A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-17 / 29. szám

SZÓL A RÁDIÓ Bencés alapiskola Komáromban Szeptemberben Sziovákia-szerte magyar egyházi iskolák is megnyitják kapuikat Már egy éve, hogy kisebb falvakban és nagyobb városokban egyaránt folynak az előkészületek. A lelkes iskolaalapítók azonban akadályok sorába ütköztek. Az egyház vagyonát rendezni hivatott törvény nem bír megszületni, ellenállás tapasztalható a helyi iskolák pedagógu­sainak a körében, és nem utolsósorban a szülők is bizalmatlanok, amin nem lehet csodálkozni, hiszen vajmi keveset tudnak az egyházi iskolákról. Komáromban a következő tanévben bencés szellemiségű alapiskola nyílik. Azt hihetnénk, hogy ahol három nagy létszámú alapiskola is működik, igazán nem lehet gond egyházi iskolát alapítani, hiszen az nem veszélyeztetné az állami iskola létét. Viszont Maitz Klárának, akitől az iskola ötlete származik, és megvalósításán is sokat fáradozott, más tapasztalatai vannak. — Sajnos, a fiatal szülők nem tudják pontosan, ml Is az az egyházi iskola, miben különbözik az államitól, ezért nem is mutattak kölönösebb érdek­lődést iránta. A Komáromi Lapok­ban is közzétettünk egy felhívást, a templomban is elhelyeztünk szó­rólapokat, de a visszajelzések nem voltak tömegesek. Talán ott követ­tünk el hibát, hogy nem magyaráz­tuk el részletesen a szülőknek, hogy mit Is szeretnénk. — Akkor most itt az alkalom, hogy megtegye. — Olyan iskolát szeretnénk lét­rehozni, ahol a természettudományi tantárgyak jó színvonalú oktatása mellett a humán műveltség elsajá­títására és nevelésére helyeznénk a fő súlyt. Tehát nemcsak oktatni kell, hanem elsősorban nevelni. Nevelni mindarra, amit a keresztény műveltség megkövetel, amitől az ember emberré válik. A szépnek, a természetnek a szere te tere, az egymásra való odafigyelésre tanít­juk majd a nebulókat olyan szel­lemben, ahol a tulajdonképpeni főparancs érvényesül majd. Ez rendkívül egyszerű, mert itt semmi más nem szükséges, csak az, hogy az emberek megértsék: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, és amit nem akarsz, hogy veled te­gyenek, te se tedd mással. Pici kortól kell megmagyarázni a gyer­meknek, hogy az életben, függet­lenül attól, milyenek az anyagi lehetőségeink, páratlanul sok szép dolog van. Attól még az életem nem fölösleges élet, sőt, még csak nem is alacsonyabb rendű, ha nincsenek millióim, ha nincs emeletes palotám. Bizony elfelejtettük, hogy a termé­szet legapróbb részletében, s ben­nünk emberekben is annyi csodá­latosat lehet találni. Az elmúlt években csak az anyagiakat haj­szoltuk, s közben a családok élete tönkrement, kulcsos gyerekek kó­borolnak az utcákon, csonka csa­ládokban szenvednek a lelkileg sérült gyerekek. Mi ezen szeretnénk változtatni. Ami az iskolánkat illeti, hozzánk bármilyen felekezethez tar­tozó gyermek jöhet. Nem kritérium, hogy csak megkeresztelt, vallásos családban felnövő gyermek lehet iskolánk tanulója. Az ilyen megkü­lönböztetés nem jellemző az egy­házakra. Magam is egyházi elemi iskolába jártam, zsidó, református, evangélikus osztálytársaim voltak. Az a lényeges, hogy olyan szelle­miséget, olyan emberi közelséget alakítsunk ki a gyermekek között, amelyre egy szép és igaz társa­dalmat lehet fölépíteni. — Iskolájuk a bencés hagyomá­nyokból fog meríteni, s köztudott, hogy a bencés iskolának gazdag múltja van Komáromban. — Az iskola szervezéséhez azért kezdtem, mert az én életemet is áthatotta a bencés szellemiség. Szüleim is bencés diákok voltak, sőt, a férjem is. Azt szeretném továbbadni az eljövendő generáci­ónak, amit tőlük kaptam. Klasszikus humán műveltségükből szüleim, nagyszüleim és a férjem is minden élethelyzetre tudtak maguknak út­mutatást meríteni. Hiába lettek vol­na ők jól képzett szakemberek a maguk szakmájában, nem lehettek volna teljes értékű emberek, ha nem kapják azt a klasszikus humán műveltséget, amelyet a bencés iskolák mindenkor nyújtottak. — Hány osztállyal indulnak, és kik fognak tanítani az iskolában? — Egyelőre csak két osztályt sikerült visszakapnunk a Mariánum épületében. Az épület neve is mutatja, hogy valaha az egyházé volt. Jelenleg az iskolaügy használ­ja. Ha a jövőben sikerül visszakap­nunk az egészet, több osztályt nyithatnánk egyszerre. A pedagó­gusok kiválasztása nem volt könnyű. Nagyon kevés pedagógu­sunk van, aki a kívánt szellemben tudna oktatni. Alapos megfontolás után három világi pedagógust vá­lasztottunk ki, a hitoktatást a bencés atyák vállalják. — A szellemiségen túl még miben fog különbözni az iskola az állami iskolától? — A pedagógiai módszerében. Az ún. Zsolnai, illetve Tolnai mód­szer alapján folyik majd az oktatás. A gyermek nem kap házi feladatot, az iskolában a délutáni foglalkozá­son mindent megtanulhat. A szü­lőknek már csak arról kell elbeszél­getniük csemetéjükkel, mi is történt az iskolában. Ezenkívül az intenzív nyelvtanulásra szeretnénk össz­pontosítani a figyelmet. Elsősorban a német és az angol nyelvre gondoltunk, de ha lesz rá igény, más idegen nyelvet is beiktatunk. A matematikában pedig a Japánban elterjedt ún. szorobán logikai fej­lesztő módszert alkalmazzuk majd. Ahol ezzel a módszerrel oktatnak, nagyon jók az eredmények. Kiskor­ban a gyerekek könnyen tudnak nagy számokkal műveleteket vé­gezni. Lényegében visszatérünk oda, hogy a gyermek ne felejtsen el fejben számolni. Erre is szükség van, mégha a komputer sok min­dent megold is az ember helyett. Nagyon bízom abban, hogy hama­rosan megtörik a szülők ellenállása, eloszlik a bizalmatlanság. Jelei máris mutatkoznak, hiszen amikor júniusban megkaptuk az oktatás­ügyi minisztérium beleegyezését az iskola megnyitásához, máris többen jelezték, hogy szeptembertől ők is szeretnék csemetéjüket a bencés iskolába járatni. TÓTH ERIKA (Elhangzott a rá­dió magyar adá­sának Pedagó­gusnapló című műsorában) A HÉT 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom