A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-10 / 28. szám
v^G’ "Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, amely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablaka a temetőre nézett. Anyám építette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni mindig. Itt laktunk ebben a házban, ahol oly szomorú, oly kísérteties volt minden." Mikszáth Galandánó asszonyom című novellájából idéztük a fenti sorokat. Az író azt a házat emlegeti, ahová 1852-ben költözött a család, s ahol 1872-ig élt kisebb-nagyobb megszakításokkal Mikszáth. Tehát nem ez a Pedig a szklabonyaiak 1910-ben, Mikszáth negyvenéves írói jubileumakor még falujukat is elkeresztelték. A község kérelmére a belügyminiszter Mikszáthfalvára változtatta Szklabonya, azaz akkor Kürtabony nevét. Az erről szóló dokumentumot a salgótarjáni levéltárban őrzik. Az említett okok miatt a Mikszáth-házat rövid időn belül be kellett zárni. Az épületben 1987- ben ismét megnyílt a "felújítottnak" nevezett kiállítás. Sajnos, alig változott valami. Mindössze három szobát rendeztek be most is az író emlékének. Elsősorban fotódokumentumokat, Mikszáthkiadványokat láthatunk a helyiségekben. A kinagyított képek Mikszáth életét, írói munkásságát, politikai-közéleti tevékenységét mutatják be. Annyi előrelépés mégis történt, hogy a képek alá tíz óv után magyarul is felírták az útbaigazító szövegeket. S még valami! Elbontották a ronda A szklabonyai Mlkszáth-ház szülőház, mint azt sokan hiszik Az beljebb volt a faluban, nem messzire a templomtól. 1968-ig állt, akkor sajnos, lebontották. Helyén új ház épült. Tavaly egy emlékoszlopot emeltek előtte, melyen tábla hirdeti, hogy itt állt hajdan az író szülőháza. A mai Mikszáth-ház sem így nézett ki hajdan. Az udvari részen még nem állt az ötoszlopos tornác, az utcai frontján pedig nem két, hanem három ablak látszott. A tetőt zsúppal fedték. Az épületben 1978-ban nyitották meg nagy csinnadrattával az emlékkiállítást. Sajnos, az egésznek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az épületet szakszerűtlenül újították fel, a falakat elfelejtették szigetelni. A penész így gyorsan kikezdte a gusztustalan tapétát. Az épület hátsó traktusában klubot rendeztek be. A kertet magas műkővel kerítették el. Az ízléstelen kerítés félig-meddig az ablakokat is takarta. Az udvart kaviccsal szórták teli, a ház környéke sivár maradt. A kiállított anyag sem érdemelt különösebb figyelmet, ráadásul a magyar nyelvű feliratozás is elmaradt. Az emlékhely így korántsem teljesítette tulajdonképpeni rendeltetését, a látogatók ezért hiányérzettel távoztak Szklabonyáról. Az illetékesek mintha korántsem tettek volna eleget a Mikszáth-örökségnek. Cselekedetük nem a kölcsönös megbecsülést és tiszteletet példázta. műkőkerítóst, s helyére szép léckerítés került. Az udvar is rendezettebb, s turistaszezonban tárlatvezető tartózkodik a helyszínen. Mindez a Palóc Társaság s a járás irodalombarátainak kezdeményezésére történt. Ók szorgalmazták a másik emléktábla felavatását is. A házzal szemben, a temetőben az író húgának, Mariskának szép sírkeresztjét láthatjuk. Öt "virágzó szép lányként" 17 éves korában ragadta el a halál. A sírkövön ez olvasható: "Itt nyugszik Mikszáth Mariska, édesanyjának legnagyobb öröme. Meghalt életének 17. évében június 11-én 1867. Béke hamvaira." Szklabonyára feltétlen el kell zarándokolnunk. Hisz a Mikszáth-írások teli vannak itteni vonatkozásokkal, s aki itt jár, az legalább képzeletben átélheti azt a hangulatot, amit ezek a novellák árasztanak. S amit az író műveiben emlegetett, abból is felfedezhet még valamit a mai látogató. Hisz ott folydogál még most is a falu alatt a Bágy, azaz a Kürtös-patak. Megvan még a faluszéli csevice, azaz a savanyúkút. All még a Szent Vendel kápolna, igaz ma már az új sor házai közé szorulva. Áll a régi templom is, melyet naponta látott az író. A sok javítás "kivetkeztette eredetiségéből" az 1396-ban emelt gótikus épületet, amelyet reneszánsz formára alakítottak át, majd a XVIII. században barokkosítottak. Mikszáth, evangélikus lévén ugyan nem ebbe a templomba járt, de ha jól körülnézünk észak felé, láthatjuk a kürtösi templomot meg a kékkői hegyeket is. Mindkettőről oly sokat írt műveiben. A kékkői kálváriát és a Balassák ősi fészkét is gyakran emlegette, akárcsak a kürtösi evangélikus templomot. Itt tartották őt keresztvíz alá, ide járt vasárnaponként istentiszteletekre jó öregapjával. Aki ebben a faluban született, s aki itt is volt az uraság kocsmárosa. Mikszáthék különben 1843-ban költöztek Szklabonyára, ahol az író apja mészárszéket és kocsmát bérelt, majd ezzel felhagyva, földjein gazdálkodni kezdett. S hogy a gazdálkodás nem mehetett rosszul, azt az is bizonyítja, hogy felépülhetett az új hajlék, amely abban az időben a maga tartozékaival előkelő helyet és tekintélyt vívott ki a családnak a szklabonyaiak ranglétráján. CSÁKY KÁROLY
