A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-08 / 2. szám
KRONIKA Te/epüléslexIHon MAGYAROK NYOMÁBAN — GALÁNTAI JÁRÁS EGYHÁZFA (Kostolná pri Dunaji) Az első írásos említés Egyházfáról 1308-ból való, mikor is a ma használatos helynév mellett az okirat említést tesz SZENT ANDRASUR-ról is. Ez utóbbi helynév a község templomának régi mivoltát igazolja. A XIII. században épített templomot ugyanis Szent András apostol tiszteletére szentelték. Egyházfa birtokosai a Vízközi-, az Egyházy-, a Bánkfalvi-, a Szüllő- stb. családok voltak. A XIX. században a község a Pálffyak kezébe került, akiknek sorházuk és téglavetőjük is volt. Ma Egyházfához tartozik az 1943-ig önálló Pénteksúr nevű település. A községben magyar iskola nincs, de a Csemadok-alapszervezet azért működik. Elnöke Hamerlík Rudolf. A község polgármestere Ruman František. Népszámlálási adatok: 1980: 505 lakosból 344 magyar (68 %) 1991: 479 lakosból 363 magyar (75,7 %) FEKETENYÉK (Čierna Voda) A község első okleveles említése 1217-ből való Nek alakban. A helység neve a Nyék törzsnévből keletkezett, és a Nyék törzsbeliek által lakott települést jelöli. A XIV. században Feketenyék a trencséni Csák Máté tulajdona. Az 1553-as összeírásból tudjuk, hogy Báthory Andrásnak és a borostyánkői várnak van itt birtoka. Érsekújvár eleste után a község a töröknek adózott. A XVII. században az Esterházy-család kaparintotta meg a falut, akik nagy majorgazdaságot hoztak létre. Katolikus temploma századunk elején épült. Idetartozik Péterháza is, amely 1323- ban szerepel először, amikor az esztergomi érsek az itteni jobbágyoknak szabadságlevelet adott. A községben alsó tagozatos magyar alapiskola van. A Csemadok-alapszervezet elnöke Losonszky Margit. Az alapszervezet mellett egy éneklőcsoport működik. A falu polgármestere Fekete László. Népszámlálási adatok: 1980: 1320 lakosból 1267 magyar (96 %) 1991: 1282 lakosból 1214 magyar (94,7 %) FELSÖSZELI (Horné Saliby) Árpád-kori település. Határában a múltban honfoglalás kori leletekre bukkantak. A község legrégebbi története megegyezik Alsószeli történetével, ugyanis az Alsószelinél említett 1158-as II. Géza király által kiadott oklevelet, melyben a település 1/3-át a nyitrai szt. Emmeráns egyháznak adományozza, mindkét Szélire vonatkoztatják. Á XVI. században Báthory Andrásnak, a borostyánkői várnak, később viszont az Esterházy- és a Benyovszky-családnak voltak itt birtokai. Felsőszeli 1523-ban kiváltságos levelet kapott, de mezővárosi rangra nem emelkedett. Az 1664-es évből való török adóösszeírás 6 háztartást és 6 fejadófizető személyt tüntet fel. 1829-ben az Esterházyak nagy majorgazdaságot hoztak létre, ahol főleg juhtenyésztéssel foglalkoztak. A községnek két temploma van. A r. katolikus templomot, mely a történelem folyamán a harmadik, régi alapokra épülve Esterházy Ferenc kancellár 1775-ben építtette. Az ág. evangélikus egyház egyike volt a reformáció első egyházainak, a Thurzók pártfogásával alakult. Templomuk viszont csak a Türelmi rendelet kibocsátása után épülhetett a XVIII. század végén. 1856-ban építették újjá klasszicista stílusban. 1813-ban Felsőszeliben született Resely Mihály, r. katolikus lelkész, jeles botanikus. A községben nyolcosztályos magyar iskola van. A polgármester Mészáros György, a Csemadok-alapszervezet elnöke Renczés László. A szervezet mellett egy éneklőcsoport működik. Népszámlálási adatok: 1980: 3481 lakosból 2289 magyar (67 %) 1991: 3093 lakosból 2145 magyar (70,1 %) GALÁNTA (Galanta) Járási székhely. A településről szóló első írásos említés 1237-ből való, a pannonhalmi apátság birtoka volt. Galánta történetének nagy része szorosan egybekapcsolódik az Ésterházy-család nevével, akik oly nagy szeretettel használták a "de Galantha" megjelölést. 1421-ben Zsigmond király a település egy részét megerősített várral és a hozzátartozó településekkel az Esterházy-családnak adományozta. 1582- ben Galántán született a család fényének megalapítója Esterházy Miklós, az ország volt nádora. Meg kell említenünk a Bessenyei-családot is, akik a XVI. századig nagy befolyással bírtak. A települést egy 1570-ben kiadott okleveles forrás mezővárosnak nevezi. II. Ferdmánd 1635-ben Galántának évi négy országos vásár megtartására adott privilégiumot. A törökök pusztítását látszik igazolni az 1664-ből származó török adóösszeírás. Az összeírás a települést csak faluként említi 5 háztartással és 5 fejadófizető személlyel. A Rákóczi-szabadságharc idején a hadműveletek elérték Galántát és környékét is. A kuruc sereg fővezére Bercsényi Miklós 1705-ben elfoglalta a megerősített galántai várkastélyt. Az 1849. június 20—21-én lezajlott peredi csatában résztvevő császári csapatok parancsnoka Wohlgemuth tábornok Galántán tartózkodott. A város r. katolikus templomát, mely szt. István királynak van felszentelve, 1797-ben kezdték el építeni. A kéttornyú klasszicista építményt, amely a barokk jegyeit is magán viseli, 1805-ben fejezték be. A templom pillanatnyilag teljes felújítás alatt áll. Az ág. evangélikus gyülekezet templomát tavaly júniusban szentelték fel. A városhoz kötődik Kodály Zoltán neve, aki 1885-től szüleivel Galántán élt, és aki 1905-ben Galántán és környékén kezdte meg népzenei kutatásait. A Kodály centenárium évében 1982-ben a híres zeneszerzőnek emlékművet állítottak. A városban teljes felépítésű magyar alapiskola működik; van állami magyar gimnázium, Tóth Lajos nyolcéves magángimnáziuma, illetve még a tanonciskola némelyik szakán is folyik magyar nyelvű oktatás. A város polgármestere Horváth Zoltán, a Csemadok-alapszervezet (mely nagyon eredményes munkát végez) elnöke Ádám Barnabás. Népszámlálási adatok: 1980: 15 477 lakosból 6200 magyar (40 %) 1991: 16957 lakosból 6900 magyar (40,6 %) HEGYSÚR (Hrubý Šúr) A községről szóló első írásos említés 1245-ből való, amikor a pozsonyi vár tartozéka volt. Helyneve személynévből keletkezett magyar névadással. A mai helynévvel 1399-ben találkozunk először HEGSUR alakban. II. Lajos király a falut 1524-ben a gellei érseki székhez csatolta. Egészen a XIX. század végéig a Pálffy-családnak voltak itt birtokaik. A XVIII. században a községben 5 vízimalom volt. Klasszicista stílusú r. katolikus kápolnája 1847-ben épült. A községben alsó tagozatos magyar alapiskola működik. A falu polgármestere Figura Jenő, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kiss Szidónia. Népszámlálási adatok: 1980: 614 lakosból 523 magyar (85,2 %) 1991: 606 lakosból 500 magyar (82,5 %) Összeálította: Bukovszky László (Folytatjuk) A HÉT 11
