A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-09 / 15. szám
MINERVA A hetvenéves Bachratí Béla Nagyfödémesen, 1923. április hajnalán született. Abban a községben, amelynek a határa leér a Feketevíztől a Kis-Dunáig. Ebből a határból is élt a község lakossága. Azért mondom, hogy "is", mert szorgalmas népe ahhoz, hogy megéljen, munkát vállalt az egész járásban és azon túl is. Nagyfödémesiek dolgoztak Diószegen, és az Állami Birtokok újhelyi nemesítő üzemében is. Ennek köszönhettem Bachratí Béla ismeretségét, amikor 1951-ben a helyi gazdaságból eljött növénynemesitő üzemünkbe. Harminchárom éven át, munkatársként, Körösi Csorna Sándor ügyszeretetével, igénytelenségével, szívósságával, hegyeket mozgató hitével és kiapadhatatlan hűségével dolgozott. Tíz évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig azonos témákon dolgoztunk. Én a munkahelyen laktam, Béla pedig Nagyfödémesről járt ki naponta (1968-ig szombaton és gyakran vasárnap is). Hófúvásban is, s többnyire gyalog. Búzát, zabot, mákot nemesítettünk. Béla kutatási eredményei: 1) több ezer búzakombináció; 2) a K 681 -52 (Košútská x Nebojská) kombinációja, amely a legtöbb búzánkban a nagy sütőminőség hordozója; 3) a mákjarovizádós kísérlet; 4) a tavaszi búzába keveredett árpa kitisztításának elvi megoldása; 5) több száz mákkombinádó. Ezek közül a kaukázusi mákkal képzett hibrid (MK 131) a Sarkkörön túl (71°) az Inari tó partján is beérett; 6) a zabkeresztezés labormegoldása, amivel a keresztezés megtermékenyülési eredményeit megtízszerezte. Bachratí Béla számos diószegi fajta fő-, illetve társszerzője. Ezek a következők: a régi Košútská búza, a Gratus-zab, a Košútská és a Lívia-búza. A bogármentes mák agrotechnikájának kidolgozásával európai jelentőségű, környezetvédelmi szempontból páratlan eljárást alkotott. Hadd részletezzem fenti tevékenységének csupán egyikót, a máknemesítést. Ehhez minden június három hetén át hajnali fél négykor a mákkertben kellett lennie. A mák júniusban virágzik. köszöntése Bimbói éjszaka felegyenesednek, és hajnal felé a szirmok fejük fölé emelik a két levált csészelevelet, és azt kb. három órakor lerúgják, hogy a szirmok szétnyílhassanak. A nemesítőnek ilyenkor kell "kiidegenelnie" a napraforgóval körülvett mákparcellából az eltérő egyedeket. Naponta szűkén egy órája van, mert a fél ötkor megérkező méhek elől az idegen növényeket nemcsak ki kell tépnie, hanem a kerten kívülre kell hordania. Minden csupa harmat, cseter, és a ruha tele van a mák reácsurgó tejnedvótől örökbarna foltjaival. A heteken át tartó június-hajnali "szaunában" gőzölgő lehelet keveredik a növények párájával. Életem nagy ajándéka volt tanítványomtól tanulni. A tudásnak ősi, számomra új ismeretét kaptam. Béla ősi faluközösségből jött. Mert Béla kutatóként hozzánk szegődve naponta járt ki Újhelyre, változatlanul begyökerezve a nagyfödémesi közösségbe. Abból merített és ugyanakkor azt építette megszakítás nélkül. Általa megismertem egy ősi kultúrát, amelyet talán legjobban Móricz Zsigmond ismertet Erdélyről szóló trilógiájában vagy a Bocskai koronája dmű remek novellájában, az írásnélküli memóriatárolásról. 1951-ben még nem volt sem magnó, sem számítógép. Új munkatársamnak nagyszerű memóriája volt. Félórás — ismeretlen — szlovák nyelvű beszámolókat is képes volt tökéletesen reprodukálni magyar nyelven. Üzemünktől több száz kilométernyire, ha egyszer átmentünk egy falun, visszafelé már biztosan tájékozódott, miközben a legapróbb látnivalókat rögzítette. Mikor megdöbbenve elcsodálkoztam, elmondta, hogy falujában az öregek között akad akárhány, olyan írástudatlan, aki a fiataloknál sokkal jobban számol. Az öregeknek ezt a néha sámánszerűen megnyilvánuló tudását tisztelte. Általa magam is megtanultam ezeket tisztelni. Nem mondhatjuk, hogy pályánkon a sors kegyeltjei voltunk. Azokban az évtizedekben megkülönböztetésben nem volt Valódiak-e a cári család csontjai? 1991-ben az Urál hegységben közös sírban csontokat találtak, s ezekről hivatalos körökben is azt állítják, hogy az 1918 júliusában kivégzett II. Miklós cár, felesége, Alekszandra cámé és több más családtag földi maradványai. A csontokat tavaly ősz óta Nagy-Britanniában, a belügyminisztérium aldermastoni bűnügyi kutatóintézetében vizsgálják. A csontokból kivont örökítőanyag-molekulák, a DNS révén igyekeznek megállapítani azonosságukat. Ha valóban a cári családéinak bizonyulnak, akkor lehetséges, hogy a kivégzés július 75. évfordulójára rendezendő ünnepélyes szentpétervári újratemetésre II. Erzsébet angol királynő is Oroszországba utazik, először életében Látogatását a cári család ügyének tisztázásától tette függővé. Decemberben brit lapok jelentették, hogy Fülöp herceg, II. Erzsébet férje vérmintát adott, és ez a vizsgálat biztató eredményhez vezetett. Fülöp herceg nagyanyja, Victoria hesseni hercegnő Alekszandra cámé nővére volt. II. Erzsébet nagyapja, V. György király egyébként a cár egyik első unokatestvére volt. A brit Sunday Express című lap munkatársai számos meg nem nevezett orosz illetékessel és szakértővel való beszélgetés után arra a következtetésre jutottak, hogy az uráli sírban talált csontok közé a cári család korábban élt más, Szentpéterváron rendben eltemetett tagjainak csontjait keverték, és ez hozza a "biztató" vizsgálati eredményeket. Efféle sírrablásra észrevétlenül csak a hatóságoknak van módjuk — írták. A lap megszólaltatta II. Miklós cár legközelebbi élő rokonát — unokaöccsét —, a 75 éves, hiány. Rengeteget dolgoztunk, és az út, amelyen jártunk, nagyon göröngyös volt. De nem láttam még embert ilyen önzetlenül, ekkora hittel és szívósággal dolgozni. Ezt tette a munkahelyén és ugyanezt a falujában. A nyugdíjasküszöb átlépésekor 1983- ban új, mindennapos kötelesség várta: drága élettársát — nagybeteg feleségét — ápolta, a legnagyobb gyengédséggel, hat éven át, annak elhunytéig. Béla ma is ott ól községében, segíti népét, és erre neveli családját. Elmúlt közel öt évtized. Nagyfödómes azóta inkább "fürdővároska" lett, mint őstermelő község, és ebben is inkább kertészkedő, parkokkal, szolgáltatásokkal. Ugyanakkor hű maradt ősi kultúrájához, amint Béla is hű maradt ezekhez az emberekhez és ehhez a kultúrához. Ezt kívánom megköszönni öreg nemesítő társamnak, a hetvenéves Bachratí Bélának. Mind a munkánk, mind a magam és családom élete is sokkal szegényebb lett volna nélküle. Ezzel az emlékezéssel kívánok az ünnepednek jó egészséget és további szép éveket. SZAMÁK ISTVÁN agrármérnök kanadai illetőségű Tyihon Kulikovszkij-Romanovot, aki ugyancsak gonosz tréfának minősítette a csontok ügyét. A Sunday Express különösen gyanúsnak találja, hogy az orosz kormány, a felkutatás nehézségére hivatkozva, nem akarja előkerestetni és átadni a cári család archívumokban -rejtőző fogorvosi jegyzőkönyveit Hasonlóképp gyanús, hogy a japán kormány felajánlott egy hitelesen II. Miklós vérével átitatott kötözőanyagot, de az orosz kormány ezt elutasította. (II. Miklóst japáni útján egy szamuráj megsebesítette, és akkor kötözték be a fejét). A Sunday Express érzékeltette: az orosz kormány II. Erzsébet látogatásától nemzetközi tekintélyének növekedésére számít, ám ha a csontok később hamisnak bizonyulnak, nagy kellemetlenség lehet a dologból a királynő számára. A HÉT 15