A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-20 / 47. szám
GYERMEKSAROK Volt egyszer egy szegény ember, s volt neki egy szürke lova. Nagyon unta már a lovacska, hogy mindig egyedül húzza a szekeret — s megkérte a gazdáját, engedje világgá, majd ő kerít magának társat. S úgy is tett: elindult, ballagott réten át, mezőn át, de bizony lovat egyet sem látott. De meglátott egy rókalyukat! Mindjárt odafeküdt a lyuk mellé, és meg se mozdult. Odabent a rókalyukban egy öreg róka lakott a fiával. Egyszer csak a rókacsemetének eszébe jutott, hogy kidugja a fejét a lyukon, s megnézze: süt-e a nap. De bezzeg viszszahőkölt ijedten. A lyuk szájánál valami rettentő nagy, szürkésfehér folt takarta el az eget; azt hitte, hogy a hó esett le. És szaladt vissza az anyjához. — Jaj, nem lehet most kimenni, nagy hó van odakint! — kiáltotta. — Ej, miket beszélsz! — dohogott az öreg róka. — Hiszen éppen nyár van, nyáron pedig nem esik hó! S nagy mérgesen ő maga nézett ki a lyukon — s mindjárt látta, hogy a szürke ló fekszik ott. Igen ám, de most mit tegyenek? Ha ott hagyják feküdni, még azt se látják meg odabentről, hogy a nap süt-e kint, vagy a hold világít. Aztán gondolt egy nagyot, kimászott valahogy a maradék kis résen, és elment a farkaskomához. — Kedves komám — mondta —, ha jó pecsenyét akarsz, gyere hozzám, ott fekszik a barlangom előtt, de sehogy se fér be a lyukon, a te barlangodba talán belefér! A farkas megörült nagyon, de nem mutatta. Kerüljön csak hozzá a pecsenye — gondolta —, abból többet nem eszik a róka! S odavágtattak a rókalyukhoz. A szürke ló még mindig ott feküdt. A farkas meg nézte, s nagyokat nyelt. — Jó falat..., nagy falat! De hogyan kéne az én barlangomhoz húzni? — kérdezte. — Megmondom én! — válaszolt a róka. — Kössük a ló farkát a farkadhoz, úgy könnyen elviheted. S máris ugrott, hozta a kötelet, és a farkas farkát a szürke ló farkához jó erősen odakötötte. Azután nagyot kiáltott. Húzhatod már, koma! S a farkas húzta is, vonszolta, majd megszakadt belé. Hanem amint javában erőlködött, a szürke ló hirtelen felugrott, s elkezdett vágtatni. A farkas meg, mint a zsák, csak úgy csapódott, hengergőzött utána. így értek haza, a szegény ember házához. — Megjöttem, édes gazdám, hoztam magamnak társat! — nyerített a szürke ló. De bizony a farkasban már cseppnyi élet sem volt. A szegény ember mindjárt megnyúzta, a bőrét eladta, azon meg vett egy másik lovat. Nem is panaszkodott többé soha a szürke lovacska. Most már neki Ls volt párja. Az istállóban együtt aludtak, együtt húzták a szekeret, s ha nagyon megéheztek, kaptak fél zsák zabot. Ha majd a zabot megették, én is tovább mondom a mesét! (Magyar népmese) ADASHIBA Vagy mégsem? A hiba semmiképpen sem a Te készülékedben van! Ugyanis ha a három készüléket bekapcsolod, csak kettőn lehet venni az adást, mert a harmadik nincs hozzákötve az antennához. Melyik kettőn nézhető a műsor? MADARSEREGLET A baloldalt és a jobboldalt látható seregletet nai a madarak alkotják, de mind a két oldalon talái szárnyas, amelyik a másik oldalon nem jelent meg. távolmaradók? ató két-két olyan MelyeK a A HÉT 27
