A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-11 / 50. szám
HÍRMONDÓ Aki iskolát teremtett Mexikóban Koloman Sokol 90 éves Az első világra nyitó szlovák képzőművész — így is jellemezhetjük Koloman Sokolt, aki ez év december 12-én tölti be 90. életévét. Valóban: megjárta Párizst, Mexikóban iskolát teremtett, az Egyesült Államokban — ahol jelenleg is él — elismert művészegyéniség. Grafikái és festményei rangos képzőművészeti rendezvényeken keltettek feltűnést, részesültek elismerésben, komoly díjakban. A főleg grafikával foglalkozó művészt elsősorban maga az ember, az emberi természet, az ember érzés- és gondolatvilágának sokfélesége érdekli. A nyomort, a magányt, a reménytelenséget, a kétségbeesést és a kiszolgáltatottságot mindenütt — valamennyi állomáshelyén és minden helyzetben — felfedezi, megtalálja. Erős érzelmeket kiváltó műveiben főleg a német expresszionizmus elemeire ismerünk. Több festménye, grafikája mármár balladai hangulatot idéz. A szociális érzékenységet Sokol valószínűleg otthonról, a gazdagsággal bizony nem dicsekedhető szlovák városból, Liptószentmiklósról hozta magával. A prágai Képzőművészeti Főiskolán, ahol 1925 és 1932 között djákoskodott, két nagyszerű professzora, Švabinský és Simon figyelt fel rá. Aztán egy féléves franciaországi tanulmányút, amelyet a francia kormány még egy évvel meghosszabbít, gyökeresen megváltoztatja a fiatal Sokol életét. A legmodernebb művészeti irányzatoknak otthont adó francia fővárosban nemcsak kísérletezik a művész, hanem már azonosulni is képes ezekkel az irányzatokkal. Párizsban Ismerkedik meg későbbi feleségével, egy cseh származású amerikai lánnyal is, akivel 1933-ban itt köt házasságot. Párizsból visszatérve Prágában él és alkot. Főleg grafikával és könyvillusztrálással foglalkozik, s rendszeresen kiállít — itthon .és külföldön. Mexikói tárlatának eredménye egy sok mindennel kecsegtető ajánlat: a mexikói kormány vendégtanárnak hívja meg egy frissen alapított képzőművészeti iskolába, később pedig Mexikó főváros képzőművészeti egyetemének a professzorává is kinevezik. Mexikóban tulajdonképpen ő indította el a grafika huszadik századi fejlődését... Dél-amerikai ideiglenes hazájában egyre több megtiszteltetésben van része, egyebek között a Salon Grabado zsűrijébe is beválasztják. • Sokol valószínűleg örökre letelepedett volna Mexikóban, ha felesége nem lesz allergiás az ottani éghajlatra. A Sokol család orvosi tanácsra költözik New Yorkba, ahol a már neves művész nemcsak grafikusként, hanem festőként is bemutatkozik. A világháború réme őt Is szüntelenül kísértette, erről győznek meg bennünket a háborús években készült művei. Sokol egyébként a külföldi csehszlovák ellenállásba is bekapcsolódott. Koloman Sokol természetesnek tartotta, hogy erejéhez mérten s a maga módján ő is részt vesz a háború által tönkretett szülőhaza újjáépítésében. 1946-ban tehát hazatér, és a pozsonyi Műszaki Főiskola Képzőművészeti Tanszékén vállal tanári munkát. Az amerikai demokráciához szokott művész azonban hovatovább egyre zárkózottabbá válik. Barátai, ismerősei — Tragikus éj a szóban forgó időszakra emlékezve — Sokol búskomorságát emlegetik. Nyomasztja a politikai élet, a mindenütt tapasztalható visszásságok. Több havi töprengés után, 1948-ban úgy határozott, hogy ismét külföldre távozik — tervéről még legszűkebb baráti körét sem informálta. Az elmúlt negyven óv gyakorlatát nagyjából Ismerjük: a politika a külföldre távozott művészeket igyekezett kitörölni a köztudatból, esetleg — jobb esetben — agyonhallgatni őket. Sokolt azonban — aki továbbra is szlovákként vett részt a világ képzőművészeti életében, ráadásul egyre ismertebb lett — nem sokáig lehetett ignorálni. A Szlovák Nemzeti Galéria több Sokol-művet is megszerzett és kiállított, s egy-egy róla szóló kiadvány is napvilágot látott az elmúlt években. Sőt, 85. születésnapját (1987-ben) nagyszabású életmű-kiállítással ünnepelték Pozsonyban és Prágában. A szlovák művészettörténészek azonban mindmáig adósai Koloman Sokolnak: egy átfogó monográfiával. Az immár kilencvenéves művész az USA-beli Pennsylvániában él és alkot. Melaj Erzsébet Három lovas Bécsi Napló Az ausztriai magyarok lapja. Megjelenik kéthavonta. Nyugati szemmel foglalkozik egyetemes magyar kérdésekkel, rendszeresen tudósít a magyar kisebbségek életéről. Összekötő kapocs Kelet és Nyugat között. Egy szám ára 15,— korona, évi előfizetés postaköltséggel 120,— korona. Megrendelhető az A Hét szerkesztősége címén: Obchodná 7, 815 44 Bratislava. V_____________________________/ Tisztelt Szerkesztőség! A Hót 1992/46. számában megjelent egy cikk a Rozsnyón felavatott Petőfi emléktábla kapcsán "Elképzelt levélféle Arány Jánosnak" címmel. Az írás mellett ott van az emléktábla gipsz modelljének a fényképmásolata, amely a márványtábla faragása közben készült, hogy az ünnepségre nyomtatott meghívón, és emlékfüzeten szerepelhessen, mint előzetes képi információ. Arra kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, utólag héíyesbítsék, hogy az eredeti carrarai márványból készült emléktáblának csupán a gipszmodellje szerepel a mellékelt képen. Tisztelettel az emléktábla alkotója Mézes Árpád szobrász, restaurátor V___________________________________________-__________________/ 8 A HÉT
