A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-10-02 / 40. szám

HÍRMONDÓ Hídavatás Nagycétényben Napilapjaink (Új Szó, Szabad Újság) már hírt adtak róla, hogy augusztus utolsó vasárnapján, hídavatás történt Nagycó­­tónyben, ünnepélyes keretek között, és az új híd (tizenöt óv után) mint összekötő kapocs, köldökzsinór fonja majd egybe a három községet: Nagycótényt, Nagykórt és Berencset. E három falu lakossága elszigetelten él a szlovákság tengerében, híd nélkül csak húsz kilométeres kerülők­kel tudták megközelíteni egymást az emberek. Pedig a rokonság, sógorság­­komaság, nagyanyák és unokák között élni kívánt a kapcsolat. Ám szóljunk néhány szót a Cótónyke folyóról is, amely a Nyitra folyó baloldali mellékága... Privigye felett, a távoli hegyekben, a Kiak nevű hegycsúcs kisebbik testvére a Reván, amelynek oldalában fakad a csobogó patak, a Nyitra. Node, a feny­vesek alatt csörgedező csermely, a róla elnevezett völgyön át, (a Nyitra völgyében) Privigyóhez érvén már komoly folyókónt hömpölyög. Tovább haladván a vizébe sok-sok patak torkollik, és mire a nyitrai vár alá ér, erőteljes folyóvá duzzad. Nyitrától kissé lentebb a Nyitra folyó Alsóköröskónynól kettéhasad. Jobb ága mint Nyitra folytatja útját, a bal oldali ág bővizűbb, medre szélesebb, folyása lan­­kább, ősi idők óta a Cétényke nevet kapta. Egykoron füzesek alatt kanyargó medré­ben bőven termett a hal, óriási harcsákról és csukákról szólnak az ősrégi halászle­gendák. Ám a lanyha folyó tavaszi olvadáskor és nyári, őszi esőzések után szinte megbokrosodott, kilépett medréből, és vitte, ami az útjába került. Ebből adódóan az emberek mindig úgy építkez­tek, települtek, hogy a folyó ne tehessen kárt rakott fészkeikben, házaikban. A Cétényke mentén elterülő falvak — Nyit­­racsehi, Kiscótóny, Nagycótény, Szőlős, Csornok (Óerník), Özdöge (Mojzesovo) és Zsitvafödómes (Úľany n/Žitavou) — úgy települtek, hogy csak a szérűskertek alját érinti a folyó. A Cótónyke aztán Nagysurány alatt, Kisváradnál újra összeölelkezik az anya­­folyóval, hogy Nyitraként folytassa útját, mígnem Komáromnál elnyeli a Vág. A nagy halászatokról szóló legendák és a Cétényke kacskaringós folyása is már a múlté, mert egy szép napon, a hatvanas évek vége felé jöttek a kotró­gépek, bágerek, földgyaluk, és új mederbe terelték a kényelmes folyót. Akkortájt, valamikor 1967 októberében új tahidat emeltek a folyó fölé, amelynek darabkáit ügyes kezű nyitrai hídépítők, ácsok rakták össze nagy szakértelemmel. Közben megnyílt a szövetkezet kavicsbá­nyája is a folyó jobb oldalán. A hidat váratlan megterhelés érte, nem bírta a naponta áthaladó, friss kaviccsal megra­kott teherkocsik súlyát. Egyszerűen meg­billent, leszakadt. Alig szolgált tíz eszten­dőn át a híd, a balesetveszély miatt le kellett bontani. A hetvenes évek végétől híd nélkül maradtak a nagycótónyiek, de mint em­lítettük hiányát súlyosan érezték a nagy­­kériek és a berencsiek is. Azonban az akkori vezetők, a szövetkezet és a tanácsok élenjárói nem tudtak közös nevezőre jutni a hídépítés ügyében. Pedig a kérelmek, beadványok a lakosság részéről lassan-lassan kötetekre rúgtak már. Különösen Kmetyó Miska bácsi harcolt szenvedélyesen a hídért (sajnos az új híd avatását már nem érte meg). Közben más is történt... Az újonnan szabályozott folyót mint Új Nyitrát (Nová Nitra) kezdték jelölni a térképeken, míg­nem az "új" jelző is eltűnt, maradt a Nitra. A totalitárius rend urai senkit nem hívtak meg a keresztelőhöz, pedig a folyó menti lakosságnak nyilván lett volna ellenvetése nemzetiségre való tekintet nélkül. Mert a szlovákok is a Cóténykót nyelvükre for­dítva Cetínka, sőt, Cítenkaként tisztelik. Ámde demokráciában sem lesz könnyű, jócskán vannak meghökkentő, elutasító, indokolatlan tapasztalataink. Pedig a Cé­tényke, azaz Cetínka vagy Citenka aligha veszélyezteti a szlovák nyelv szabályait és írásmódját... Kissé ugyan elkanyarodtunk a hídava­­tástól, de mindenképp szükségesnek tartottam szólni a folyó múltjáról. Kosa János polgármestertől megtudtuk, hogy a múlt esztendőben nyílt alkalom A kép jobb oldalán dr. Gulka Ede berencsl és Bátora Béla nagykéri polgár­­mester látható Kosa János nagycétényi polgármester és György Ferenc plébános úr a hída­­vatáshoz vonuló menetben 8 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom