A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-06 / 45. szám
Kovács F. Lajos — bányakutató — selmed otthonában Fotó: Böszörményi István EGY BÁNYAKUTATÓ HALÁLÁRA Elment KOVÁCS F. LAJOS Megint szegényebbek lettünk... Gazdag életének 97-ik évében elhunyt Kovács F. Lajos bányakutató. Kovács F. Lajos Aradon született. 15 éves, amikor a család 1911-ben Selmecbányára költözik. Az édesapja üveg és porcelán kereskedő, ő maga is ezzel foglalkozik, közben jut ideje másra. Beleszeret a gyönyörűszép vidékbe, mely rabul ejti. Már 1924-ben megjelenik tollából a Banská Štiavnica a okolie — sprievodca turistov. A kiadvány 1926-ban magyarul is napvilágot lát: Selmecbánya és környéke cím alatt. A kis útikalauz címtárból, monográfiából és illusztrációkból tevődik össze. Kovács F. Lajos tovább járja a bányavidék hegyeit, felvételeket készít az épületekről, aknaszájakról, támabejáratokról, valamennyit számba veszi. Kutató, felfedező, megörökítő vállalkozása a 24-ik órában történik. Eredményeit különböző publikációkban teszi közzé. A leggazdagabb ismereteket a két részből álló topográfia tartalmazza: A Selmec-Körmöci Erchegység bányászati emlékeinek topográfiája, valamint a Szepes-Gömöri Erchegység bányászati emlékeinek topográfiája. Mindkét rész kézirat — a leírt létesítmények fényképes dokumentációjával. Az egyik példány a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, a másik az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található. A "Bányászat" című folyóirat 1983/9-es száma így ír az 1964-es levéltári fényképkiállításról: "Selmecbányán 1964 augusztusában, az Akadémia 1763-ban alapított első tanszékének 200 éves jubileumi konferenciáján megjclen-HÍRMONDÓ Magánvállalkozók Köbölkúton tek nagy meglepetéssel szemlélték a levéltár emeletén megrendezett kiállítást, amely fényképeken mutatta be az egykori selmeci bányakerület még fellelhető értékeit. Kovács F. Lajos — e különleges fényképsorozat készítője — egyből ismertté vált a közép-európai bányászattörténészek körében. Közel 800 szakember írta be elismerő sorait a kiállítás vendégkönyvébe." Nagyon jó visszhangja volt az 1982. október 27-én a Se íme ckör nyéki bányák emlékei címmel a Soproni Bányászati Múzeum gótikus pincehelyiségeiben megrendezett kiállításának is. Kovács F. Lajos több száz bányászati felvételt készített. A belőlük rendezett kiállítás 1982 és 1989 között megjárta Sopront, Hévízt, Oroszlánt, Pécset, Rudabányát, Tapolcát és Dunaújvárost. Kiderül belőlük, hogy szerzőjüket nemcsak a bányászat, hanem annak mellékágai (pl. a kohászat) is érdekli. 1987-ben a Csemadok Központi Bizottsága Pozsonyban levelet kapott a Selmecbányán élő Kovács F. Lajostól. Tartalma a következő: Kovács F. Lajos méltó helyen szeremé tudni könyvtárát, épp ezért úgy határozott, hogy a Csemadoknak ajándékozza. A Csemadok Központi Bizottsága köszönettel nyugtázta Kovács F. Lajos nagylelkű ajánlatát, s úgy döntött, kerüljenek a könyvek a Selmecbányához legközelebb eső Csemadok szervezet, tehát a losonci birtokába... így történik, hogy a losonci Csemadok — elismervény fejében — még azon év júliusában elszállítja a 385 darabból álló könyvtárat. Az értékes könyvek között ott található Széchenyi Hiielje, valamint Madách: Az ember tragédiája, melyhez Zichy készített illusztrációkat. Három évvel később — a könyvtár odaajándékozásának harmadik évfordulóján — háromtagú küldöttség járt a Selmec romantikus, történelmi magvában élő idős kutatónál... A losonci Csemadok nevében Galcsík Károly még egyszer köszönetét fejezte ki a nagylelkű adományért, s átadta Kovács F. Lajosnak a Csemadok Aranyérmét és Arany Plakettjét... Egyben meghívta Kovács F. Lajost, látogasson el Losoncra és személyesen győződjön meg róla, hogy ajándéka méltó helyre talált a Csemadok székházában. A látogatásra tudtommal nem került sor. A politikai eseményektől terhes, rohanó világunkban kissé elfeledkeztünk róla. Pedig ő nem veszített el minket szem elől. Az Új Szó mellett a Nógrádi Szót is járatta, s figyelemmel kisérte mindennapi harcainkat, csatáinkat... Valljuk be, a szakma és a kor is mostohagyermekként kezelte. Munkái kiadására többnyire nem jutott pénz... Milyen volt Kovács F. Lajos? Nagy tudású, sokat tapasztalt, őszinte ember. Kellemetlenül és udvariatlanul őszinte! Most pedig meghalt. Nemcsak egy bányakutatóval, de egy magyarral is kevesebb. A gyászjelentés későn érkezett. Nem lehettünk személyesen jelen a végső búcsúnál. Kovács F. Lajost szeptember 28-án helyezték örök nyugalomra Selmecbányán, a "KIopacska" mögötti evangélikus temetőben. Siratjuk és gyászoljuk! ARDAMICA FERENC Falvainkban a hasznos közszolgáltatásokban napról napra nagyobb szerepet töltenek be a magánvállalkozók. Ez így is van jól. Hiszen nemrég alig akadt cipőjavító, kovács vagy fuvaros. Ám gombamód nőttek butikok, nyalókások, divatcikk és piperecikk eladók. Ha ezek szükségesek, akkor sokkal jelentősebbek a közszolgáltatást felvállalok. Köbölkúton e téren javult a helyzet. Vannak gyümölcs- és zöldségfelvásárlók. Ezek értékesítik a salátát, karalábét, retket, barackot, stb. Ám panaszkodnak, hogy a tőlük felvásárlók sokszor kihasználják helyzetüket, és visszaéléstől kell tartaniuk. Áz egyik például a fekete bodzát is felvásárolta (kilóját 3 koronáért), amit Hollandiába szállítottak, s ez valutát jelentett. Sokan keresik fel Szikora Miklós festőmázolót. Ö 25 évet dolgozott régi cégénél, majd három éve fiával vállalnak munkát. Iparengedélyük egész Szlovákia területére érvényes. Nem restek, festés előtt még a vakoló munkát is elvégzik. Az anyagot sajnos sok helyről kell beszerezniük, mert a festókkereskedők még nem a szükséges árut nyújtják. Pl. gipszért egész Vágsellyére kellett menni. Az árak is meredeken emelkedtek. Ennek dacára órabérüket nem emelték. Tekintettel vannak arra, hogy az embereknek kevés a pénzük, s meg kell becsülni a megrendelőt. Gyuris Lajos úgy gondolta, hogy pálinkafőzőt nyit. Az a tény sarkallta erre, hogy sok a veszendőbe menő érett gyümölcs, amit már nem tudnak értékesíteni, ezért érdemes kifőzetni. Ö a gadód mezőgazdaság iskola végzőse, ahol a pálinkafőzés technológiájával is megismerkedtek. így támadt az az ötlete, hogy modern pálinkafőzőt épít. Korszerű gépeket vásárolt, majd a minisztériumtól engedélyt kapott a főzésre. Ebbéli törekvésében hathatósan segítette Kovács Ferenc mérnök, a község polgármestere. A kőmíves ipar helyi magánvállalkozója Gyuris Imre. 1990-ben alapította meg társaival kisüzemét. 1992 augusztusa óta BAUMONT és társa néven kft-t alapítottak. Bau németül épületet jelent, a mont pedig, talán a montázs rövidítése lehet. Tehát építkezési vállalat. Ma már 35 embernek adnak munkát. Kulcsrakész családi ház építését, üzemátalakítást, javítást, s általában bármi kőmíves munkát vállalnak, nem csak Köbölkúton, hanem a környékben is. Itthon végzik a gázvezeték földmunkálatait; halottasházat, temetőutakat, bevezetóutakat építettek. Most egy pékséget építenek. Előnyük, hogy minden anyagot maguk szereznek be, keverőgépeket, fuvarokat maguk adnak. Ha a fuvarról beszélünk, meg kell említenünk a lófogatú fuvarosokat is. Régi fuvaros Haluška Ferenc. Ő, bár szögyéni származású, Köbölkúton már 32 esztendeje fuvaroz. Két lovát nagyra becsüli, mert azok keresik a kenyeret. Örül, ha a polgár megdicséri a lovait. így mindjárt víg abban és sikeresebben megy a munka. SZABÓ ZOLTÁN (Köbölkút) A HÉT 9
