A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-19 / 12. szám
HÍRMONDÓ SÁRA SÁNDOR POZSONYBAN A Pozsonyi Magyar Kulturális Központban február 19-én mutatták be a Könyörtelen idők című Sára Sándor-tilmet A bemutató után maga a filmrendező válaszolt a közönség kérdéseire Amint válaszaiból kiderült, Sára Sándor ebben a kultúrának egyáltalán nem kedvező időszakban is optimista maradt, s filmjeiben továbbra is aktuális problémákkal kíván foglalkozni. A PMKK a közeljövőben több Sára-filmet tűzött a műsorára. Fotó: Prikler László VISSZHANG "Tisztelt Szerkesztőség! Kérem segítsenek!" — kezdte levelét Patócs Kálmánné, tanyi lakos, aki családja részére kért adományt az olvasóktól. Mivel többször előfordult, hogy lapunkat tisztességtelen célokra akarták felhasználni, kénytelenek voltunk olvasónk helyzetéről személyesen is meggyőződni, és erről azután az A Hét 6. számában "Restellem a szegénységünket" címmel, Miskó Ildikó írt riportot. A cikk megjelenése után több — sajnos névtelen — hozzászólás érkezett hozzánk. Szerkesztőségünk minden véleménynek igyekszik helyt adni, akár helyesli vagy elítéli, ezért az alábbiakban kivonatosan idézünk néhányat. “Egy olvasó a sok közül" többek között ezt írja: "Az én anyagi helyzetem rosszabb mint az Öné, ugyanis nekem nincs se emeletes házam, se autóm, de van két kisgyermekem és egy munkanélküli férjem. Arra viszont gondolni sem mernék, hogy az újságba tetessem ki a családom fényképét, és könyöradományért forduljak az olvasókhoz. Higgye el, vannak Önnél még sokkal szegényebbek is, akiknek fedél sincs a fejük felett... miért nem megy Ön is dolgozni, hisz munkahely csak akadna, elmehetne takarítani vagy kisegítőnek a konyhára... Ha van autójuk, de nem járnak vele sehová, miért nem adják el? A mai világban az autó luxus, nem engedheti meg magának akárki... Azt hiszem, nem én leszek az egyedüli, akinek ez a véleménye... Kérem, gondolkodjék el, s változtasson életmódján, de ne mások segítségével..." "Tudom, hogy nagyobb a kiadás, ahol valakinek diétázni kell, de aki falun lakik, az tarthat baromfit, sertést vághat, nyulat nevelhet, a kertben megtermelheti az egész évre való zöldséget, csak kis akarat kell hozzá... Ma mindenkinek úgy van mindene, ahogy be tudja osztani magának, például négy csirke helyett csak kettőt készítsen, és főzzön hozzá több olcsó köretet, aki egészséges, megeheti a nokedlit vagy a rizst is" — írja Zs.F.-né (cim a szerkesztőségben). "Elgondolkozva olvastuk az A Hét 6. számában megjelent cikküket Patócs Kálmánné, tanyi lakosról, aki elpanaszolja családja gondját, baját. A képeket nézegetve a helyzet elgondolkoztató, mert a gyerekek között igen nagy korkülönbség van és ha az anyuka akart volna, már régen dolgozhatna. Nagyon sok családban éjjel-nappal dolgoznak. A szülők kora hajnalban viszik a csöppségeket a bölcsődébe, óvodába, hogy biztosítani tudják a gyerekek megélhetését. A hölgynek már korábban rá kellett volna döbbenni, hogy gyerekei nőnek, és mindig több lesz a kiadás... Úgy hisszük, hogy a faluban vannak olyanok, akik még rosszabb helyzetben vannak, példának okáért nincs emeletes házuk, nincs autójuk, viszont van sok ledolgozott évük, melyet semmibe véve, az üzem vagy a szövetkezet megszűnése után ezek az emberek az utcára kerültek. Mi lesz ezekkel a rászorultakkal? Lehet, hogy a kritikánk egy kicsit erős, de munkehelyünkön vegyes életkorú anyák dolgozunk, és mi is megjártuk az élet göröngyökkel teli útját. Sírógörccsel vittük gyermekeinket hajnalban az óvodába, iskolába. Mivel a munkahelyünk a városban található, viszont a kollektíva összes dolgozója a környező falvakban él, így a gyerekeink korán reggel keltek és késő este feküdtek le. Hovatovább, egyre nehezebb a helyzetünk, mert most még elnézőek sem lehetnek velünk főnökeink, ugyanis száz további állna a helyünkre. A munka fáradalmai és a család nevelése közben nincs időnk féltékenység! jelenetekre, örülünk, ha boldognak látjuk a családunkat..." (Egy női kollektíva Párkányból) Összeállította: P.M.E. KINCSÜNK AZ ANYANYELV Az úgynevezett hivatalos nyelv "szépségei" Ez alkalommal a hivatalos nyelvben és a hivatalból nyilatkozók stílusában előforduló helytelenségekről mondanék néhány szót. A budapesti rádió egyik riportere valamelyik temetkezési vállalat alkalmazottjával beszélgetett. Az egész interjú ékes példája volt a hivatalos mellébeszélésnek, melynek során a legegyszerűbb dolgokat is igen nyakatekert módón fejezte ki a kérdezett alkalmazott. Az urnasírhelyekről például így nyilatkozott: "ezek igénybevételénél magasabb ár érvényesül", holott elég lett volna azt mondania: az urnasírhelyek drágábbak, illetve többe kerülnek. Ham vasztás helyett hamvasztásos tevékenységről hallhattunk, és végül még a hamvasztásos sírhely kifejezést is kénytelenek voltunk tudomásul venni, tetézve azzal, hogy "sajnos, nem minden fér bele a kategorikus keretbe". Árakról volt szó, de meg kell vallanom, akkor sem világos számomra, mi is az a *kategorikus keret". Az a.gyanúm, hogy az illetékes tisztviselő maga sem tudta. Árkategóriáról, esetleg az árkategória keretéről még csak beszélhetett volna, akkor legalább sejthettük volna, miről van szó. Hogy tudniillik vannak ugyan árkategóriák, de bizonyos szolgáltatások ezekbe nem férnek bele, vagyis vannak dolgok, amelyekért még külön kell fizetni. De a kategorikus keret olyan jelzős kifejezés, amelynek valójában semmi értelme, csak a ködösítést szolgálja. Nagyon sokszor hallunk hivatalos nyilatkozatokban "harmadik alternatíváról". Aki ismeri az alternatíva latin eredetű szavunk pontos jelentését, az tudja, hogy harmadik alternatíva nincs. Ázért nincs, mert áz alternatíva szó jelentése a következő: 1. olyan eset, amelyben két lehetőség közt lehet választani, 2. az egyik lehetőség a kettő közül. Az alternatív melléknév jelentése pedig: kettős, vagylagos, kétféle lehetőséget felvető vagy megengedő; például: kérdés, indítvány, terv stb. Az alternatíva alapszava, a latin alter, altera, alterum névmás fő jelentése: egyik a kettő közül, a másik, illetve a második. Van az alter szónak még 'túlsó', esetleg 'ellenkező' jelentése is, de akkor is mindig csak két dolog vagy személy szembeállítására vonatkozik. Az audiatur et altera pars — hallgattassék meg a másik fél is — közismert latin mondást is csak két fél, két vélemény szembeállításakor alkalmazhatjuk. Ne beszéljünk tehát harmadik alternatíváról, mert mint már mondtam, az alternatíva szó jelentése ezt eleve kizárja, mondjunk helyesen harmadik lehetőséget vagy eshetőséget. Hivatalos jelentésből idézem: "Bizonyos témákról nincsenek képben". Jó szerencse, hogy ez a kifejezés nem terjedt el, mindössze egyszer hallottam. Ez ugyanis a német "im Bilde sein" szókapcsolatnak a szó szerinti és teljesen helytelen fordítása. A német kifejezés értelme: tisztában van valamivel, tisztán lát, pontosan tud valamit. Tehát: bizonyos témákkal nincsenek tisztában, bizonyos témákról nincs pontos képük — ezek a mondatok jók, de magyarul ilyen értelemben senki sem lehet "valamiről képben". Á hivatalos -nagyképűség szép példája a következő mondat, amely Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósról szól: "Az a város, ahol született, és ahol elkezdte általános iskolai tanulmányait." Amikor Szent-Györgyi Albert tanköteles lett, még nem volt általános iskola, akkoriban.a hatéves gyermek az elemi népiskolába kezdett járni. És igaz 'Ugyan, hogy tanulmány főnevünk jelentése többes számban a következő: valamely tanintézet rendszeres látogatása tanulás végett, mégsem szoktunk népiskolai vagy akár általános iskolai tanulmányokról beszélni. Tanulmányait megkezdheti, folytathatja, végezheti valaki középiskolában, főiskolán, egyetemen, de az elemi népiskolában vagy az általános iskolában nemigen. Ez a kifejezésmód ellenkezik a nyelvszokással. Úgyhogy még a nagy Szent-Györgyi Albert esetében is elég lett volna ennyit mondani: ahol iskolába kezdett járni, vagy: ahol bekerült a népiskolába, esetleg: ahol elvégezte a népiskolát, majd a gimnáziumban folytatta tanulmányait. MAYER JUDIT A HÉT 9
