A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-19 / 8. szám
HÍRMONDÓ A TISZTÁK Pozsonyban 1993. január 18-án magyar darabot láthatott a közönség a pozsonyi Hviezdoslav Színházban. Ilylyós Gyula Tiszták című drámáját adta elő a komáromi Jókai Színház, ha nem is telt ház előtt, de nagy sikerrel. Prikler László felvétele ezen az előadáson készült. Ismerősöm, az álmodo(zó) Ismerősöm álmodozó. Nem, nem álmodozó, inkább csak álmodó. Lefekszik, elalszik, s álmodik. Álmodik, s olykorolykor hihetetlen álmai vannak. Hol a múltba, hol meg a jelenbe röpíti az álma. Előfordul, hogy álma parlamentbe viszi. Szóval a Tisztelt Házba álmodja magát. Ismerősöm nagyon érdekes dolgokat lát-hall ilyenkor. A minap — újságolja — a Tisztelt Ház egyik 1906-os ülésszakára álmodta be magát... "A kormány, bármit mondanak is a nemzetiségi képviselők, foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel is. Mikor a kormány programja egyik alapfeltételéül azt állítja fel, hogy az adminisztrációban a népjólétnek fokozottabb gondozása lesz a célja, midőn kivánja a közélet és az adminisztráció tisztaságát, a pártatlanságot megvalósítani, akkor ebből egy nagy rész a nemzetiségekre esik." Ilyeneket hallott ismerősöm. "Hiszen minden jogintézményünk, a mi magánjogunk, a mi közszolgáltatásokra vonatkozó törvényeink, szóval összes jogintézményeink a jogegyenlőség elvére vannak fektetve, legalább a tekintetben, hogy nemzetiségi szempontból semmiféle különbséget nem tesznek." A helyeslő közbekiabálásoktól (meg a másfajtáktól) nem tudott ott, a képzeletbeli (álombéli) parlamentben elaludni. Azután ilyeneket hallott ismét: "Én nem vagyok képes teljesíteni azt, hogy a középfokú hatóságoknál, ahol az adminisztráció fejlődésével mindinkább és mindinkább arra kell súlyt fektetni, hogy szakszerűen képzett egyének kezeljék az adminisztratív teendőket, a nemzetiségi törvénynek azt a kívánalmát, hogy ugyanazon a nyelven hozassák meg a határozat, a mely nyelven be van adva a kérvény." "...azokat a sarkköveket megmozdítani nem engedjük, a melyek az állameszme érvényesítését biztosítják." No, itt igencsak helyeseltek a honatyák. A zsivaj el sem ült, de ismerősöm azért néhány felszólalást, közbekiáltást meghallott, s megjegyzett. — Nem szavakat, hanem tetteket kérünk. Nemzetiségi gimnáziumot követelünk. — Hát még mi kellene! Erről ne is álmodjon! (Tévedés ne essék: ezt nem az ismerősömnek mondták!) — Ha pedig nem lesz gimnázium, én és minden nemzetiségi képviselő társam ellene leszünk minden kormánynak és minden iránynak! Itt a nagy zajból csak nehezen ismerte fel ismerősöm ismét az imént felszólaló hangját. — Mekkora lármát csapnak itt egy nemzetiségi gimnázium miatt, hát még ha nemzetiségi egyetemet kérnénk. Na itt már inkább csak a derültség váltotta ki a hangzavart. — Nemzetiségi parlament nem kellene? — Majd meglátom a szellemeskedő urak később mit beszélnek! Az álmodásnak itt vége lett. De nem örökre. Ismerősöm valamelyik este, éjszaka ismét parlamenteset álmodott. Ha akarnám sem tudnám elmondani részletesen az ismerősöm által látottakat-hallottakat. Nem árulta el. Azt sem, melyik időben játszódott az álom. De valamit motyogott a történelem önmagát ismétlő jellegéről, meg arról, hogy azért eltelt már az első álom óta jópár évtized, tehát illett volna tanulni valamit. Legalább a sérelmeken való felülemelkedés művészetében kellett volna tökéletesednünk. Szóval semmi részleteset nem szólt az álomról. Csak úgy foghegyről odavetette, hogy úgyis olvashattam az elhangzottakat az újságban. Meg azt is mondogatta, hogy hagyjam, őt tovább aludni most. Hátha álmodik valami megoldást is. Lehet, hogy ismerősöm mégiscsak álmodozó? Az álmokat lejegyezte: (görföl) A Szondy György BARÁTI KÖR 1992. január 15-én megalakult az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Szondy György Baráti Köre. Alapító tagjai: dr. Zalabai Zsigmond, dr. Hun&’k Péter, Molnár Imre, Révész Ferenc, dr. Csáky Károly, dr. Zsolnay Ernő, Tenczel István, Csáky Pál, mérnök, dr. Berta Sándor, Varga Imre, Turcsan László, Huncsík Pál, mérnök, Danis Ferenc, mérnök, dr. Kiss László, dr. Kádasi Lajos. A Baráti Kör a volt diákok és a támogató tagok önkéntes társas köre. A Baráti Kör célja, hogy összefogja mindazokat, akiknek szívügyük gimnáziumunk jelene és jövője. Célja, hogy összefogja iskolánk volt diákjait, ápolja az alma máterhez fűződő kapcsolatukat, anyagi és erkölcsi támaszát képezze ennek a nagy múltú nemzetiségi iskolának. Céljai közt szerepel az iskola volt diákjainak bemutatása a nyilvánosság felé, évkönyvek kiadása, egy enciklopédia összeállítása, iskolánk történetének könyvalakban való megjelentetése. A Baráti Kör szeretné elősegíteni az iskola diákjainak sokoldalú képzését főleg az idegen nyelvek elsajátítása terén, szeretne kidolgozni egy, a tanulást elősegítő ösztöndíjrendszert jelenlegi és majdani diákjai részére. Céljai közt szerepel az iskola volt diákjainak felkutatása a világ minden részében, valamint a világon már létező baráti körökkel való kapcsolat felvétele. Iskolánk sok diákja ma számos országban jelentős, fontos pozícióban bizonyítja, hogy iskolánk magas színvonalon volt és van. Ha csak a Baráti Kör alapító tagjainak névsorára tekintünk, már láthatjuk, hogy napjaink irodalmában, politikájában, tudományában mindenhol ott vannak a volt Ipolysági diákok. Iskolánk szeptemberben ünnepli alapításának 80. évfordulóját. A Baráti Kör szeretné, ha iskolánk ebből az alkalomból nyíltan, szabadon, a világnak megmutatva önmagát ünnepelné meg ezt a jeles eseményt. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik eddig is támogatták Alapítványunkat. Reméljük, hogy a közeljövőben még többen lesznek olyanok, akik szívügyüknek tekintik iskolánk támogatását. Számítunk minden volt diákunk, ipolysági lakos, áldozatkész ember támogatására. Bankszámlaszámunk: VÚB Levice, exp. Šahy, č. ú. 28036-152/0200, illetve Magyarországon a Budapest Bank RT 371-11159 bankszámlaszám. Révész Ferenc A HÉT 9
