A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-09 / 41. szám
KRONIKA TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS Andód (Andovce) Egyike a legősibb Nyitra megyei településeknek. A helység már IV. Béla ideje alatt fennállt, de ezt megelőzően, a népvándorlás századaiban is lakott település lehetett, mint azt a határában feltárt leletek igazolják. Hosszú évszázadokig az egyház birtokai között találjuk. Temploma 1741-ben épült. Földesura 1424-ben a Hunt-Pázmán nemzetiségbeli Szegi- és később az Andai-család. Kezdetben nem volt iskolája, a gúgi, majd az érsekújvári iskolába jártak a tanulók. 1779-ben Batthányi érsek utasítására építették fel a helyi iskolát. A község szülötte Czuczor Gergely költő, emlékét tábla őrzi. A Csemadok helyi szervezete évente emlékműsort rendez tiszteletére. A Csemadok elnöke Kiss Ferenc. Létező politikai pártok, mozgalmak: EPM, MKDM, DSZM, DBP, Mezőgazdasági Párt. A polgármester Miskolczi László mérnök. Az iskolát (magyar és szlovák nyelvűt) 1979-ben megszüntették. Az utolsó tanítók a Krómmer házaspár volt. Most csak magyar és szlovák nyelvű óvoda működik itt, a gyerekek az érsekújvári iskolába járnak (4 km). Népszámlálási adatok: 1980: 1282 lakosból 912 magyar (71,1 %) 1991: 1245 lakosból 916 magyar (73,6 %) Bajta (Bajtava) Bajta kisközség, az Esztergomi Érsekség régi birtoka. Első okleveles említése — Boytha alakban — 1295-ből való. Temploma 1872-ben épült. A község dűlőnevei között figyelemre méltók a következők: Kopánkútja, Csetkó, Móriczok, Palota, Nagy-János és Papkútja. A községben megszűnt az alapiskola, 1977-től a gyerekek Szálkára járnak. Óvoda továbbra is működik Bajtán. A Csemadok csak névlegesen létezik, fizetik a tagdíjat, elnöke Izrael Ferenc. Politikai párt: EPM és MKDM. A polgármestere Czidor Tibor. Népszámlálási adatok: 1980: 552 lakosból 548 magyar (98,4 %) 1991: 442 lakosból 421 magyar (85,2 %) Barsbaracska (Bardoňovo) Kisközség, amelyet a régi feljegyzések — többek között az esztergomi káptalan 1298-i bizonyságlevele — Barakcha néven említenek. Egy 1339-ben kelt dokumentumban mint Barakcsa szerepel. Barachkai János 1395. évi adományozó levele (amelyben a Szent Benedek rendre hagyományozza a helységet) Kis Barakczát említ. Később az Emődi-család a település birtokosa. A XIX. század folyamán a Kelecsényi-, Simonyi-, Ambró-családok a község urai, majd a XX. század folyamán a Knappok, Missák, valamint a Kelecsényiek. Római katolikus temploma a XVII—XVIII. században épülhetett. A reformátusoknak már 1725-ben volt imaházuk, 1785-ben új imaházat épített a gyülekezet, a mait pedig 1909-ben építették. Római kát. elemi iskolája a községnek 1902—1933-ig működött. Ekkor a "Slovenská liga" állami támogatású elemi iskolát létesített szlovák nyelven, s ennek nyomására a magyar nyelvű egyházi iskola megszűnt. A ref. elemi iskolát 1785-ben építették. A második iskolát 1900-ban építette a gyülekezet. Egyházi jellegű alapműveltségü oktatást 1945 májusáig szolgáltatott Rózsa Bertalan kántortanító. Ekkor mint egyházi és magyar nyelvű iskolát államosították. Az 1950-ben újra megnyílt magyar iskola Czíria Sándor tanító vezetésével. Ma csak szlovák alapiskola van a községben, valamint szlovák óvoda magyar gyerekekkel. A községben megalakult a KDM, az EPM, a PDU. A polgármester: Ján Markovié. A Csemadok elnöke: Csernák János mérnök. A községben I. és II. világháborús emlékmű, illetve szobor található. Népszámlálási adatok: 1980: 1127 lakosból 437 magyar (38,8%) 1991: 980 lakosból 399 magyar (40,7 %) Bart (Bruty) Bart (Bárt) már 1223-ban mint magyar nagyközség szerepel az okiratokban. Egy későbbi (a XIII. század végéről kelt) oklevélben is említik, mely szerint Szólódi Péter fia, Hant, Szelezsényt eladja az esztergomi káptalannak. Barti Mózes fia, Jakab halála után IV. László király e birtokot 1272-ben a Hunt-Pázmán nembeli András bányai főispánnak és testvérének Gergely esztergomi prépostnak adományozta. Plébániája 1397-ben már fennállott. A helység a XV. században az esztergomi érsek földesurasága alá tartozott. A római katolikus vallású községnek 1701-ben már iskolája volt. Későbbi iskoláját gróf Batthyány József hercegprímás 1794-ben építtette. Új iskolája 1903- ban épült. Templomát gróf Esterházy Imre hercegprímás építtette 1730-ban. Bartnak 1848-ig az esztergomi érsek volt a földesura. A községhez tartozott egykor a Barti puszta. A faluban magyar óvoda és alapiskola működik 1—4. évfolyammal. (Ez utóbbit az 1970-es évek végén történt bezárása után 1990-ben sikerült újraindítani). A felső tagozatosok a szomszéd községbe, Szőgyénbe járnak. Az egykor jól működő éneklőcsoport már megszűnt. A község a kurtaszoknyás falvak egyike, de sajnos, a kor divatja teljesen kiszorította a szép viseletét. A Csemadok-alapszervezet elnöke Sárai András mérnök, egyik mozgatója pedig Nyitrai Valéria, aki az alapiskolásokkal évente esztrádműsort szervez. A polgármestere Bartal István. Jól működő pártok: az EPM, az MKDM és az MPP. Népszámlálási adatok: 1980: 989 lakosból 968 magyar (97,9 %) 1991: 792 lakosból 760 magyar (95,9 %) Béla (Belá) A községet első ízben 1225-ben említik az oklevelek. Ebben az időben az esztergomi káptalan kanonokjának és a királynénak vannak itt földjei. Erzsébet királyné a maga birtokát Karvai Miklós fiának, Péternek ajándékozza, akinek IV. László 1287-ben újabb donációt nyújt itt. A donációs levél a községet Boros — Béla néven említi. A XIV. század elején Bélái Bálint a földesura. A község a török időkben teljesen elpusztult, s csak a XVIII. században bukkan fel újra. Ez időben mint puszta szerepel, és Terstyánszky József esztergomi alispán birtoka. Később (1708-ban) részben Török András, részben a báró Baldacci- (Baldácsy) család bírja. A község temploma a XVIII. század második felében épült. A hajdani földesúr, Török András kastélyt építtetett a községben. Ennek későbbi tulajdonosa dr. Bródy Samu nagybirtokos. A kastély utolsó lakója az Ullman báró-család volt. A II. világháború után a kastélyt teljesen kifosztották, értékes berendezését széthordták. Ma raktárként használják a romos épületet. A községben a 70-es évek végén megszűnt mind a magyar, mind a szlovák iskola. A gyermekek Köbölkútra járnak. Csupán magyar óvoda van a községben. A Csemadok elnöke ifj. Hambalík Sándor mérnök. A község polgármestere Varga Kálmán. Megalakult az EPM és a DBP. Népszámlálási adatok: 1980: 563 lakosból 461 magyar (81,9 %) 1991: 457 lakosból 378 magyar (82,7 %) Összeállította: Dániel Erzsébet (Folytatjuk) A HÉT 13
