A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-26 / 9. szám
MINERVA Megmérik az idő fajsúlyát Egy 1955-ben észlelt rejtélyes űrkatasztrófáról faggattuk Vlagyimir Azsazsa világszerte ismert orosz ufó-kutatót, aki az Orosz Ufókutatók Egyesületének alelnöke. — Mindeddig csak a sci-fi írók fantáziájának köszönhetően sejthettük, mi a magyarázata a többdimenziós terekben megvalósítható úgynevezett időugrásoknak — mondotta elöljáróban Vlagyimir Azsazsa. (Kevesen tudják — Vannak már ilyan műszereik? — Még nincsenek. Viszont vannak olyanok, melyek a földön kívüli civilizációk űrhajósainak landolását — földet érését — regisztrálják. Ezek iránt nyilván a magyar ufómegfigyelők is érdeklődnek majd... — A legújabb műszerünk a Sztalkcr-Ufo, mely öt érzékelővel rendelkezik. Segítségével is nagy a nyomtalanul eltűntek száma Oroszországban. Hányán eshettek közülük az ufósok fogságába az elmúlt esztendőben? — Mintegy 180 megfigyelőállomásunk, illetve központunk van szerte Oroszországban. Végleges adataink még nincsenek, az viszont kétségtelen, hogy évente legalább — egyelőre még meg nem erősített adatok szerint — két—háromezer embert vittek magukkal a földön kívüli civilizációk űrhajói. Persze ezeket az adatokat igen nehéz ellenőrizni. — A napokban a Moszkvai Televízió a Kalandok a tiltott zónában róla, hogy a hatvanas évek végén egy szovjet katonai dízelmeghajtású tengeralattjáróból tudományos kutatólaboratóriummá átalakított, a Verne-regények Nautilusának megfelelő "civil" tengeralattjárón tíz izgalmas expedíciót irányított, s csak ezután lett hivatásos ufókutató.) — A felfedező Alekszandr Karavajkin, aki a Vega laboratóriumunk munkatársa — folytatta Vlagyimir Azsazsa. — Karavajkin megcáfolhatatlan mérési adatok birtokában nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az egyébként jól mérhető időnek... fajsúlya is van, mely attól függően változik, hogy milyen fizikai és más hatások érnek egyes objektumokat, élőlényeket. — Ez a laikusok számára aligha érthető... — Részleteket nem árulhatunk el, hiszen az új fizikai mennyiségnek — az idő fajsúlyának — nemzetközi szabadalmazása még folyamatban van — jelentette ki Azsazsa professzor. — Azt viszont elmondhatom, hogy az idő fajsúlyváltozásainak regisztrálásával reprodukálhatók azok a korábbi események, melyek ezeket a változásokat kiváltották. Ha a kriminológiánál maradunk a példa kedvéért, műszeres méréssel tévedhetetlenül azonosíthatók lesznek majd a gyilkosok, illetve más bűnözők. akár a tőlünk húsz kilométernyire megjelenő ufók adatai is rögzíthetők. A műszer ultraviola és infravörös tartományban működik, de biológiai aktivitás-változásokat is regisztrálhat. — Ön legutóbb 2500 oroszországi ufómegfigyelésről tett említést. Tudtunkkal továbbra nyolcvanas évek végén egy, a Távol-Keleten bekövetkezett dalnyegorszki ufókatasztrófa részleteiről számolt be igen részletesen. Mindazoknak, akik huzamosabb ideig itt tartózkodtak, megváltozott a vérképük, sőt, zavarok álltak be májműködésükben. Felvetődik a kérdés: veszélytelenül látogathatók-e a magyarországi gabonakörök és más ufóleszálló helyek? — Óva intem a magyar ufókutatókat s leginkább a kiváncsi laikusokat attól, hogy huzamosabb ideig feltételezett vagy valós ufóleszálló helyeken tartózkodjanak! A birtokunkban lévő, már említett mintegy 2500 friss eset elemzésekor ugyanis arra a következtelésre jutottunk, hogy ezek közül legfeljebb két—három ufólátogatás színhelye volt veszélytelen! Az is igaz viszont, hogy itt hihetetlen dolgok történtek: a "tiltott zónába" lépők súlyos betegségekből gyógyultak föl, fekély- és rákbetegek születtek újjá. A magyarázattal mindmáig adósak vagyunk. Magunk sem tudjuk, mi okozta a csodát... (Vasárnapi Hírek) KALCIUM ÉS HORMONOK Dr. Spät András endokrinológus Európa-érme Szinte már közhelynek számit az a kijelentés, hogy a magyar orvosi kutatások világviszonylatban jó hírnek örvendenek. Mégis jóleső érzéssel tölti el a szakmabeli és a laikus szívét egyaránt, valahányszor hazai orvosok külföldi elismerésben részesülnek. így van ez most is, amikor arról értesültünk, hogy dr. Spät András, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének professzora rangos kitüntetést vett át Londonban. Arra kértem Spät professzort, mondje el, milyen fórum ítélte neki a díjat. — A díjat, az 1992. évi Európa-érmet az Angol Endokrinológiai Társaság ítélte nekem . Ez az első alkalom, hogy közép-európai kutató részesül ebben az elismerésben. Az Endokrinológiai Társaság tagjai klinikus és kutató endokrinológusok, vagyis a belső elválasztású mirigyek működésével foglalkozó szakemberek. — Milyen irányú kutatások nyerték el az angol tudósok elismerését? — Az az érzésem, hogy amikor magyar kutató kap egy ilyen díjat, akkor az elsősorban nem az ő személyének szól, hanem az kitüntető gesztus az ország azonos szakterületen dolgozó valamennyi kutatója számára. A magyar endokrinológusok hagyományosan nagy elismertségnek örvendenek. Hogy csak néhány példát említsek a közelmúltból és a jelenből, Szentágothai János akadémikusnak az agyalapi mirigy működésének szabályozásáról 1965-ben megjelent monográfiája nemzetközileg elismert és használt alapmű volt nagyon hosszú ideig. A monográfia alapját képező kísérleti munkát magas színvonalon folytatta az azóta már szintén világhírnek örvendő két Szentágothai-tanítvány: Halász Béla és Flerkó Béla akadémikus. A központi idegrendszernek a hormonelválasztásban betöltött szerepét, illetve a hormonoknak a viselkedésre kifejtett hatását vizsgáló hazai kutatások ugyancsak nemzetközileg elismertek. A mi munkacsoportunk nem az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek kapcsolatát tanulmányozza, hanem a hormonelválasztás biokémiai szabályozását. Munkánk határterületet képez a biokémia, az élettan és az endokrinológia között. Azt vizsgáljuk, hogy különböző ingerek, hormonok, idegi ingerületátvivő anyagok hogyan befolyásolják a mellékvesekéreg sejtjeinek működését. — Milyen konkrét eredményei vannak kutatásaiknak, és ezek közül mi az, ami a gyakorló orvos számára is hasznosítható lehet? — Munkánk az elmúlt tíz évben arra irányult, hogy megértsük, azok a hormonok és ingerületátvivő anyagok, amelyek kiváltják a biológiai választ, hogyan változtatják meg a sejt kalcium-anyagcseréjét. Eredményeink alapján érthető, hogy a sejt ingerlése során milyen mechanizmussal emelkedik meg a sejtplazmában a kalciumion-koncentráció, s. ez hogyan vezet fokozott hormonelválasztáshoz. Kutatásaink gyakorlati haszna nem közvetlen, de az ilyen irányú kutatások teszik lehetővé a sejt kalcium-anyagcseréjét befolyásoló gyógyszerek kifejlesztését. E gyógyszerek a sejtműködés rendellenességeiből fakadó kóros reakciókat mérsékelni tudják. Ilyen gyógyszerekkel már ma is rendelkezünk, ilyen például a sejt kalcium-felvételét gátló szívgyógyszer, a Corinfar. Szelényi Zoltán (Budapest) A HÉT 15
