A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-05 / 6. szám
MINERVA "AZ ŰRKORSZAK ÉPÍTÉSZE" avagy "A VILÁG MEGMENTŐJE" Maga az egyéniség, s az alkalom is arra kötelez, hogy méltó szavakkal és méltó módon emlékezzünk meg minden idők egyik legnagyobb tudósáról, Kármán Tódorról. Álljon itt tehát a kortárs és tudósóriás-társ, Teller Ede vallomása, aki egy korábbi interjújában a következőképpen jellemezte Kármán Tódort: "Én még soha életemben nem találkoztam olyan nagytudású emberrel és olyan lángeszű feltalálóval, mint Kármán Tódor. Számára nem létezett olyan műszaki probléma, amelyet meg ne értett volna, s amelyet meg ne tudott volna oldani. Kármán Tódor elévülhetetlen érdemeket szerzett a repülőgépgyártás és a rakétatechnológia kifejlesztése terén. Ez nem jelent se többet, se kevesebbet, mint hogy Kármán Tódor tudományos munkássága nélkül a II. világháborúban nem sikerült volna megverni a németeket. Aki nem hisz abban, amit állítok, annak megismétlem: Ha nem lett volna az a zseniális magyar tudós, az a zseniális magyar feltaláló, akit Kármán Tódornak neveznek, s akinek Amerika az egész légierejét köszönhette, akkor ma az egész világot a német fasizmus uralnál!!" Másodszor fordul elő, hogy amerikai postabólyegen magyar kiválóság képe látható. Ezelőtt négy évtizeddel Kossuth-bélyeg jelent meg a szabadsághősöknek szentelt sorozatban. Most pedig Theodore von Kármán (sic! — hiteles magyar "Á" betűkkel) szerepel a legújabb 29 centes bélyegen. Mellette egy űrhajó-rakéta látható, amelynek az atyja volt. A bélyeg kapcsolt szelvényei rövid ismertetést nyújtanak Kármán Tódor "űrrakéta-tudós" kilétéről és munkásságáról, akit a szöveg az "űrkorszak építészének" nevez. Az ifjú Kármán Tódor már a szülői házban a tudomány légkörében élt: apja a modern közoktatás egyik úttörője volt, a középiskolai rendszer reformálója, aki érdemeiért nemességet kapott a királytól. Innen ered a külföldön használt "von" előnév. Először a budapesti műegyetemet, majd a göttingai egyetemet végezte el "Theodore von Kármán". Ezt követően Németországban, majd Amerikában folytatta kutatómunkáját az űrhajózás terén. A legmagasabb szaktudományi körökben jegyzett munkássága olyan abszolút úttörő vívmányokat eredményezett, amelyekből végül is az űrrakéták szerkezete és kezelése származott! A NATO keretébe tartozó "Légügyi Tudományok Kutató Testületé" elnöke lett. Szerepénél fogva ún. "azonosítási" rangba, azaz 3 csillagos tábornoki rangba emelkedett, hogy ennélfogva a légierők "Tanácsadó Bizottságának" állandó tagja lehessen! Amerika valamennyi legmagasabb nemzeti kitüntetését megkapta; "Amerika Érdemrendje" (1946), "Szabadság Érdemrend" (1956), "A Tudomány Nemzeti Érdemrendje" (1963). Ezen utóbbi kitüntetés első birtokosa lehetett. (A jutalmazó maga Kennedy elnök volt.) Ezenkívül angol, francia, belga és más kitüntetések tulajdonosa volt. Tudományos dolgozatai négy kötetben láttak napvilágot, még 1956-ban. Ezt egészítette ki egy pótkötet, amikor az utóbb említett kitüntetést kapta, s amelyet követően hamarosan meghalt Washingtonban. CZÚTH JÁNOS AZ ORVOS VÁLASZOL B. László olvasónk amiatt aggódik, hogy a testszerte megjelenő apró bőralatti csomók, a "zslrmirigyek" nem rákos megbetegedés jelei-e. A bőralatti zsírszövet sejtjeiből keletkező zsírdaganat (pontatlanul: zsírmirigy) a bor egyértelműen jóindulatú, azaz nem rákos jellegű elváltozása. A zsírszövet, mely vékonyabb-vastagabb réteget képez testünk egész felszíne alatt, nem csak passzív, zsírtároló szerepet tölt be. Aktívan vesz részt a test anyagcseréjében, az energiában gazdag zsiradék tárolásában, és szükség esetén annak mobilizálásában is. Elhelyezkedésével, bizonyos tipikus helyeken való felszaporodásával hozzájárul a férfi, illetve női test jellegzetes külalakjának kialakításához is. A zsírszövet, a többi szövethez hasonlóan, sejtekből épül fel. A zsírsejt a mikroszkóp alatt jellegzetes képet mutat: a nagy középponti zsircsepp oldalra szorítja a sejtmagot és a többi sejtszervecskét, s így egy könnyen felismerhető "pecsétgyűrű"-sejt alakul ki. Ilyen sejtek alkotják a zsírdaganatot is. Keletkezésének oka — mint általában a többi daganatnál sem — nem teljesen tisztázott. Annyi bizonyos, hogy gyakrabban fordul elő a férfiaknál. Nem ritkán hasonló daganatok figyelhetők meg a család többi, vérségi kötelékben levő tagján is — ami valószínűleg a zsirdaganat képződésére való hajlam öröklődését jelzi. Maga a zsírdaganat nem fáj; inkább kozmetikai, esztétikai kellemetlenség mint betegség. Leggyakrabban a bőr alatti kitapintható csomó (borsó-, mogyoronagyságú) formájában jelenik meg, de lehet rövid nyele is, mint a cseresznyének. Fontos ismertetőjele, hogy nincs összenőve a környezetével, azaz a bőr alatt mozgatható. Eltávolítására akkor van szükség, ha olyan helyen nő, ahol állandó ingerlésnek van kitéve (hajlatok), vagy viselőjének lelkileg okoz kellemetlenséget, például a ruhával, fürdőruhával nem fedhető testfelületen. Ilyen esetben a sebész egy alig fájdalmas metszéssel eltávolítja a daganatot. Minden eltávolított daganat kötelezően szövettani vizsgálatra kerül, melynek "negatív" eredménye biztosan kizárja a rákos eredetet. Mivel a daganat keletkezésének elsődleges oka nem ismert, az arra hajlamos egyéneknél, sajnos nem áll módunkban az újabb zsírdaganatok kifejlődését megakadályozni. Olvasónk számára vigasztaló az lehet, hogy ez az elváltozás jóindulatú, az életet nem rövidíti meg, s a kor előrehaladtával egyre kisebb az esélye újabb zsírdaganatok megjelenésének. Dr. K. L. ■ A HÉT 15
