A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-24 / 30. szám
"...hogy mi, magyarok, szabad polgárok lehessünk... " Rendhagyó találkozót szervezett május utolsó napjaiban a Mécs László Népfőiskola lelkes csapata. Eredetileg Mécs Imrét, az SZDSZ politikusát kívánták vendégül látni, a népfőiskola névadójának rokonát, hogy ünnepélyes keretek között kinevezhessék a múlt év októberében alakult királyhelmeci népfőiskola tiszteletbeli elnökévé. Mécs Imre azonban betegsége miatt lemondta a megjelenést. Eljöttek viszont az SZDSZ képviseletében a humoristaként népszerű Farkasházy Tivadar, Miszlivetz Ferenc szociológus, Bossányi Katalin újságíró és Kádár Péter parlamenti képviselő, valamint a regionális együttműködés keretén belül a Bodrogköznek már oly sok segítséget nyújtó Sohajda Péter. Bevezetőképpen minden vendég saját szakterületéből kiindulva rövid előadást tartott. Miszlivetz Ferenc Közép- Európa pillanatnyi politikai helyzetének kialakulás- történetét ecsetelte. A kitűnő előadó élvezetesen elemezte napjaink eseményeit rámutatva egyúttal arra, hogy a ’45 után elfojtott identitásigények mai megfogalmazása milyen veszélyt rejt magában. Közóp-Európa frissen felszabadult országai számára hiányzik az átfogó nyugati támogatás, az elfojtott nemzeti sérelmek pedig szinte vulkánszerűen törnek fel a világ különböző pontjain. Mindez a nemzetek egymás iránti gyűlölködéséhez vezet. Miszlivetz a sovinizmus lokális ellensúlyozásának lehetőségét tartja pillanatnyilag egyedüli megoldásnak. Kádár Péter meglehetősen elméleti síkon feszegette az SZDSZ politikai elképzeléseit, ismertetve a kormányzó pártokkal szemben a nemzeti kérdés általuk képviselt fogalmát. Farkasházy ezzel szemben a józan paraszti logika oldaláról próbálta— nem kevés humorral fűszerezve — megosztani saját véleményét a meglehetősen csekély számú közönséggel. Farkasházy hiszi, hogy az ideologisztikus problémákat elsősorban a gazdasági gondok megoldása jelentheti, ő is sajnálattal szögezte le, hogy '89 után a Nyugatba vetett hitünkben csalatkoznunk kellett. Bossányi Katalin a Demokratikus Charta egyik kezdeményezőjeként a Charta keletkezéséről, történetéről és küldetéséről beszélt. A mára 28 000 támogatót megnyert legnyagyobb civil kezdeményezés a magyar demokrácia állapotáért aggódók ösztönzésére 1991 decemberében fogalmazódott meg. Egyik szülőatyja az ismert író, Konrád György volt. A Charta nem pártok ellen irányul, nem is állnak mögötte pártok. A 17 pont azért született, mert megalkotói úgy látták, Magyarországon akadozik a demokratikus átalakulás. Ezért tartották szükségesnek kinyilvánítani, milyen Magyar Köztársaságot akarnak. Az európai körkép felvázolása, a magyar belpolitika értékelése és a Demokratikus Charta lényegének összefoglalása után a jelenlévők kérdésekkel fordultak a vendégekhez. Az egyik kérdésre válaszolva Miszlivetz Ferenc elmondta, hogy az SZDSZ a nyugat-európai nemzetfogalom támogatója, amely szerint a nemzet fogalmába a kisebbségek is belefoglaltatnak anélkül, hogy feloldódnának a többségben. A Nyugat gazdasági és ökológiai téren már rég rájött arra, hogy nem gondolkodhat elszigetelt nemzetállamokban. Az elmaradt nyugati segély, illetve a rossz gazdasági helyzet a lakosságot egyre inkább elfordítja a liberális eszméktől, s így nyílt lehetőségük van a kibontakozásra azoknak a nacionalista pártoknak és mozgalmaknak, amelyek korunk követelményeivel ellentétben egy nemzetállami nacionalista kollektivizmust hirdetnek. Félő, hogy e hullám következtében régiónk egészen más minőséget fog a jövőben képviselni, mint azt egy-két évvel ezelőtt hittük. Farkasházy skandináviai emlékeiből mazsolázva elmondta, hogy a magas életszínvonalat elért Nyugat már képes kisebbségeivel szemben minden gesztusra. Pl. egy-egy település egyetlen idegen ajkú lakosára való tekintettel kötelezőnek tartja a kétnyelvű névtáblákat, s Finnország területén a svéd többségű települések esetében a svéd feliratot illeti az elsőbbség. Dr. Gyimesi György, aki ennek az estnek egyúttal házigazdái teendőit is ellátta, elégedetten nyugtázta, hogy hazánk vegyes lakosságú területeire nem is jellemző a torzsalkodás. Mivel mindenféle nacionalista megnyilvánulás mögött rövid távú hatalmi érdekek állnak, szerinte csak egy liberális civil társadalom jelenthet számunkra megoldást, mert a liberalizmus kisebbségpárti. Nagy Dezső kérdésére, mely szerint egy önálló Szlovákia esetében Magyarország hogyan lép fel a trianoni határokkal kapcsolatban, a vendégek egyöntetűen leszögezték: A külföldi tőke, amely Magyarország számára létfontosságú, csak stabil rendszerű országba áramlik. Magyarország egyelőre ilyen országnak számít. A határok megkérdőjelezésével azonban megrendülne iránta a külföld bizalma, esetleg egy destabilizációs folyamat alakulna ki Európában. Egy politikai rendszernek nem szabad érzelmi alapon politizálnia, csak az értelem lehet meghatározó tényező! Zsebik Ildikó Madách-díj ’91 Roncsot László (balról) és Kulcsár Ferenc A közelmúltban — 1992. június 30-án — adták át a pozsonyi íróklubban az 1991-ben magyarul megjelent legjobb szépirodalmi művekért járó Madách Imre-díjat, amelyet a Szlovák Irodalmi Alap adományozott a szerzőknek. A szakmai zsűri — melyet a díjátadáson Tőzsér Árpád költő, az Irodalmi Szemle főszerkesztője képviselt — a legjobb eredeti műnek Kulcsár Ferenc Az idő hallgatása című verskötetét minősítette. A legjobb fordításért járó díjat Roncsol László kapta, aki Dominik Tatarka három művét — A bólogatás démona, Figura fejedelem, Fonott karszékek — fordította magyarra. A három művet tartalmazó könyv impresszumában feltüntetett "második kiadás" egyébként csak részben fedi a valóságot. Az 1970-es első kiadás ugyanis a nyomdából egyenesen a zúzdába vándorolt. (Mint Roncsol László elmondta, neki sikerült a nyomdából kimentenie néhány példányt, s Tatarka kérésére — aki akkor már favágóként (!) magyar munkatársakkal dolgozott — a kimentett példányokból a szerzőnek is juttatott, hogy adhasson belőlük favágótársainak. Elképzelhető tehát, hogy ez a néhány példány még fellelhető valahol.) Mivel napjainkban már számos kiadó foglalkozik nálunk magyar könyvek kiadásával, fontosnak tartom megemlíteni, hogy mindkét díjazott könyv a Madách Kiadó gondozásában jelent meg. (me-) Gyökeres György felvétele B A HFT
