A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-10 / 28. szám
KRÓNÍKA TELEPÜLÉSLEXIKON A MAGYAROK NYOMÁBAN — LOSONCI JÁRÁS Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováte) Hozzá tartozik Fülekkelecsény (Fiľ. Kfačany) és Kurtány (Kurtáé). Mindhárom falu a Losono—Fülek országút mentén, egymás szomszédságában található. Fülekkovácsi első említése 1246 "Cuach"; a füleki uradalomhoz tartozott. A török elpusztította, de fokozatosan újratelepült. Birtokosai voltak a Perényi, Brechtold, Révay, Mednyánszky, Török és Cebrián családok. Lakosai katolikusok, templomuk régebbi alapokra épült 1898-ban. Egyosztályos magyar óvodája van. Magyar elemi iskolája 1—3 osztályos, ig. tanítója Kovács Tibor. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. Polgármester Telek Gábor, a Csemadok elnöke Agócs Ottó. A Csemadok női Kurtány — a Mocsáry-emlékmű, háttérben a szülőház éneklőcsoportja többször szerepelt a Tavaszi szél versenyen és más rendezvényeken. Fülekkelecsény első említése 1482; "Kerechen’ királyi solymászok faluja volt. Birtokosai voltak a Kanizsaiak, Werbőczy István, Bosnyák Tamás, Balassa Judit, az Ajtits Horváth, Csillom, Ruttkay, Beniczky, Cebrián és Minkusz családok. Katolikus templomát 1935-ben Rubint János gazda építtette. 1945 után szlovák telepesek költöztek ide. Kurtány mint puszta Fülekhez, illetve 1910 óta Fülekkovácsihoz tartozott. Első említése 1295. Birtokosai közül a legismertebb a Mocsáry család. Itt született Mocsáry Lajos (1826—1916) közíró, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi Párt alapító tagja, aki mint az akkori nemzetiségek jogainak szószólója és védelmezője ismert. Szülőháza, az omladozó kúria előtt 1986-ban a Csemadok losonci a. sz. emlékkövet állított. Kurtányból kiindulva folytatott néprajzi gyűjtést a környékbeli palóc falvakban 1857-ben Reguly Antal. A Kurtányt átszelő főút egyik oldalán magyar, másik oldalán szlovák nemzetiségű polgárok laknak. Népszámlálási adatok: (a három falu együtt) 1980: 936 lakosból 623 magyar (67 %) 1991: 835 lakosból 536 magyar (64,19 %) Fülekpüspöki (Biskupice) Fülektől délre fekszik, a várossal összeépült. Első említése 1246, de korábbi település. 1848-ig az esztergomi érsek birtoka volt. Egyházát már a XIII. sz.-ban említik. A tatárjárás után az esztergomi érsek újratelepítette, de a hírhedt füleki várúr Folkus elpusztította a falut. Később újjáépült. 1294. május 8-án innen keltezte egy levelét III. Endre király. Századunk elején Stephani Ervin volt legnagyobb birtokosa. A lakosság katolikus. Az anyaegyház plébánosa Rákai Gábor. Fíliái: Béna, Ragyolc, Csákányháza. A templom 1728-ban épült, barokk épület. A temetői kápolna is XVIII. századi, késő barokk stílusú. A közős igazgatású óvodának egy magyar osztálya van. Az 1—4. évfolyamos magyar iskola igazgatója Mag József. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. Polgármester Bácskái Sándor, a Csemadok a. sz. elnöke Teleki Béla. Több mint két évtizedes múltra tekinthet vissza a Palóc néptánccsoport,' gyermekcsoportja az Apró Palóc. A múlt század elején feljegyezték, hogy itt "jófajta tiszta búzát termesztenek". Népszámlálási adatok: 1980: 1087 lakosból 980 magyar (90 %) 1991: 1101 lakosból 897 magyar (81,46 %) 28 roma (2,5 %) Galsa, Ipolygalsa (Holiia) Losonctól 8 km-re délkeletre, az Ipoly jobb partján található. Első említése 1246, de korábbi település. Határa régészeti lelőhely: bronzkori település, római-barbár temetkezési hely. XV. sz.-i források szerint vár is állott itt. Középkori birtokosai a Lossonczy, Galsay, Varbóky családok voltak, később Koháry, illetve Coburg birtok. 1332-ben már egyházas helyként említik. A r.k. anyaegyház Galsa — "Napsugaras" deszkaorom részlete (1855) plébániája jelenleg betöltetlen. A templom régebbi alapokra 1768-ban épült, többször átalakították, tornya a 2. világháború végén pusztult el. Galsa filiái Ipolynyitra és Kelecsény. Közös igazgatású óvodájának egy magyar osztálya van. Az 1—3. évfolyamos magyar iskola ig. tanítója Habodász Edit. Bejegyzett mozgalom az Együttélés. Polgármester Zsélyi Géza, a Csemadok a. sz. elnöke György Mária. Az Ipoly vízimalmát már a XIX. sz. elején dicsérték. Századunk közepéig működött itt vízimalom. Jelenleg az Ipoly felduzzasztott része fürdési és horgászási lehetőséget nyújt. A Csemadok női éneklőcsoportja többször szerepelt a Tavaszi szél versenyein. Néprajzi érdekessége egy 1853-ban épült ház feliratos mestergerendája. Népszámlálási adatok: 1980: 620 lakosból 409 magyar (66 %) 1991: 507 lakosból 340 magyar (67 %) Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) Losonctól 9 km-re keletre az Ipoly mindkét partjára épült. Első említése 1350. A füleki vár tartozéka volt. Birtokosai voltak többek között Bebek Ferenc, majd a Török, Révay, Mednyánszky, Brechtold és Vécsey családok. Az utolsó birtokosok, a Brechtold és Cebrián család 1891-ben földjeiket a helybeli közbirtokosoknak adták el. A lakosok katolikus vallásúak. Templomuk klasszicista, 1823-ban épült. Jelenleg a faluban se magyar óvoda, se iskola nincs. Az utolsó tanító a magyar iskolában — 1978-ig — Reisz Gyula volt. A polgármester Barta János. A Csemadok a. sz. elnöke Serfózó Anna. Az 1910-es években szökőforrás (gejzír) tette Nyitrát ismertté, vizének gyógyhatást tanúsítottak. Ma már csak szivárog a víz. Népszámlálási adatok: 1980: 353 lakosból 259 magyar (73 %) 1991: 249 lakosból 174 magyar (69,88 %) A faluban jelentős számú a roma lakosság, ezt a népszámlálás azonban nem mutatta ki. Jel8Öc (Jeliovec) Losonctól 12 km-re délnyugatra található. Első említése 1573, de korábbi település. Középkori birtokosa a Lossonczy-csa\ád volt, később folyamatosan a Forgách-család birtokában volt. Lakosai katolikusok, templomuk 1908-ban épült. A magyar elemi iskola 1967-ben szűnt meg, utolsó tanítónője Sinka Irén volt. Magyar pártok, illetve mozgalmak nem működnek, a Csemadok is megszűnt. Polgármester Kluka György. Népszámlálási adatok: 1980: 253 lakosból 130 magyar (51 %) 1991: 212 lakosból 91 magyar (42,92 %) Összeállította: Böszörményi István (A szerző felv.) (Folytatjuk) A HÉT 13
