A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-02-12 / 7. szám

repülőtérre. Egy utolsó pillantást vetett a jachtokkal telecicomázott öbölre, megszorította a táskát és csillogó szemmel búcsúzott a Cote d’Azur nem mindennapi látványától. — Megérkeztünk — mondta a sofőr. Lester azonnal a gépek indulása után érdeklődött. Az övé fél óra múlva rajtol. Ennyi elég lesz ahhoz, hogy néhány apró­ságot elintézzen. A biztonság kedvéért a táskát leadta a pogy­­gyászosztályon. Ki tudja? Ha valakinek eszébe jut a kijáratnál megmotozni az utasokat... Röviddel később a hangosbe­szélő a gépbe szólította a Rómá­ba utazókat. Lester szinte berob­bant a gépbe, és rázuhant az első szabad ülésre. Végre! Gon­dolatai mégis állandóan a táska körül jártak, amely most ott zöty­­kölődik a többi csomag között. Jön majd, jön azon a gyönyörű­séges forgószerkezeten, ő nyu­godtan leemeli és — THE END. A stewardess ezalatt monoton hangon közölte az utasokkal: — Oltsák el a cigarettákat, szorítsák meg az övét, néhány pillanat múlva rajtolunk. A gép motorja felzúgott: elhagy­ták a kifutópályát. Ekkor újra bekapcsolták a hangosanbeszé­­lőt. Ezúttal egy férfi hangját hallották: — Mindenki maradjon a helyén. Visszatérünk a repülőtérre. Mel­lette mindenki beszólt. Nóhányan megijedtek, nóhányan nevettek. Amikor földet értek, mindenki a kijárat felé tódult. A rendőrök azonnal egy különterembe terel­ték az utasokat. A főnökük türel­mesen magyarázgatta: — Mi azt az értesítést kaptuk, hogy az egyik táskában bomba ketyeg. Nyugalom, nyugalom, megakadályozzuk a katasztrófát. Mindenki vegye a kezébe a táskáját, csomagját és nyissa ki. Ennyi az egész. És a csomagok máris megér­keztek. Az utasok többsége gyor­san felsorakozott, hogy végrehajt­sa a parancsot. A vizsgálat meg­indult. Lester üveges szemmel nézte a szürke nejlonnal áthúzott táskát. Senki sem nyúlt utána. A fiatalember észrevétlenül kifordult az ajtón. ‘ Ebben a pillanatban a rendőrök a táskára vetették magukat és a tűzszerészek munkához láttak. Csudára jó kis tréfa, gondolta magában Lester, mit találnak majd? 200 000 frankot és egy vacak ébresztőórát, amely ke­tyeg. Ez az átkozott ketyegés fosztotta meg a zsákmánytól, vigye el az ördög. Mit lehet tenni? Megiszunk valamit az első biszt­róban... Stauffenberg Múzeum Lengyelországban Adolf Hitler egykori főhadi­szállásán, a Lengyelország északkeleti részében levő Ketrzyn melletti Wolfs­­schanzén, múzeumot ren­deznek be Claus von Stauf­fenberg ezredes emlékére, aki 1944. július 20-án a főhadiszállás tanácskozóter­mében a merényletet elkö­vette a náci vezér ellen. Hitler, mint ismeretes, csak könnyebben sérült meg. Sta­­uffenberget többedmagával 24 órán belül kivégezték, és a sikertelen merénylet a hitleri vérbíróságok kegyet­len megtorlását indította el. Annak idején mintegy 5000 ember élt a főhadiszál­lás épületegyüttesében, ame­lyet 8 méter vastagságú be­tonfal vett körül. A németek visszavonulásukkor felrob­bantották az egész főhadi­szállást Most vegyes társa­ság alakult a múzeum léte­sítésére. Tadeusz Wazynski, a Wilczy Szaniec (a Wolfs­­schanze lengyel elnevezése) lengyel társaság elnöke ki­jelentette, nincs szó arról, hogy Disneylandet építené­nek, és négycsillagos szál­loda sem épül. Távolabb a létesítendő múzeumtól lesz ugyan egy szerényebb igé­nyű hotel, de a látogatók jobban teszik, ha az éjszakát abban a barakkban töltik, amely valamikor a Wehr­macht tisztjeinek adott szál­lást — mondotta. A már most is turisztikai attrakciónak számító egyko­ri Wolfsschanzét évente mintegy kétszázezren láto­gatják meg — 60 százalékuk lengyel, 30 százalékuk pedig német. A Stauffenberg Mú­zeum létesítésével egyidejű­leg filmet készítettek a ná­ciellenes mártír ezredes éle­téről, és rövidesen könyv jelenik meg róla. A múze­umban állandó kiállítás mu­tatja majd be az európai náciellenes mozgalmak tör­ténetét. Omar Sharif A hatvanegy éves filmsztár azt vallja, hogy az a legszebb az öregségben, hogy végre való­ban jó szerepajánlatokat kap. A producerek hosszú éveken át nem hitték, hogy Sharif karak­terszerepek eljátszására is al­kalmas. Sokáig úgy tartották számon, mint aki sikereit pusz­tán a külső megjelenésének köszönheti. Omar Sharif 1932 áprilisában született Alexandriában, valódi neve Michael Chalhoub. Akár kiváló matematikus vagy sikeres kereskedő is válhatott volna belőle, szülei akarata ellenére azonban a színészetet válasz­totta. Amikor feleségül vette az egyiptomi filmszínész nőt, Faten Hamamat, felvette az iszlám vallást. A nagyvilág a Lawrence of Arabia című sivatagi eposzban ismerte meg, és az alakftásáért nyomban el is nyerte az Oscar­­dljat. Azóta jobbnál jobb szere­peket játszott el, többek között dr. Zsivágót. INNEN-ONNAN Hajlandó volt Gerard Noel fran­cia fotós fényképezőgépe elé állni a világ legfiatalabb vallása, a kaodaizmus 72 éves főpapja. A nagymester, aki ifjú korában a francia hadsereg őrmestere volt, ezzel meglepte paptársait, mert eddig sohasem hagyta el fényes nappal a sötét kolostori szobát. XXX Az örökifjú Tony Curtis rajongóit nem riasztja el, hogy ma már 67 éves, ősz mozihősről, a nők bálványáról egyik volt szeretője nem éppen hízelgőén nyilatko­zott. A “minél fiatalabb, annál jobb’ alapon barátnőkre vadá­szó hollywoodi veterán Gitté szerint egy valóságos emberi alkatrész-raktár. Tupizott a ha­ja, kontaktlencséje van, nagyot­halló-készüléket visel, s akkor még csak a fejéről beszéltem" — vallotta az exszerető. De Curtis csak kacag: az amerikai haditengerészetnél, no meg az ágycsatákban már alaposan meg edződött. XXX Francis Bacon angol festőmű­vész egész vagyonát, amely mintegy 11 millió fontot tesz ki, kebelbarátjára, John Edwardra hagyta. A 43 éves Edward tizenöt éven át volt barátja a 82 éves korában elhunyt festőmű­vésznek, és többször modellt állt neki. Az autodidakta művész 1929-ben kezdett foglalkozni festészettel, de hosszú évekig nem volt sikere. Miután világhír­névre tett szert, az egyik képét a 80-as években 5,72 millió dollárért vették meg. Liz csatasorban Liz Taylor alaposan beolvasott a 8. Nemzetközi A IDS-konfe­rencián, és bizony Bush-t sem kímélte, mert szerinte egy szalmaszálat sem tett kereszt­be az AIDS-szel kapcsolatban. — Nem hiszem, hogy Bush akár egy lépést is tett volna ez ügyben, szerintem még azt sem tudja, hogyan kell helye­sen leírni a szót — mondta Liz. A válásairól, házasságairól, fogyókúráiról, olykor szerepei­ről ismert Liz Taylor már évek óta az AIDS ellen küzdők csatasorának egyik vezér­alakja. A HÉT 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom