A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-19 / 12. szám
„ESTERHAZY’-bemutató Pannonhalmán Február második vasárnapján újabb fórum született a kisebbségi magyar színházak és szerzők bemutatkozására: történelmi helyen, Pannonhalmán megalakult a Bencés Diákszínház, amelynek első előadását, Ébert Tibor "Esterházy" című színpadi játékát (rendezte: Beke Sándor) a komáromi Jókai Színház társulata mutathatta be. A művészgárda által kiérdemelt, tizenöt percig zúgó vastapsot, illetve e produkciót dr. Várszegi Asztrik főapátnak és Ambrus atyának, a Bencés Gimnázium igazgatójának ünnepi köszöntője, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége alelnökének avatóbeszéde, továbbá Maczkó Mária szólóénekes istenes éneke előzte meg. E rendezvényen a tantestületen és diákságon kívül ismert közéleti személyiségek (köztük a dráma szerzője), a Magyar TV és sajtó képviselői is megjelentek. E jeles esemény előtt két "bennfentest" faggattam az előzményekről. PÉCSI L. DÁNIEL (A Magyarok Világtalálkozója — Magyarok Világszövetségéért Alapítvány Kuratóriumának elnöke): — Már régóta baráti szálak fűznek a Felvidékhez: Zséréhez, Komáromhoz. Flolocsy Pistát még a budapesti diákévei alatt ismertem meg. Tavaly novemberben Gimesen megtekintettem az "Esterházyt", amelynek a szellemisége és a komáromi társulat játéka is nagyon "megfogott". Pistával elhatároztuk, hogy ezt a darabot Magyarországon is megpróbáljuk bemutatni. Ötletünket az MVSZ és a Rákóczi Szövetség is pártfogolta, mivel célunk a határokon túli magyar közművelődés és oktatásügy támogatása. Azért esett Pannonhalmára a választásunk, mert ez egy jelentős történelmi hely, továbbá a Bencés Gimnázium diákja a gyermekem, és kötelességemnek tartom segíteni azt az intézményt, ahol őt az életre nevelik. Az egyszeri vendégjátékból végül a Bencés Diákszínház létrehozásának ötlete kerekedett, és a közös szervezőmunka eredményeképpen most együtt ünnepelhetünk. Később Erdélyből, a Kárpátaljáról és Újvidékről is várunk csoportokat. Májusban Sütő András jelenlétében az egyik darabját fogják bemutatni honfitársai. A komáromi gárdát is visszavárjuk, sőt, tervezzük, hogy ezentúl az eddigi veszprémi színházlátogatások helyett Komáromba fognak el-eljárni a pannonhalmi diákok. FIOLOCSY ISTVÁN a komáromi Jókai Színház művészeti vezetője: — Nagy örömmel és szeretettel fogadtuk ezt a meghívást, és kíváncsiak vagyunk az itteni diákok fogadtatására, továbbá az ideérkező közéleti személyiségek véleményére, akik közül sokan még nem látták társulatunk előadásait. Ezt megelőzőleg nem folytattunk konkrét együttműködést az MVSZ-szel, bár Dobos László rendszeresen megtekinti a pozsonyi bemutatóinkat. Egyszer ellátogatott színházunkba Csoóri Sándor, Sütő András társaságában, de a beszélgetés után már nem maradt idejük az előadás megtekintésére. Bízom benne, hogy sikerül kialakítanunk egy szoros, élő kapcsolatot az itteni tantestü-A komáromi Jókai Színház társulata Titusz atyával az apátság parkjában Balról jobbra: Dr. Várszegi Asztrik föapat és Ébert Tibor Író Esterhazy (Skronka Tibor) és Ophélia (Cs. Tóth Erzsébet) a darab egyik jelenetében lettel és diáksággal, akiket bármikor szívesen viszontlátunk Komáromban. Az előadás után érdekelt néhány vélemény is, amelyeket dióhéjban az alábbiakban közlök: ÉBERT TIBOR (a darab szerzője): — Nagyon meghatódtam, ezért csak annyit mondhatok: igen tetszett az előadás és a közönség is. Szerzőként azt kívánom, hogy bárcsak minden darabnak ilyen lelkes, értő, művelt közönsége lenne, mint ez a mostani! A társulatnak és a közönségnek is köszönetemet fejezem ki! BEKE SÁNDOR (rendező, színházigazgató): — Nagyon nehéz elmondanom, hogy mit érzek és gondolok. A színház ritkán születik meg, de itt, ma este megszületett! A gondolat, a művészet, a hatás sikeresen találkozott a közönséggel. Bár mi azzal büszkélkedhetünk, hogy társulatunknak gyakran van hasonló élményben része odahaza, a nagyszerű komáromi közönség révén is, ám amit most észlelhettünk, mégis rendkívül megható és ritka pillanat...azt szeretném, ha még nagyon sokszor megismétlődne művészeink szereplései során! Dr. VÁRSZEGI ASZTRIK (pannonhalmi főapát): — Roppantul élveztem az előadást, történelemszakos tanárként elsősorban a darab történeti aktualitását. Viszont vendéglátó gazdaként még nem volt annyi időm, hogy aprólékosan végiggondoljam a látottakat. Azonban azt kiéreztem a művészek játékából, hogy ízíg-vérig elkötelezett magyarként adták elő ezt a darabot. ABLONCZY LÁSZLÓ (a budapesti Nemzeti Színház igazgatója): — A darab azokat az időket idézi, amelyekkel még nagyon sokszor szembe kell néznünk, mert a magyarságot és a Duna-medence népeit érintő problémák terén még sok a tisztáznivaló. Beke Sándor rendezőt két évtizede becsülöm alkotásaiért, és most sem csalódtam! Ez a kis térben zajló stúdiómunka a legjobb erényeket mutatja: hatásos, szuggesztív, eleven játékot láthattunk. Mi a Nemzetiben is egyre több ehhez hasonló, intim térben játszódó előadást tervezünk. MISKÓ ILDIKÓ (Fotó: a szerző)
