A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-12-11 / 50. szám

"Azért is megcsinálom, azért is elmegyek, azért se őrült álom..." — hallgatom Bubik István, azaz Kolumbusz Kristóf fogadkozását a "Kolumbusz, az őrült spanyol hányattatásai szárazon és vízen, avagy egy vállalkozás Odüsszei­ája" című új magyar rockopera fináléjában, miközben egyre nyil­vánvalóbbak a párhuzamok az "őrült spanyol", az ideiglenesen angliai raktárossá "átvedlett" ma­gyar színművész, a bürokrácia útvesztőiben kálváriát járó mai vállalkozók, illetve e színházi produkció alkotógárdájának a hajthatatlansága között. Velük együtt hiszem, hogy szükségünk van a külvilág által gyakran le­fitymált vagy éppen csak kétel­kedve fogadott "hóbortjainkra", merész célkitűzéseinkre. Igen, időnként el kell menni — akár KOLUMBUSZ... ... avagy egy vállalkozás Odüsszeiája azért, hogy végre megmutassuk a nagyvilágnak, akár "csak" saját lelkünk nyugalmáért, vagy ideha­za kell szőni világmegváltó ter­veket! Hallgatom az idézett dalt a Fővárosi Operett Színház dísz­előadásán — Kolumbusz partra­szállásának 500. évfordulóján, s mintha az emberhez legméltóbb válasz érkezne a madáchi üze­netre, mely szerint "Ember küzdj, és bízva bízzál!"... Mit is kell tudni e darab előzményeiről? Fábri Péter szövegíró és Gallai Péter zeneszerző együttműködése nem újke­letű dolog, hiszen az elmúlt években már három közös nagylemezt (kettőt Kováts Krisztának, egyet pedig Szaká­csi Sándornak) írtak, és régóta tervez­ték egy rockopera megalkotását is. Az a tény, hogy választásuk éppen Ko­­lumbuszra esett, az évfordulón kívül annak is köszönhető, hogy a merész tengerész színes, teátrális történetéhez hasonlót ritkán találni. Azonban nem elégedtek meg Kolumbusz ismert (?) kalandjainak a tolmácsolásával. Többet szerettek volna: egyrészt bebizonyítani, hogy az Odüsszeia nem a mániákus hajós "indiai" útjával kezdődött, hanem az azt megelőző, másfél évtizedig tartó szárazföldi hányattatásaival — hitele­zők, pártfogók keresésével; másrészt rámutatni, hogy mennyire kolumbuszi sors jut a mai kezdő, engedélyekért, szponzori támogatásért kilincselő vál­lalkozóknak is. így a rockopera első részében betekintést nyerünk a nagy út előzményeibe, amikor pl. az Izabella királynő által összehívott bizottság hat éven át ülésezik—ítélkezik hősünk terve felett. A jelenkorra is jellemző bürokra­tizmust ironizálják az efféle sorok: "A Felség minket arra kért fel, / Hogy mi legyünk a bizottság! / Nálunk van az igazság! / Szívünk csupa nyitottság! / ... Uraim, hat éve ülésezünk, szerintem megpihenhetünk!...". Granada eleste, a mórok veresége után Kolumbusz végre megkapja az áhított hajókat — a vérrel szennyezett, móroktól és zsidóktól kon­­fiskált pénzből telik a kalandra. A darab második része a NAGY ÚTRÓL, illetve hódításáról szól, amelynek során tragi­komikus események követik egymást. Kétféle hajónapló vezetésével csapja n, r r. /UUAytX O \ oA/CW O-l öt tu h n i' — ^ I O Ly Q -&J2U­Q~ 1<V* ť . 18 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom