A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-23 / 52. szám
J^yitrán a várba készülő kirándulók általában az egykori vármegyeháza előtti téren parkolnak. Az épület eredetileg 1784-ben barokk stílusban épült, de 1905-ben szecessziósra építették át. Kevesen tudják, hogy a múlt század végén még a vármegyeház előtt folydogált a Kisnyitra, amely körbeöleltc a felsővárost. Még abból az időből maradt meg a boltíves "városkapu" mellett búslakodó Nepomuki Szent Jánosnak, a "gyónási titok" vértanújának, illetve a hidak őrzőjének szobra. Igencsak ráférne egy kiadósabb restaurálás. Áthaladva a városkapun, a Szent Ferencesek temploma látható, fehéren csillogó karcsú tornyával. Egykoron az ősrégi franciskánus rend temploma volt. A Ferenc-rendiek már a XIII. században fészket raktak Nyitrán. A város falai alatt (a külsővárosban) építettek kolostort. Kolostorukat azonban a török 1522- ben porrá zúzta. Ám Telekdy János kalocsai érsek kánus barát rótta papírra sorait. A kedves olvasó nyilván sejti, hogy a nyitrai Jókai-kódexről lesz szó, amelyet eredetileg Ehren feld-kódexnek neveztek el. A kódex megtalálója Ehrenfeld Adolf diák volt, aki 1851-ben játék közben bukkant rá nyelvemlékünkre. Az ifjú gimnazista a következő tanévet Becsben kezdte, és ott mutatta meg a becses, rejtelmes könyvet magyar tanárának, aki azt a diák beleegyezésével Pestre küldte Toldy Ferencnek. A Szent Ferencről és társairól szóló legendát nyilván latinból fordították magyarra, de a szakvélemények szerint egy régebbi, már magyar nyelvre fordítottnak a másolata. A könyvvel kapcsolatban Balassa József az alábbiakat vallotta: "Ennek a kódexnek, melyre nézve csak azt kell sajnálnunk, hogy nyelve jóval régibb koránál, tehát a fönnmaradt kézirat sokkal régibb eredetinek a másolata. E másolatban azonban sok nyoma maradt a régi eredetinek." De a kódexről szólva érdemes odafigyelni Csanda Sándor "Az első magyar könyv — Nyitrán" című Dombormű a franciskánus templomon és nyitrai püspök szerette, tisztelte a ferenceseket, és 1630-ban újjáépítette a kolostort, majd később templomot is építtetett a ferencesek számára. Sajnos a Telekdy-félc templom és kolostor is megrongálódott, csak a Rákóczi-felkelés után vált újra lakhatóvá, és akkor tartottak ismét istentiszteletet a templomban. Ámde ejtsünk néhány szót arról a nyelvemlékünkről, amely a XV. században a régi franciskánus kolostor valamelyik cellájában készült, és ismeretlen francistanulmányának zárófejezetére is. íme az idézet: "Az első magyar legendát bizonyára a nyitrai ferences szerzetesek forgatták, s az sem lehetetlen, hogy ők is fordították. A kódex egyik legbecsesebb nyelvemlékünk; elemzése után pedig megállapíthatjuk, hogy eretnek jellegű szociális gondolatokat is tartalmaz." A Ferencesek rendházával kapcsolatban még annyit, hogy a Mezőgazdasági Múzeum székel benne. A franciskánusok templomának hét oltára van, és a főhajóból három kápolna is nyílik. Nagyon értékes a tölgyfából faragott hanninchárom dombormű, amely a Szent Fercnc-legcndát örökíti meg. A dombormű 1760 táján készült, alkotója F.X. Seegen. A templom Szent Antal kápolnájának portáléja felett a XVI. századból származó, Krisztus feltámadását ábrázoló értékes márvány dombormű érdemel figyelmet. Egy másik dombormű a templom bejárata melletti falat ékesíti, Péter és Pál apostolokat ábrázolja. A márvány dombormű állító lag eredetileg két részből állott, a másik részét a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban örz.ik. A templomot Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték, 1797-ben készült nagyharangja minden vasárnap délelőtt szentmisére szólítja a nyitrai magyar hívőket, ez. ugyanis az egyetlen katolikus templom a városban, ahol a magyar nemzetiségi hívők gyakorolhatják vallásukat Mote
