A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-06 / 45. szám
TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS KRONIKA KŐHIDGYARMAT (Kamenný Most) A 11. században az esztergomi érsek a Lengyelországból behozott só vámszedési jogát itt gyakorolta egészen 1157-ig, amikor is II. Géza megfosztotta a bencéseket a vámszedós jogától. Ebben az időben a helység a Garamszentbenedeki Apátság fennhatósága alá tartozott. A XIII. sz. közepén Wyd fiainak birtoka, majd 1275-ben IV. László az esztergomi káptalannak adományozza. 1288-ban ugyanő I. Zovárdnak juttatja Kőhidgyarmat egy részét, de ekkor már az érsek is birtokos a helységben. 1311-ben Csák Máté erőszakkal elfoglalta, de Telegedi Csanád érsek 1320-ban visszaszerezte. 1339-ben a Basztéhi nemeseknek, 1531-ben Bedegi Nyári Ferencnek a birtokában van a település, de 1549-től már ismét az esztergomi káptalan és érsek a falu birtokosa. Itt kötött békét 1625-ben II. Ferdinánd a törökkel. 1849 áprilisában ütközet volt a község határában. A lakosság túlnyomó részt katolikus vallású. Plébániáját 1295-ben alapította Ladomór érsek. Ősi templomáról az utolsó feljegyzés 1560-ból való. Jelenlegi temploma 1746-ban épült. A Csemadok a. sz. elnöke ifj. Retkes János, a polgármester Magát László. A falunak magyar óvodája van, iskoláját az 1979/80-as tanév végeztével megszüntették. Az utolsó igazgatótanító Hambalik Sándor volt. Népszámlálási adatok: 1980: 1230 lakosból 1163 magyar (94,6 %) 1991: 1111 lakosból 1047 magyar (94,2 %) Feldolgozta: Juhász Gyula KÜRT (Strekov) Már az Árpádházi királyok alatt virágzó község, az okiratok először 1138-ban említik. 1390-ből Kiwrth alakban bukkan föl, Pázmány Egyházkürt-nek nevezi ősi templomával kapcsolatban. 1399-ben Possessio Kyrth néven jegyezték fel. IV. Béla a pozsonyi prépostságnak adományozta. 1439-ben a Rozgonyiaknak, később a Seródy-, Mórey-, Kerekes-családnak volt itt nemesi birtoka, majd a Pálffy grófok szerezték meg. Gótikus temploma ősrégi, egyik harangját 1482-ben öntötték. Hozzátartozik Szentistvánpuszta. Nevezetessége a "Cigléd" búcsújáróhely. A községnek 1—8. évfolyamos magyar iskolája és óvodája van. Polgármestere Kovács Károly. A jól működő Csemadokszervezet élén Sütő Imre mérnök áll. Gyermek- és felnőtt folklórcsoportja több országos rendezvényen sikeresen szerepelt. Népszámlálási adatok: 1980: 2754 lakosból 2507 magyar (91,0 %) 1991: 2388 lakosból 2183 magyar (91.4 %) LELÉD (Lel’ó) Ipolymenti magyar kisközség r.k. vallású lakosokkal. Az Esztergomi Érsekség birtoka volt egykor. Nevét először 1262-ben említi oklevél. Történelmi vonatkozást egyik dűlőneve sejtet: "Széles földek a vár alatt". Templomát 1752—1774 között építették. A festői szépségű völgyben fekvő kis falu igen elnéptelenedett. Sem óvoda (1984-től), sem iskola nincs itt. A körzetesítés itt is elsodorta mindkettőt, és persze a nagyarányú elköltözés (főleg Párkányba). Óvodába Bajtára járnak a gyerekek, iskolába pedig Szálkára. A községben lévő szociális otthonban több mint 200 idős és beteg ember lakik. A község polgármesterasszonya Buda Éva. A Csemadok a. sz. elnöke Hruška Valéria. Népszámlálási adatok: 1980: 418 lakosból 394 magyar (94.3 %) 1991: 400 lakosból 361 magyar (90,25 %) LIBÁD (Lubá) A községet a XIII. században Lobád néven említik az okiratok. A XIV. század elején már a Libádi-család birtoka. 1532- ben Bedegi Nyári Ferenc, 1549-ben az esztergomi káptalan a földesura. 1601- ben Kaszaházi Joó Balázs bírja bérletben. Egészen 1918-ig az esztergomi főkáptalannak volt nagyobb uradalma. A szájhagyomány szerint ősi templomát a fehér barátok építették. Postája van. Iskoláját 1977-ben megszüntették (utolsó tanítója Szabó Ilona volt), a diákok Köbölkútra utaznak. Egésznapos óvoda működik a községben. A lakosság egy része a helyi szövetkezetben és a közeli párkányi papírgyárban dolgozik. A községnek van egy nemrég épült nagy befogadóképességű kultúrháza. A kulturális munka az utóbbi években visszaesett. A Csemadok a. sz. elnöke Kürti Anna óvónő. A község polgármestere Šimurka Bohuslav. Népszámlálási adatok: 1980 547 lakosból 509 magyar (93,1 %) 1991: 471 lakosból 441 magyar (93,63 %) MAGYARSZŐGYÉN (Svodín) 1156-ban említik először az oklevelek, amikor Martyrius érsek az esztergomi székesegyházban az általa alapított oltár fenntartására 70 falu tizedét adományozta az esztergomi káptalannak. Ez időben Ungarice vilié Sceuden alakban írják. A tatárjárás alatt elpusztult, de IV. Béla újra telepítette jórészt németekkel. (Erről kapta a község egy része a Németszőgyén nevet, melyet ma is használnak.) 1295- ben a Hunt-Pázmán nembeliek feldúlták az Esztergomi Érsekség itteni birtokát. 1351-ben Széchy Miklós Szörényi bán a földesura. 1427-ben már vásárjoggal bír. A XV. században teljes egészében az Esztergomi Érsekség birtokába kerül. Plébániáját 1291-ben említik, iskoláját 1736-ban. Templomát 1792-ben kezdték építeni. A Szent Mihályról elnevezett másik templomának szentélye Szent István idejéből származik. A Szent Mihály templom körül hajdan kisebb várerőd emelkedett. Hozzátartozott több kisebb település, puszta. 1291-ben a német vendégek számára plébániát alapítván őket egyházilag is elkülönítették. Az 1907. évi rendelet szerint a község magyar részének Magyar-Szőlgyén, a német résznek Német-Szőlgyén volt a neve. A községben 1—8. évfolyamos magyar alapiskola és óvoda van. A község az utolsó tíz évben rohamosan fejlődött. Nagy kultúrháza, egészségügyi központja van. A Csemadok a. sz. elnöke Hajdú Vilmos. A község melletti akácosban kerül sor évente a járási dal- és táncünnepély megrendezésére. A falu polgármestere Nágel Dezső mérnök. Népszámlálási adatok: 1980: 3136 lakosból 2637 magyar (84,1 %) 1991: 2732 lakosból 2315 magyar (84,73 %) MUZSLA (Mužla) Az okiratok 1156-ban említik először. 1250 körül Jakab és Zup a birtokosa. Ősi plébániája már 1233-ban fennállott, iskoláját 1755-ben említik. A hozzátartozó Csenke pusztát Szent István a Hunt-Pázmán nemzetségnek adományozta. Zsigmond király 1388-ban Kanizsai érseknek ajándékozta. Az itt lévő Urkutja a szájhagyomány szerint Szent István idejéből származik. Hozzátartozik még a Csenecei erdószlak, Kengyeles, Kismuzsla, Kismuzslai-telep, a Gátőrház, a Muzslai szőlőhegy, a Papmajor, Szentgyörgyhalma. Templomát 1817-ben szentelték fel. 1898-ban a dunai vódtöltés alkalmából arany kehely került elő a földből, melyet állítólag az izsai templomból sodort oda az árvíz (a kehely a budapesti Nemzeti Múzeumban látható). A községben egykor járásbíróság és főszolgabírói hivatal volt. A községnek 1—8. évfolyamos magyar alapiskolája és óvodája van. Évtizedeken át pezsgő kulturális élet folyt a faluban. A színjátszók a 80-as években többször is eljutottak a Jókai Napokra. Az utóbbi két évben teljes a kulturális pangás. Ez vonatkozik a Csemadokra is. A község polgármestere Gubó László. Népszámlálási adatok: 1980: 2484 lakosból 2117 magyar (85,2 %) 1991: 2070 lakosból 1753 magyar (84,68 %) Összeállította: DÁNIEL ERZSÉBET (folytatjuk) A HÉT 13
