A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-26 / 13. szám
MINERVA KIEMELJÉK? BETEMESSÉK? Víz alatti Csernobil Norvégia partjainál már nem akar második gyermeket? A nézetek megoszlanak. Vérka mamája például szívesen beleegyezne abba, hogy az embriót más asszony kapja meg, mert tudja, milyen borzalmas a várakozás. — Más dolog petesejtet és más dolog embriót "ajándékozni". Ha a házaspár a nó petesejtjót és egy donor spermáit, illetve "ajándékozott" petesejtet és a férfi spermáit "használja fel", a gyermek legalább ötven százalékra a házaspáré. Ám az embrió "ajándékozásánál" genetikailag egész más egyedről van szó. Nem mondhatnám, hogy örülnék az ilyen módszernek — fogalmaz óvatosan dr. Marsešič. Lucie Letová embriológus minderről így vélekedik: — Genetikai szempontból a tízsejtes embrió éppolyan egyed, mint például a csecsemő a kocsiban. Úgyhogy ez adoptálás lenne — s az "ilyen" örökbefogadást határozottan ellenzem. xxx A mesterséges megtermékenyítés kezdeti szenzációs örömei és sikerei után egyre gyakoribbak az olyan közlemények, előadások, sőt, könyvek, amelyek a különböző jellegű veszélyekre és szabályozatlanságokra hívják fel a figyelmet. Ugyanis a mesterséges megtermékenyítés több jogi problémát vetett fel, s ezek olyan nehezen megválaszolhatók, hogy mindeddig hiányzik az átfogó jogi szabályozás. Sokszor felmerülő kérdés például, hogy joga van-e a megszületett gyermeknek megtudnia, ki(k)nek az "igazi" gyermeke. Kétségtelen, hogy a mesterséges megtermékenyítés veszélyes lehetőségek útját nyitotta meg, mint pl. az emberi génekkel történő manipulációt. A petesejttel és embrióval való "kereskedés" erkölcstelen és ellentétes az orvosi esküvel — mégis sokan visszaéltek már vele (petesejtvásárlás, bóranyaság). Természetesen az egyházak (főleg a katolikus) tiltakozása a leg hangosabb. Ők határozottan ellenzik az ilyenfajta beavatkozást, éppen úgy, mint az abortuszt és a fogamzásgátlást. Sokan azzal érvelnek, hogy a lombikbébiprogramok kutatási és fejlesztési költségei rengeteg pénzbe kerülnek, és ezeket a hatalmas összegeket talán inkább a rák- vagy az AIDS-kutatásra kellene fordítani. Nos a vélemények különbözőek, ám a meddő házaspárok számára a leggyakrabban valóban csak a mesterséges megtermékenyítés jelenthet megoldást. Tóth Edit Több mint három éve fekszik a Norvégtenger mélyén a szovjet hadiflotta egykori büszkesége, a Komszomolec atom-tengeralattjáró. Ennyi idő telt el azóta, hogy a fedélzetén váratlanul kiütött tűz következtében elsüllyedt, a legénység 42 tagjának halálát okozva. A tengerfenéken nyugvó hatalmas fémtest állapota mind több aggodalmat vált ki a szakértőkben, akik a tragikus baleset pillanatától kezdve tisztában vannak azzal, hogy másfél kilométerre a tenger felszíne alatt valóságos időzített bomba ketyeg. Jóllehet a legutóbbi vizsgálatok szerint a roncs közelében továbbra sem jelentős a sugárszennyezettség, egyre nő a valószínűsége annak, hogy nagy mennyiségű radioaktív anyag kerül a halban rendkívül gazdag térség vizébe. A gond nem is a reaktorral van, hanem a nukleáris töltettel ellátott torpedókkal; a borúlátók még egy spontán robbanás lehetőségét sem zárják ki. A Komszomolecet mielőbb biztonságba kellene tehát helyezni, a kérdés csak az, hogyan és milyen költséggel. A különböző számítások szerint 250—500 millió dollárt emésztene fel a tengeralattjáró kiemelése. Az orosz kormánynak erre most természetesen nem futja, ezért az illetékesek előnyben részesítenék az olcsóbb és nyilvánvalóan veszélytelenebb megoldást: a Komszomolec betemetését Eltorzult a Tejút A Tejút meglepő kópét vetítették a földre a műholdak. E csillagrendszer grafikai rekonstrukciói ugyanis eddig egy hatalmas szimmetrikus tűzkereket mutattak, amelyhez a Napunkon kívül is mintegy 250 milliárd csillag tartozik. Ennek az elképzelésnek mondanak ellent a legújabb tapasztalatok, amelyeket Leo Blitz és David Spergel amerikai csillagászok az amerikai Cobe műholddal szereztek: az infravörös felvételek azt mutatták, hogy Tejutunk magrégiója hasábformára torzult. Különböző nemzetközi kutatócsoportok a Tejút előéletét vizsgálják. Úgy vélik, hogy "kora ifjúságában" kisebb szomszédaink kárára "kannibál módon táplálkozhatott”. Csillaghalmazokat, köztük több millió Napot kebelezhetett ue. Ezt az elméletet támasztják alá azok a kompakt csillagcsoportosulások, amelyek a Tejutat "szférikus fónyudvarral" övezik. Az Iras nevű műhold óriási, 10 ezer fokos gázbuborókokat, valamint 1 millió fok hőmérsékletű, gázból képződött csöveket fedezett fel a Tejútban. A sajátos jelenség már nevet is kapott: "pezsgőhabeffektus", utalva a Tejút "habos" gázszerkezetóre. A csillagáközvctlcnül a tengerfenéken. Emellett érvelnek a haditengerészet képviselői is, akik túlságosan kockázatosnak tartják a roncs megmozgatását, és főleg a felszínre emelését Utoljára tavaly nyáron merült alá expedíció a mélybe, és részben igazolta a baljóslatú feltevéseket: a tengeralattjáró burkolata a ránehezedő iszonyatos nyomás hatására jócskán megrongálódott, a repedések hossza összesen 15—20 métert tett ki. Bárhogyan döntsenek is azonban az orosz hatóságok, mindenképpen tekintetbe kell venniük a leginkább érintett Norvégia véleményét. Főleg ha segítséget remélnek az északi szomszédtól, elvégre még a Komszomolec elhantolása sem kifejezetten olcsó. A hosszú távú együttműködésben egyébként a skandináviai térség valamennyi országa érdekelt, hiszen a Komszomolecen kívül más "időzített bombákat" is rejt még a Balti- és az Északi-tenger. Az előbbi mélyén mérgező harci vegyszerek vannak, Novaja Zemlja környékén pedig óriási atomtemető húzódik meg a hullámok alatt: a becslések szerint 17—17 ezer konténemyi nukleáris hulladékot süllyesztett el itt az elmúlt évtizedek folyamán a Szovjetúnió. Megannyi víz alatti Csernobil... szók becslése szerint ilyen struktúrák keletkezéséhez néhány millió óv alatt több száz csillagrobbanás energiája szükséges. Késelik a vírust Az AIDS ellenszerét, a kutatásba világszerte beleölt dollármilliók ellenére, sajnos, még nem találták meg, de Flossie Wong-Staal, egy amerikai rákkutató nő sikeresnek ígérkező új fegyvert dolgozott ki, az ún. "molekulakóst". Ez az egyfajta növényi vírusból kivont enzim nevéhez híven egyszerűen feldarabolja a HÍV vírusnak (az AIDS betegség okozójának) genetikai állományát, mely az osztódásához elengedhetetlen, azaz az RNS-ót. "Rászabadítva" a kémcsőben tenyésző vírusokra a molekulakós 70—90 százalékkal (I) lelassítja a szaporodást. Ugyan az AIDS-betegeken legkorábban is csak jövőre kezdődhet meg a szer tesztelése, Wong-Staal nagy reményeket fűz új módszeréhez, sőt, azt állítja, ha az ÁIDS ellen sikeresnek bizonyul, a molekulakóst kis átalakítással bármelyik vírusos megbetegedés, így pl. a herpesz vagy akár az influenza ellen is bevethetik. A HÉT 15
