságra int bennünket. A vaddisznó egyike azon haszonvadunknak, amelynek nem árt a nagytáblás mezőgazdálkodás, sőt, a végtelen kukoricatengerek védelmet nyújtanak neki. Jól szaporodik, kitűnően bírja a telet, és a táplálékban nem válogatós. Az öreg kanok, a remetekanok magányosan, remete módon élnek. Nem verődnek kondába, nem keverednek a csürhe közé. A konda, csürhe akkor, amikor a malacok közé süldők és öregebbek is keverednek. Párzáskor a vaddisznó búg, vagy görget. Nem orra, hanem "ormánya" van, amellyel túr és szánt. A vaddisznó négy kiálló foga az agyar. Az öreg kanok agyara hosszabb és erősebb. Az emse is agyaras, csakhogy agyarai jóval gyöngébbek. A sebzett vagy ebek által megtámadott vadkan agyarkodik, agyarait kattogtatja. Az agyarkódo disznó fúj haragjában, és küzd a támadó, rárontó ebekkel szemben, de ha azok tapasztalt disznóskutyák, s ráadásul számbeli fölényben vannak, rendszerint "lefülelik" a disznót. A helyszínre érkező vadásznak már csak pontosan kell céloznia. A vaddisznó evés közben neveletlenül, hangosan "csámcsog", közben röfög vagy röffent egyet-egyet. A süldők visítanak. Különösen nyáron örömmel fetreng a disznó a dagonyában, hűsíti magát, azt mondjuk, hogy dagonyázik. Utána sáros testét a fákhoz dörzsöli. Szakszerűen vackot készít magának, és a vackába heveredik. Mindezen jelekből a tapasztalt vadász olvasni tud, valamint a sűrűben csörtető disznók számára is utalni tud a zajokból. A vaddisznó hátán húzódik a sörte, amelyet dühében felborzol. Sörtevadnak is hívják a vaddisznót. Télen a vaddisznók szívesen ólálkodnak az etetők, "szórók" körül, ahová a lelkiismeretes vadász, a jó gazda friss takarmányt szór. Ma még nem tudjuk, hogy miként alakul a szlovákiai vadászat és vadászok sorsa. Nem tudjuk, kinek a tulajdonába megy át a vad birtoklásának joga, a vadászat joga és Diana istenasszony a vadászok s vadak védője mennyire veszi védelmébe a szabad természetet. Azonban veretes magyar vadás znyelvünk szeretetének és gondozásának jogát nem korlátozhatja semmilyen törvény. Ennek ügyében minden észrevételt, megjegyzést vagy újabb adalékot a magyar vadásznyelv fejlesztésének és szépítésének ügyében, nagy örömmel fogadnánk, s olvasnánk. Ne feledjük: a vadásznyelv is anyanyelvűnk drága kincseit gyara-pítja! Molesiky Árpád JOGI TANÁCSOK "Kárpótlás Magyarországon" jeligével olvasónk azt írja, hogy édesanyja a magyarországi kárpótlási törvény alapján idejében bejelentette igényét az annak idején a Szovjetunióba elhurcolt és ott elhunyt férje után. Édesanyja most súlyosan megbetegedett, kérdéses, hogy visszanyeri-e eszméletét. Azt kérdezi, hogy mi történik akkor, ha édesanyja közben meghal, ki veheti át majd a kárpótlási jegyet? Minden jogigényt a törvényben, vagy más jogszabályban megállapított időpontban fennálló körülmények alapján kell megítélni. Ha édesanyja jogosultsága kétségtelen, és ezt — mint írja — a törvényes határidőben az előírt módon érvényesítette és elismerik, akkor kielégítésére nincs befolyással az, hogy édesanyja esetleg elveszti cselekvőképességét (elmezavar, elmebetegség, tartós eszméletenkívüli állapot), vagy meghal. Ha a magyarországi kárpótlási törvény esetleg másként nem rendelkezik (ezt nem áll módunkban ellenőrizni), akkor az édesanyja kárpótlási igénye, vagy a már kiadott vagy kiadandó kárpótlási jegy az örökség tárgyát képezi, amelyet a hagyatéki eljárás során a törvényes (vagy végrendeleti) örököse örököl. Dr. B.G. Még gurul is A BMW-cég még a hatvanas évek elején fejlesztette ki ezt a kisautót, amelyet lsettára keresztelt. Akkoriban 3500 márkáért árulták, ma a kisautó tulajdonosa akár tízezerért is eladhatja — vásárló bőven akad. Ám ami a legfontosabb, hogy a praktikus lsetta még gurul is... 16 A HÉT
