A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-27 / 48. szám
ZSIBVÁSÁR Meryl Stŕeep... Ez a szimpatikus, Oscar-dijas színésznő eredetileg jogot akart tanulni, de állítólag már az első előadáson elaludt. Ez intő jel volt a számára, s inkább a színészet mellett döntött. — Már az első pillanatban megéreztem, hogy csodálatos dolog belebújni a különböző szerepekbe. És nem csupán a siker miatt, a fantáziámat mozgatta meg minden egyes feladat. A színészi alakítások során tanultam meg azt is, hogyan oldjam meg magánéleti problémáimat. Korábban komplexusaim voltak az orrom miatt, de most már elviselem. Ha valami miatt egyáltalán gondjaim vannak, az a jövő. Ez nem pusztán a holnaptól való félelem, hanem a gyermekeimért való aggódás. Az emberiség jövője és a gyermekeim sorsa sokkal fontosabb a számomra akármilyen szerepnél. De még egy vödörre való Oscar-díjnál is... — vallja a színésznő. Füstöltek a szűz pipák Bmóban Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország és a csehszlovák házigazdák részvételével nemzetközi pipaszfvóversenyt rendeztek. Az győzött, akinek a legtovább égett a pipája. Az esélyegyenlőséget garantálta, hogy minden induló három gramm dohányt kapott, amelyet egy szúz pipából kellett elszívnia. A készletet egy tizenöt centiméteres pipatömő és két szál gyufa tette teljessé, sőt, a pipa megtömésének idejét is előre maximálták, öt percben. A versenyben — talán a hazai pálya előnyeit is kihasználva — a bmói Vftézsiav Dudek győzött, miután 2 óra 4 perc és 43 másodpercig tudta életben tartani a tüzet. A második egy francia hölgy lett, 2 óra 2 perc 5 másodperces eredménnyel. A magyar résztvevők helyezéséről nem érkezett jelentés, azt azonban a szervezők elárulták, hogy a fenti feltételek mellett a pipaszívás világrekordja 3 óra 3 perc. Papagáj?! Ornitológusok megfigyelései szerint Németország erdeiben és parkjaiban jelentősen megnőtt az elvadult papagájok száma. Ezekkel a meleg égövi madarakkal, ha elszöknek vagy elvesznek, rendszerint gyorsan végez a hideg és az éhség. Néhányuknak azonban sikerült alkalmazkodniuk a helyi klímához, sőt, megtanultak önállóan családot alapítani is. A tudósok úgy vélik, hogy a papagájok, melyeknek errefelé nincsenek természetes ellenségeik, a század végére eléggé elterjedt madarak lehetnek Európában. Kicsoda Néreusz? Jóságos öreg tengeristen. Teste dundi, arca pufók, és ismeri a jövőt, de nem szívesen beszél róla. Jelképe a háromágú korona, és a minden ógörög tengeristennek kijáró, tridensznek nevezett háromágú szigony. Több mint ötven leánygyermeke van, ezeket nereidáknak vagy nériszeknek nevezi a mitológia. Valamennyien jókedvűek és játékosak. Szívesen lovagolnak a hullámok hátán, dalolnak, táncolnak, díszkiséretül Hogyan büntették a zenetolvajokat? Az olaszok általában roppant muzikálisak, tehát mindig megbecsülték a jó zenét, és viszotyogtak a disszonáns dallamoktól. Kétszáz éve odáig fajult a muzsika iránti rajongásuk, hogy Milánóban és Velencében zenei törvényszéket hoztak létre. A törvényszék elé bármelyik zeneszerzőt be lehetett idézni, ha felmerült a gyanú, hogy melódiáinak egy részét más szerző műveiből lopta. Amennyiben a vád alaposnak bizonyult, két törvényszolga lefogta szegény delikvenst, majd megjelent a csuklyás hóhérjelmezbe bújt ítéletvégrehajtó, és annyi vesszőütést mért rá, de jó keményet, ahány ütemet lopott. Ezután az elítéltet letérdepeltették egy sarokba, amelynek padlójára hangjegyek voltak festve, és el kellett mondania tíz miatyánkot, szegődnek a hajók mellé, komáznak a halakkal, hisz maguk is halfarkúak. Apjuk a szőke, fehér bőrű Galateiát kedveli közülük a legjobban, akinek a neve tejfehéret jelent. Vele a parti fövenyen is felbukkan olykor, főleg holdas estéken. Az a halandó, aki ilyenkor meglesi őket, Néreusztól varázshatalmú ezüstsipot kap. Annak birtokában bátran tengerre szállhat, mert ha bajba kerül, és belefúj a sípba, nyomtan megjelennek a delfinek, és kimentik. végül mélyebbre hajolva köteles volt végigcsókolni a hangjegyeket, amelyek ellen vétett. A zenei törvényszékek persze nem voltak hivatalos intézmények, de alapítói, a korabeli muzsikusok nagyon komolyan vették őket. Ha nem jelent meg a beidézett a bírái előtt, pandúrt ugyan nem küldhették éne, de aki nem jelent meg, azt egész Itália zenei életéből kizárták, Így packázni a törvényszékkel egy komponistának sem volt érdeke. Világfájdalmas figurákat játszik Mickey Rourke 1950-ben született, az Actors Stúdióban "képezték” ki, s az amerikai színész a nyolcvanas években futott be. Első két filmjében feltörekvő ifjúkat játszott, s ez nem volt neki való szerep. Ezt a rendkívül jóképű, csendes fiatalembert szinte arra teremtették, hogy világfájdalmas, unott, lecsúszott alakokat jelenítsen meg. 1989-ben készült filmjében például — a Johnny, a jóarcú-ban — az amerikai sztár hosszú ideig felismerhetetlen. A sztori nem igazán jó, de Rourke nagyszerűen alakítja a figurát. Adott egy kábítószeres prostituált anya, aki genetikailag sérült, torz gyermeket hoz a világra. A gyermekből felnőttként bűnöző lesz. Rablás, árulás, lebukás — a börtönpszichológus felkarolja Johnnyt. Plasztikai műtétek sora után jóképű férfi lesz belőle, s úgy tűnik, normális külsővel normális életet élhet. Ám a múlt tovább kísért... Mickey Rourke alakítását az Angyalszív (Angel Heart) című filmben a kritika egyhangúlag elismerte. A film története elég titokzatos. Rourke Robert de Niro partnereként egyik legjobb alakítását nyújtja. Persze azt is meg kell jegyeznünk, hogyha egy színész charmeos és fiatal, mint ő, elkerülhetetlen, hogy szívtiprókat játsszon. Ezt a szerepet alakítja tökéletesen a Vad orchideákban, valamint a 9 és fél hót cimú filmben, Kim Basinger oldalán. 26 A HÉT
