A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-10 / 28. szám

AZ ORVOS VÁLASZOL Epebetegek diétája Az epebetegségen több betegséget kell értenünk (epehólyag-gyulladás, epekövesség, epeútgyulladás, epeút­­elzáródás). Az epehólyag diétás kezelésénél igen fontosak a gyakori kisétkezések, amelyek célja az epehólyag gyakori kiürítése. A diéta főként szénhidrá­tokból és könnyen emészthető fehér­jékből áll. A diéta szigorúsága a beteg állapotától függ. Másként kell diétázni epeköves roham után, hirtelen fellán­goló epehólyag-gyulladás esetén, és másként panaszmentes időszakban. Az epehólyag összehúzódásának (ki­ürülésének) első számú ingere, maga a táplálék. A táplálékok közül is elsősorban a zsír, olaj, tojássárgája, tejszín, friss kelt tészták, fűszerek, alkohol, magas rosttartalmú ételek. Bőséges zsíros ételek elfogyasztása mindig heves epehólyag-összehúzó­A ruha A mai modem textilipar mind nagyobb súlyt fektet a természetes nyersanyagokra, és változatos anyag- és szövetformákat állít elő belőlük. A természetes szálak közül a gyapjú valóságos csodaanyagnak számit — védi a bőrt a kiszáradástól, és egyformán védelmet jelent a hideggel és a meleggel szemben. A gyapjú biztosítja a levegő egészséges áramlását, ezáltal szabályozza a test hőháztartását, és segíti a bőr légzését. A gyapjú képes saját súlyának harminc százalékáig magába szívni a vizet anélkül, hogy közben a test kihűlne. Ezenkívül méregtelenítő hatása is van, mivel semlegesíti a savas és alkalikus anyagokat. Mindezek a felsorolt kiváló tulajdon­ságok azonban kizárólag a természetes és így kezelt gyapjúra, a birkák, kecskék, a tevék, az alpakakecskék és a nyulak szőrére vonatkoznak. Az ilyen anyagból készült termékeket a kereskedelem "tiszta gyapjú" megjelöléssel, kasmír, moher, teveszőr vagy alpaka néven forgalmazza. A tiszta gyapjúnál sokkal gyakoribb viszont, hogy a nyersanyagot a feldolgo­zás során hamisítják, kémiai eljárásoknak, kíméletlen "finomításnak" és festésnek vetik alá. Ilyen beavatkozás, amikor TANÁCSADÓ dást, -görcsöt vált ki. Ezért a kímélő étrend zsír-, fűszer- és rostszegény legyen. Az epekőbetegség 40 év feletti nőknél igen gyakori. Valószínű, hogy a kalóriában és zsírban gazdag étrend erősíti a hajlamot a kőképzödésre. Az epekőbetegség gyakran társul cukor­­betegséghez, magas vérnyomáshoz, elhízáshoz. Epeköves roham és akut epehólyag-gyulladás utáni diéta: az első két napban koplalni kell, csak folyadékot lehet fogyasztani (limoná­dé, világos tea). A tejet és a tejjel készült italokat kerüljük. A harmadik, negyedik napon kétszersült, pirított péksütemény, rizs (vízben főtt), főtt burgonya, héjában sült burgonya, főtt sárgarépa már fogyasztható. Az állati zsiradékok minden formában kerülen­­dők. Az állapot további javulásával, az étrend tovább bővíthető: sovány csir­kehús (bőr nélkül), pulykamell, gép­sonka, fehérpecsenye, pulykasonka, csirkerolád, Az 5-6. napon meg lehet próbálni a sovány sertéshúsokat, tejet és a rostosabb főzelékeket (passzí­­rozva) az étrendbe építeni. A húsok elkészítésekor inkább a párolást, mint a sütést részesítsük előnyben. A gyümölcsök (az apró magosak) eper, málna, ribizli, szeder, egres fogyaszt­hatok, kivétel a szőlő. Tartózkodni kell a túlzott fűszer és só fogyasztásától. Használható fűsze­rek panaszmentes időszakban kis mennyiségben: paprika, borsikafű, szerecsendió, kakukkfű, köménymag, kapor, petrezselyem, sáfrány, babér­levél, zellerzöld. A hagymát ne pirít­suk, inkább főzzük meg, és a főző­­levét használjuk ízesítésre. Panasz­­mentes időszakban is gyakran, de keveset együnk egyszerre, kerüljük a túlzott fűszerezést és az alkoholt. és az egészség például könnyen kezelhető, mosógépben is mosható gyapjúholmit állítanak elő: az alapanyag finom szálait klórozzák, és műgyantával itatják át. Az állati eredetű fehérjeszálak közül a gyapjú mellett a másik legismertebb textilalapanyag a selyem. A gyapjú és a selyem fehétjemolekulái nagy hasonlósá­got mutatnak az emberi bőrt alkotó fehérjékkel, ez okozza a két anyag kényelmes, simogató voltát, ez teszi őket kellemes viseletté. A selyem is pozitívan befolyásolja a bőrlégzést, szabályozza a szervezet hőháztartását, enyhíti a pana­szokat, és elősegíti a gyógyulást. Hatása különösen jó égési sebeknél, bőrpana­szoknál, időjárás-érzékenységnél, migrén és depresszió esetén. A selyemruha viselője könnyűnek, oldottnak érzi magát. A szakemberek szerint az emberi bőr számára a legegészségesebb viselet tehát a gyapjú és a selyem. Léteznek azonban más természetes textilalapanyagok is, ezek nem állati, hanem növényi rostokból állnak. Közülük ma legelterjedtebbek a pamutból készült ruhadarabok, mivel ezek előállítási költsége viszonylag ala­csony. A pamut számos, a gyapjúhoz hasonló kiváló tulajdonságokkal rendel­kezik, jól véd a meleg ellen, a hideg ellen már kevésbé, mert vezeti a hőt. Ezenkívül könnyen megtelepednek rajta a baktéri­umok, a gombák, így gondosan kell tisztítani. Sajnos a pamutot is rengeteg kémiai hatás éri feldolgozása során: a mercerezés, a finomítás, a fehérítés mind vegyszerek alkalmazásával történik. Manapság kedvenc anyag lett a lenvá­szon is. Ez a szövet tartósabb a pamutnál, taszítja a piszkot és a szagokat, és kellemes, hűvös hatása miatt különösen nyári viseletnek javasolt. g I — s A gyomorfekély A gyomorfekély kialakulása nem pszichikai eredetű, mint ezt ed­dig a szakemberek többsége állította. A gyomorfekély nehéz tizikai munka következtében jön létre — legalábbis ezt állítja Wolfgang Rösch német pro­fesszor, aki szerint a pszichote­rápia nem segít a gyógyulásban. Németországban évente mint­­egy egymillió gyomorfekélyes beteget kell ellátni, köztük több­nyire nőket. V________________________________ A HÉT 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom