A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-22 / 4. szám

MINERVA Zöld menetrend 1993 A következő esztendő várható világpolitikai, társadalmi és gazdasági folyamatait elemző, A világ 1993-ban című kiadvány, mely a The Economist kiadóvállalat gondozásában jelent meg, nem feledkezik meg földünk egyik legégetőbb kérdéséről, a környezetről sem. John Hemming, a Királyi Földrajzi Társaság igazgatója a riói Föld-konferencia ajánlásaiból kiindulva vetíti előre, melyek lesznek 1993 elsődleges környezetvédelmi feladatai. Bár a szerző úgy véli, a konferencia nem érte el valamennyi kitűzött célját, a résztvevő 150 nemzet képviselői számos erőteljes és kötelező érvényű ígéretet tettek, amelyek megvalósítá­sát szigorúan ellenőrizni kell az új esztendő­ben. A konferencia legfontosabb dokumentumai az éghajlati változásokról és a biológiai sokféleség megőrzéséről szólnak. Minden országnak rendszeresen be kell számolnia arról, hogyan sikerült visszaszorítania az energiafogyasztást és kevésbé szennyező esz­közökre áttérnie a közlekedés, ipar és ener­gia-előállítás területén. Valamennyi megjelent elkötelezte magát egy 500 oldalas terv végrehajtása mellett, amely biztosítja a fenntartható fejlődést a XXI. századra. Az ENSZ vállalta, hogy létrehoz egy Fenntartható Fejlődés Bizottságot, amely­nek azonban nem lesz végrehajtó hatalma, így nem marad más hátra, mint hogy nem kormányzati szervezetek kényszerítsék az országokat a kötelezettségvállalások megva­lósítására. Ebből a szempontból fontos lehet az a konferencia, amelyet John Major brit kormányfő a környezettel foglalkozó nem kormányzati szervezetek számára hívott össze 1993 közepére. További politikai cél a környezeti szempontok érvényesítése a jelen­legi és későbbi GATT-tárgyalások során. A tárgyaló felek nem engedhetik meg a környe­zeti vandáloknak, hogy egyenlőtlen versenyt folytassanak azokkal, akik tiszteletben tartják a fenntartható fejlődésre vonatkozó ígéreteket. A Világbank és más segélyszervezetek pro­jektjeinél szigorítani kell a kömyzetvédelmi értékelést és a helyi önkormányzatokkal való konzultációt. 1993-ban el kell érni, hogy a környezetvé­delmi megközelítés bevonuljon a tömegkom­munikációba és az osztálytermekbe. A riói konferencia ajánlásainak kidolgozói közül sokan kardoskodtak a környezetvédelmi büntetés bevezetése mellett. 1993-ban várha­tóan néhány felvilágosult kormány bevezeti a szénadót. Az iparosodó "második világ", Kína és a volt szocialista országok, a világ legnagyobb szennyezői azonban túl szegények ahhoz, hogy ezt az adót leróják. A ’93-as zöld előrejelzés szerzője azért elismeri, hogy több keleteurópai kormány, sőt, Kína is tudatában van annak a szennyezésnek, amelyet piszkos szenükkel, veszélyes nukleáris erőműveikkel, katasztrofális fejlesztési terveikkel okoznak. Ezek nyugati segítségért folyamodnak a károkat csökkentő új technológiák bevezetése érdekében. Ha a környezet tisztábbá tételét beépítik az ezeknek az országoknak nyújtott segélyprogramokba, az nagyon fontos előre­lépést hozhat 1993-ban. A demográfiai robbanás érzékeny témának tűnt a riói Föld-csúcs számára, pedig ha ez párosul a fogyasztás növekedésével, a kiad­vány szerint a létező legnagyobb veszélyt jelentheti a környezetre. A lakásépítés új lehetőségei A megszűnt állami támogatás és a kedvezményes hitelfolyósítás után új lehetőség nyílik a lakásépítés meg­könnyítésére, amelyet a Tt 310/1992 sz. törvénye szabályoz. Ennek lényégé a szerződésben meg­határozott időre lekötött lakásépítési takarékosság, amely által az építkezők kedvezményes bankkölcsönhöz juthat­nak. A szerződött betétekhez 3 száza­lékos kamat járul, a hitelkamatok pedig 6 százalékosak. A Tt 400/1992-es rendelete szerint a betéteket évenként 40 százalékos ta­karékossági prémium gyarapítja. A takarékosság folyamatában a hitel­­felvétel akkor válik esedékessé, amikor a betét eléri a szerződésben rögzített határértéket, amelynek az 50 százaléka képezi a felvehető hitel összegét. E lehetőség érvényesítése céljából jött l^tre Szlovákiában az első ÉPÍT­KEZÉSI TAKARÉKBANK Rt. olyan részvényesekkel, mint az osztrák RE­­IFFEISEN BANKSPARKASSE és a német BAUSPARKASSE SCHWÄ­BISCH HALL pénzintézetek, amelyek mindkét országban évtizedeken át ered­ményesen segítik az egyéni lakás­építést. Az említett intézmények a megvaló­sult és tervezett lakóházakról évente színes tervgyűjteményt adnak közre, de havonta szaklapokban külön is propa­gálják "termékeiket", és tanácsokat, ötleteket adnak az építkezni szándéko­zóknak. Reméljük, hogy e kiadványok nálunk is hozzáférhetők lesznek, mivel az új takarékbank bizonyára több kirendelt­séget nyit majd hazánk területén. Az elmondottakhoz kapcsolódva kö­zöljük a mellékelt házrajzot, melynek külső mérete 8,0x10,1 m, alapterülete 81,0 m2, beépített tömege teljes alá­pincézessél 610,0 m3. Alaprajzi elrendezése: — földszint, előtér 5,7 m2 (1), WC 1,6 mz (2). éléskamra 1,9 m2 (3), konyha 10,7 m2 (4), étkező 7,7 m2 (5), lépcsőtér 8,6 m2 (6), lakószoba 30,0 . . 2 — tetoter, erkely 3,6 m (8), hálószoba 12,9 m2 (9). hálószoba 11,3 m2 (10), pihenő 8,4 rrr (11), hálószoba 7,8 rrr (12), fürdőszoba 6,6 m2 (13). Az alagsorban helyezhetjük el a központi fűtést, illetve a tárolóhelyisé­geket. Az épületet nyeregtető fedi. Szerke­zeti állékonyságát a főfalakon nyugvó közép és talpszelemenek biztosítják, így a kötögerendák nélkülözhetők, és jóval kevesebb faanyag fogy. A megadott terjedelmi mértékek sze­rint az épület nincs túlméretezve, egyszerűségében is kedvező formájú helyiségei ésszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Élhelyezési iránya kelet, szélessége révén keskenyebb telken is megépíthe­tő. Kurucz Nándor A HÉT 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom