A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-16 / 42. szám
A szenei bányatavaknál sütkérező nyaraló ma talán el sem tudja képzelni, hogy a kisváros valaha a Habsburg birodalmat irányító hivatalnokok képzésének a helye volt. Mégpedig az 1771-ben kiadott Ratio Educationis rendelkezéseit megelőlegzendő 1764- ben. Mária Terézia behozta Szencre a piarista rendet, és iskolát nyittatott velük. A piaristák iskolája a Collegium Oeconomicum feladata a felsőbb kancelláriák vezetésére képes, modern műveltséggel rendelkező hivatalnokok képzése volt. A felvilágosodásnak köszönhető szemléletváltás következtében rengeteg gazdasági szakértőre volt szükség, hiszen a birodalom ügyeinek Bécsbe való központosítása minden addigi mértéket meghaladó számú szakembert igényelt. Ugyanakkor a monarchia könnyebb irányítása végett az egész ország területét újra (pontosabb módszerekkel) fel kellett térképezni. A gazdasági szakértők és térképészek égető hiányának pótlására Mária Terézia alapítványt hozott létre, melynek fő támogatója gróf Esterházy Ferenc volt, aki még szenei kúriáját és a tallósi kastélyának könyvtárát is a piaristák rendelkezésére bocsátotta. Innen kapta a helybeliek által használt Stift nevet is, amely a német Stiftung - alapítvány szóból származik. Habár nagyon sok reményt fűztek hozzá, A szenei Stift sajnos nem volt hosszú életű ez az intézmény. 1776-ban a kis Stift, azaz a kollégium épülete porrá égett. Az iskolát ekkor Tatára helyezték, ahol azonban lassú kallódásnak indult. Csupán a nagy Stift áll még napjainkban is, amely egykor a piaristák rendházaként szolgált. A tűzvész után először női börtönként működött, majd nemesi árvák hadapród iskolája volt. Ekkor nyerte el az épület végleges formáját. Az épület a vidéki barokk jellegzetes képviselője, mint megannyi vidéki nemesi kúria ebből a korszakból. A főépület, habár csak földszintes, mégis nyugalmat sugárzóan tömör, uralkodik környezetén. A főhomlokzat díszítése egyszerű, csupán apró ablakok törik meg a fal síkját. A homlokzat középső részén található a boltíves főkapu. Két oldalán szoborfülkék láthatók. A két szobor ószövetségi hősöket ábrázol. Az egyik alak valamelyik ótestamentumbeli vezér lehet, a másik pedig Judit, amint Holofernes fejét tartja a kezében. A hadapródokat vitézségre buzdító szobrokat az időjárás olyannyira felismerhetetlenné torzította, hogy a szenciek csupán Adám-Éva szobornak nevezték (talán Holofernes fejét almának nézték). A főépülethez L-alakban kapcsolódnak a gazdasági épületek. A főépülettel összekötő rész földszintje istállóként szolgált, míg a többi részben terményeket tároltak. Ez a rész még mindig eredeti funkcióját teljesíti, zöldségraktár van benne. Sajnos, az odavetődő kiváncsi nem láthatja a belső helyiségeket, azonban fogalmat alkothat róluk, ha szemügyre veszi a teherautók részére újonnan vágott kapu boltozatát. Az összes terem mennyezetét hasonlóan vaskos boltívek tartják. Az épület mögött található a régi kert, melynek barokk déli kapuja még ma is áll. Ha tehát felhők mögé bújik a nap a strandon, érdemes elsétálni és megnézni Mária Terézia oktatáspolitikájának egyik bástyáját. Vojtek Sándor
